dr. Rátkai Ildikó

dr. Rátkai Ildikó

munkajogi szakjogász


Jogász, munkaügyi tanácsadó.

 

A versenyszektorban szerzett szakmai tapasztalatait a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. munkaügyi szerzőjeként és tanácsadójaként kamatoztatja. Rendszeresen szemlézi a munkajoggal és munkaügyi ellenőrzéssel összefüggő jogszabályváltozásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a foglalkoztatáshoz jogszabályváltozásokat.

 

Kiemelt szakterüetei a munkahelyi adatvédelem, munkavállalói személyiségi jogok. 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

A munka világa Munkaügy Jogalkotás Vállalkozások működési szabályzatai
Adatvédelmi szabályok a Panasztörvény hatályba lépése nyomán
A július 24-étől hatályba lépő Panasztörvénynek számos adatvédelmi vonatkozása van. Elég csak arra gondolnunk, hogy a bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra és a belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.
Dátum 2023.07.09.
Munkaügy Jogalkotás Cégvezetés
Mit tehet a bejelentő az új Panasztörvény alapján?
2023. július 24-étől a munkáltatók nagyobb számát érintő, új jogszabály lép hatályba: a Panasztörvény néven ismertté vált 2023. évi XXV. törvény. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Dátum 2023.07.02.
Munkaügy Jogalkotás Cégvezetés
Hol és mikortól kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése?
2023. július 24-étől a munkáltatók nagyobb számát érintő, új jogszabály lép hatályba, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény”). A törvény a legtöbb munkáltató számára kötelezővé teszi belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését.
Dátum 2023.06.28.
A munka világa
Kérheti-e a munkáltató a védettségi igazolványt?
A Kormány még 2021 februárjában alkotott rendeletet az úgynevezett védettségi igazolványról, amely igazolja, hogy az adott személy felgyógyult a koronavírus-megbetegedésből, illetve a koronavírus ellen beoltották. Mivel az igazolvány használatáról és munkavégzéssel összefüggő követelményéről csak részleges információk állnak rendelkezésre, a NAIH közelmúltban publikált tájékoztatója fontos támpontot nyújt az eligazodásban.
Dátum 2021.04.21.
Kamerás megfigyelés a munkahelyen
A GDPR-ral összefüggő törvénymódosítások a munkahelyi kamerás megfigyelés szabályait is jelentősen érintették. Ezen a téren is elsőrendű fontosságú a GDPR alapelveinek betartása, az érintettek tájékoztatása és az érintetti jogok érvényesülésének biztosítása. És ami a legfontosabb: mindig az adatkezelőnek kell igazolnia, hogy az adatkezelés jogszerű.
Dátum 2020.09.22.
A veszélyhelyzet után is védik a munkahelyeket
Ahogyan arra egy korábbi írásunkban is felhívtuk a figyelmet: a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásáról szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnésével hatályon kívül helyezésre került. A bértámogatás azonban 2020. augusztus 31-ig még igényelhető, ugyanakkor néhány rendelkezést eltérően kell, illetve lehet alkalmazni. Nézzük még egyszer a részleteket!
Dátum 2020.06.29.
Visszatérés a munkahelyekre: csak óvatosan
Az elmúlt fél évben hazánkban is végigvonuló koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg a munkavégzés világát. A vírus a járványhelyzet enyhülése ellenére jelen van, a munkahelyekre való visszatérés ennek megfelelően csak a szükséges óvintézkedések betartásával és a fokozott odafigyelés fenntartásával történhet.
Dátum 2020.06.29.
Amikor a végzettség zsebre megy
Nem mindegy hogy a munkavállaló minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum két feltétele, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, a másik feltétel, hogy a képzettség a munkakör betöltésének feltétele is legyen. De mi a helyzet az alsó középfokú végzettséggel?
Dátum 2020.02.05.
A munkajog kaméleonja: a szakképzési munkaszerződés
A szakértők egybehangzó véleménye szerint 2020. január 1-jétől gyökeresen átalakul a szakképzés hazai rendszere. Hogy a változás eredményességet hoz-e magával, már más kérdés, de kétségtelen, hogy az év elején hatályba lépő új szakképzési törvény munkajogi vonatkozásai is számos újdonsággal szolgálnak. Ezúttal az új intézményként bevezetett szakképzési munkaszerződés vonatkozásában villantunk fel néhány sajátosságot.
Dátum 2020.01.04.
Hogyan juthatunk hozzá a pénzünkhöz?
A munkabér védelmére vonatkozó szabályok a munkajog egyik legtöbbet tárgyalt területe, nem véletlenül. A munkavállalókat érthető módon kiemelten foglalkoztatja, hogy a fizetésük mikor és hogyan jut el hozzájuk.
Dátum 2019.12.23.
Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén
A Munka Törvénykönyve részletesen meghatározza a munkaviszonynak a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetére az eljárási szabályokat.
Dátum 2019.09.23.
Túlóratörvény: tények és tévhitek az Mt. módosításáról
Lassan csendesedik a politikai vihar a munka törvénykönyvéről szóló jogszabály munkaidő-szervezéssel kapcsolatos módosítása miatt, amelyet az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján szavazott meg. Számos félreértés és álhír kering a médiában a módosítással kapcsolatban, ezért az alábbiakban annak járunk utána, hogy valójában mi és hogyan változott 2019. január elsejétől.
Dátum 2019.01.24.