Bejelentkezés

A veszélyhelyzet után is védik a munkahelyeket

Ahogyan arra egy korábbi írásunkban is felhívtuk a figyelmet: a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásáról szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnésével hatályon kívül helyezésre került. A bértámogatás azonban 2020. augusztus 31-ig még igényelhető, ugyanakkor néhány rendelkezést eltérően kell, illetve lehet alkalmazni. Nézzük még egyszer a részleteket!

A korábban is hivatkozott pontos szabályok szerint a munkahelyi bértámogatásokról szóló veszélyhelyzeti jogszabályokat – a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szabályait – meghatározott időpontig még lehet alkalmazni. A 290/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet értelmében az alkalmazhatóság és a kérelem benyújtásának határideje 2020. augusztus 31. Tehát a csökkentett munkaidőben történő, állami segítséggel történő foglalkoztatás esetében legkésőbb augusztus 31-ig lehet kérelmet előterjeszteni.

A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás szabályai 

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete alapján a munkavállalók és a munkáltatók együttesen bértámogatást igényelhetnek. 
A konstrukció rövid lényegi pontjai az alábbiak:
- A munkáltató és a munkavállaló együttműködése szükséges a támogatás igénybevételéhez, azaz egyoldalúan azt nem lehet kérelmezni.
- A munkaidő csökkentése a korábbi munkaidő legalább 25%-a, legfeljebb 85%-a lehet, azaz teljes munkaidő esetében a csökkentett munkaidő legalább napi 2 óra; legfeljebb napi 6,8 óra lehet. Ha a felek nem kötnek formális munkaszerződés-módosítást, de igénylik a bértámogatást, akkor a módosítás a jogszabály erejénél fogva létrejön (a kormányhivatali határozathozatal napján). 
- A csökkentett munkaidő home office-ban vagy távmunkával is teljesíthető.
- A rendelet bevezette az egyéni fejlesztési idő fogalmát: ez az az idő, amikor a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
- Az egyéni fejlesztési időben akkor kötelező megálla-podni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja; ellenkező esetben ez csupán lehetőség a felek számára. A kötelező esetben a fejlesztési időre munkabér jár.
- A munkáltatót létszámtartási kötelezettség terheli annak a munkavállalónak a vonatkozásában, aki a munkáltatóval együtt közös kérelemmel kéri a bértámogatást.
- A támogatás kapcsán a bázis összeg nem más, mint a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér.
- A bértámogatás mértéke az alapbér nettó összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de a bértámogatás kapcsán maximálisan figyelembe vehető alapbér nettó összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtása-kor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
- A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a bértámogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha egyéni fejlesztési időben nem kötelező a feleknek megállapodniuk.
- A támogatás a jövőre nézve kérhető, legfeljebb 3 hónapra. A támogatásról a kormányhivatal hoz döntést.
A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál a munkaadó elektronikusan a Cégkapuján keresztül nyújtja be legkésőbb 2020. augusztus 31. napjáig. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani. 

A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

A kérelem benyújtásának dátumánál nem lehet korábbi a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának a kérelemben igényelt kezdő napja (azaz a kérelmezett támogatás nyújtásának első napja). A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a kérelem tekintetében a jogszabályi felté-telek fennállását és határozatban dönt a támogatás nyújtásáról. (Az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint ez az idő hosszabb is lehet.) Hiánypótlásra történő felhívásra egyszer van lehetőség, amelyet 3 munkanapon belül kell teljesíteni.

A döntést követően a kormányhivatal határozatban közli a munkáltatóval és a munkavállalóval a támogatással kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket.

Megszűnik a támogatás,
a) ha a munkavállaló és a munkáltató közös nyilatkozatban kérik,
b) ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik,
c) ha a munkaadó támogatott munkavállaló vonatkozásában munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatás-ban részesül, vagy a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül.

Megszüntetésre kerül a támogatás, ha a munkaadó vagy munkavállaló
a)  a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
b) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott – akár a munkaadóra, akár a munkavállalóra vonatkozó − feltételek hiányában nem lett volna megállapítható,
c) ha a csökkentett munkaidő a támogatás időtartama alatt módosításra kerül.

A munkáltató vállalja a támogatással kapcsolatos adminisztratív ügyek intézését a cégkapuján keresztül, ezen eljárása során benyújtja a munkavállalóval együttes kérelmet, illetve a támogatás elszámolásához szükséges dokumentumokat azok előírt mellékleteivel együtt, elektronikusan a kormányhivatalnak, és hogy elektronikusan fogadja a kormányhivatal által a részére és a munkavállalója részére elektronikusan megküldött dokumentumokat, melyeket elektronikusan vagy kinyomtatva a munkavállalójának is továbbít. Elektronikus ügyintézésre kötelezettek esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni.

A bértámogatás az Mt. 53. §-a alapján történő (munkaszerződéstől eltérő) foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kormányhivatalok a támogatás ellenőrzése során azt vizsgálják, hogy a támogatási időszakban (legfeljebb 3 hónapban) átlagban megvalósult-e a legalább 25%, legfeljebb 85%-ban történő foglalkoztatás. Bár a rendelet kifejezetten nem zárja ki a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást, figyelni kell arra, hogy hosszabb munkaidőkeret esetében (pl. 6 vagy 12 hónap) is megvalósuljon a támogatási időszakban a fenti átlag. Ez azt jelenti, hogy a beosztás szerinti munkaidőnek a korábbi munkaidő 25-85% között kell lennie (a rendelet ezt ilyen formában nem tartalmazza, de a kormányhivatalok értelmezése ez). 

Figyelni kell arra is, hogy rendkívüli munkaidőt a munkáltató nem rendelhet el, ez ugyanis a támogatás munkáltató általi megfizetését eredményezi. A támogatás során havonta szükséges ún. elszámolólapon nyilatkozni a ledolgozott munkaórák számáról és csatolni kell a jelenléti ívet is (munkavállalónként), így javasolt, hogy egyértelműen kiderüljön az, hogy a munkáltató mennyi rendes és rendkívüli munkát rendelt el (azzal, hogy utóbbit a rendelet nem engedi). 

A munkáltatónak a fentiek szerinti létszámtartási kötelezettsége van és ennek megszegése azzal a következménnyel jár, hogy a munkáltató köteles a támogatás összegét a Kormányhivatal részére megfizetni. Ugyanakkor a munkáltató a befizetési kötelezettség alól mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet nem tér ki arra az esetre, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg. 

Ha erre a munkavállaló kérésére kerül sor, akkor van olyan szak-mai álláspont, miszerint a munkáltatónak nem keletkezik befizetési kötelezettsége, azonban a rendelet kifejezett rendelkezése hiányában azt javasoljuk, hogy ilyen esetben a munkavállalóval ne közös megegyezést kössenek a munkáltatók, hanem arra törekedjenek, hogy a munkavállaló szüntesse meg a jogviszonyt felmondással (ez esetben ugyanis biztosan nincsen visszafizetési kötelezettség).

Dr. Rátkai Ildikó (2020-06-29)