Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2022.12.06

Olvasási idő: 9 perc


Ez a tartalom 517 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az információs önrendelkezési jogról szóló új törvény különleges szabályokat állapít meg a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perekre. Az Info törvénybe beépülő jogszabály létrehozza továbbá a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, amely biztosítja, hogy az adatok digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, hozzáférhetők, kinyomtathatók, kimásolhatók legyenek.

A 2022. évi XL. törvény új rendelkezései az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénybe (a továbbiakban: Info tv.) épülnek be.

A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggő perekre vonatkozó különleges szabályok megalkotásának célja, hogy lerövidítse ezeknek a pereknek az időtartamát. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az Info tv-ben meghatározott alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Az Info tv. előírja, hogy a bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el. Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a Pp. általános szabályától eltérően nem hívja fel az alperest, hogy negyvenöt napon belül terjessze elő az ellenkérelmét, hanem legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást. A bíróság a keresetet a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli az alperessel. A tárgyalási időköz (a perfelvételi tárgyalás és az idézés kézbesítése közötti időtartam) a Pp. általános szabályától eltérően legalább tizenöt nap helyett legalább három munkanap.
Az ellenkérelem benyújtásának határideje is mindössze a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző harmadik nap. Az ellenkérelmet nem a bíróság küldi meg a felperesnek, hanem azt az alperes a bíróságnak történő benyújtással egyidejűleg küldi meg a felperes elektronikus levélcímére. Ha az alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban adhatja elő, ha pedig az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest (kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye). A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása is csak kivételesen indokolt esetben rendelhető el: ha annak elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. Ilyen esetben a folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra tűzi ki a bíróság.

Az érdemi tárgyalást a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban meg kell tartani. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan lehet helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. 

Az érdemi tárgyalás elhalasztására csak az Info tv-ben meghatározott esetekben kerülhet sor, ilyen esetben a folytatólagos érdemi tárgyalást az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra tűzi ki a bíróság. A per szünetelésének tartama legfeljebb egy hónap lehet. A fellebbezést a másodfokú bíróság legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el, tárgyalás tartás legfeljebb három napon belül kérhető, a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésének határideje pedig öt nap. Fenti szabályokat a 2022. december 31-én vagy azt követően benyújtott közérdekű adat megismerésére irányuló igényekkel kapcsolatos perekre kell alkalmazni.

A Központi Információs Közadat-nyilvántartás

A Központi Információs Közadat-nyilvántartásban – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek mellett – a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok is kötelesek közzétenni az ötmillió forintot meghaladó hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló

  • költségvetési támogatások,
  • árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések,
  • nem alapfeladataik ellátására (pl. egyesület támogatására, érdek-képviseleti szervek számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított kifizetések adatait.

A felületen közzé kell tenni 

  • a szerződés megnevezését, tárgyát, 
  • a szerződést kötő fél vagy felek nevét, a kedvezményezett nevét,
  • a szerződés tárgyát és értékét, teljesítésének kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontját, 
  • közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén az eljárás egyedi azonosítóját (EKR azonosító), annak megjelölését, 
  • azt, hogy a közbeszerzés vagy beszerzés részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg,
  • támogatás esetén a támogatás tárgyát, a támogatási program megvalósítási helyét, kezdő és záró időpontját, a támogatás összegét.

A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb időtartamra kötött szerződések esetében az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

A Központi Információs Közadat-nyilvántartás biztosítja, hogy az adatok digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, hozzáférhetők, kinyomtathatók, kimásolhatók legyenek. 

A felület lehetővé teszi a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is. Az adatokat kéthavi rendszerességgel kell frissíteni, azok a közzétételt követő legalább tíz évig elérhetőek maradnak. A felület központilag kerül létrehozásra, üzemeltetőjét a Kormány jelöli ki, a működtetésére, és a közzétételre vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg. A törvény átmeneti rendelkezése alapján a felület legkésőbb 2022. december 31-ig megkezdi a működését, a közzétételre kötelezettek első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé a fenti adatokat, majd ezt követően folyamatosan gondoskodnak azok feltöltéséről.