Átalakul az utazási költségtérítési rendszer

Az utazási költségtérítési rendszer átalakításának főbb elemei

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő utazási költségek megtérítése tekintetében 2022. július 1-jétől egy új megközelítés bevezetésére kerül sor. Ettől az időponttól – az eddigiekkel szemben – az egészségbiztosító nem a költségeket téríti meg, hanem a költségekhez támogatást nyújt. Ez tükröződik a jogszabályi fogalom elnevezésében is: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) vonatkozó fejezetének címe „Utazási költségtérítés”-ről „Utazási költségtérítési támogatás”-ra változik.
Az utazási költségtérítéssel kapcsolatos jogszabályi módosítások (illetve a hatáskörükbe tartozó feladatokat ellátó hatóságoknál elvégzett informatikai fejlesztések) eredményeképpen az állampolgárok által igénybe vehető új szolgáltatás alkalmas lesz arra, hogy hatékonyan, az előírt elektronikus csatornákon keresztül támogassa az egyablakos kormányhivatali ügyintézést, valamint csökkentse a költségeket mind a hivatalok, mind az ügyfelek oldalán.
Az utazási költségtérítési rendszer átalakítása az orvosok, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányhivatalok oldalán egyaránt jelentkező bürokratikus és adminisztratív tehercsökkenés mellett állampolgári oldalon is több jelentős, pozitív tartalmú változást eredményez. Az orvosokat, egészségügyi szolgáltatókat tekintve ez azt jelenti, hogy a korábban papír alapon kiállított utazási utalvány helyett, a megjelenéssel kapcsolatos adatok rögzítése a jövőben egy erre a célra létrehozott informatikai rendszerben, elektronikusan történik. Az állampolgárok vonatkozásában kiemelésre érdemes, hogy lehetővé válik az elektronikus ügyintézés (amelyet korábban törvényi rendelkezés zárt ki), a biztosítottak kényelmesen, saját otthonukból intézhetik az utazási költségtérítési támogatással kapcsolatos ügyeiket. A tömegközlekedéssel történő utazás esetén az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmekhez a jövőben nem kell csatolni a menetjegyeket.

A 2022. július 1-jétől hatályba lépő jogszabályi rendelkezések részletesen meghatározzák az utazási költségtérítési támogatás iránti igény rögzítésére, a kérelem benyújtására, a támogatás megállapítására, annak összegére vonatkozó szabályokat, a jelenleginél logikusabb felépítésben elkülönítve egymástól az ide tartozó, azonban funkciójukat tekintve mégis eltérő jogintézményeket.

Jogosultság utazási költségtérítési támogatásra 

A támogatásra való jogosultságot megalapozó feltételek jórészt változatlanok maradnak. Az Ebtv. 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt, illetve ezen szolgáltatásokat beutaló nélkül igénybe vevő biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
b) ha a szolgáltatás igénybevétele olyan egészségügyi szolgáltatónál történik,
ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
bb) amely a ba) alpont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, illetve, ha az egészségügyi szolgáltatást ott vette igénybe, vagy
c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás, valamint a szolgáltatás ezen egészségügyi szolgáltatónál történt igénybevétele esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

A törvényi meghatározásból kitűnik, hogy eddig a támogatási rendszer alapvetően beutaló-központú volt, amivel szemben 2022. július 1-jétől lehetővé válik utazási költségtérítési támogatás megállapítása olyan egészségügyi szolgáltatások esetében is, amelyek igénybevételéhez nem szükséges beutaló. 

2022. június 30-ig erre csak bizonyos korlátok között kerülhetett sor: akkor, ha a biztosított az egészségügyi ellátást azért vette igénybe beutaló nélkül, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta [és ekkor is csak az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra volt jogosult].
Ugyancsak a jogosultak körének bővülését jelenti, hogy – a többi jogszabályi feltétel teljesülése esetén – 2022. július 1-jétől a fogászati szakellátás igénybevétele esetén is sor kerülhet utazási költségtérítési támogatás megállapítására.

A betegnek jogában áll megválasztania, hogy egy bizonyos egészségügyi ellátást melyik intézményben kívánja igénybe venni. Hasonlóképpen jogosult – a választott orvos egyetértésével – a szabad orvosválasztásra is, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. A szabad orvosválasztás jogának a gyakorlása viszont adott esetben azzal járhat, hogy a beteg olyan intézményben fog egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, amelyhez történő utazás költségeihez támogatás nem jár. Az utazási költségtérítési támogatás ugyanis továbbra sem automatikus, az csak abban az esetben jár, ha teljesülnek a jogszabályban foglalt feltételek. Mindez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenésre vonatkozó adatok orvos általi rögzítése nem eredményezi azt, hogy az ellátást igénybe vevő személy biztosan jogosult is az utazási költségtérítési támogatásra. A jogosultságot minden esetben az erre hatáskörrel rendelkező illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal bírálja el.

A költségtérítés igénybe vételének jogcímei

Főszabály szerint abban az esetben vehető igénybe az utazási költségtérítési támogatás, ha a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt, illetve ezen szolgáltatásokat beutaló nélkül igénybe vevő biztosított az ún. területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Amennyiben van a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez, szállásához) közelebb eső egészségügyi szolgáltató, ahol az adott ellátást szintén tudják a beteg részére biztosítani, úgy ezen intézménybe történő utazás esetén is jár részére az utazási költségtérítési támogatás. Ha viszont a beteg olyan intézményben vesz igénybe egészségügyi ellátást, amely területileg nem illetékes az ellátására, és annál távolabb is található a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől, szállásától), csak abban az esetben kaphat utazási költségtérítési támogatást, ha a területileg illetékes, illetve a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez, szállásához) közelebb eső intézmények szakmai indokok alapján nem alkalmasak annak az ellátásnak a biztosítására, amelyet a beteg igénybe kíván venni.

A lakóhely (tartózkodási hely, szállás) és az egészségügyi szolgáltató közötti távolságtól függetlenül jogosult azonban a biztosított utazási költségtérítésre abban az esetben, ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége annak, hogy a beutalás, berendelés olyan intézménybe történt-e, amely egyébként a biztosított területi ellátására köteles. 
A gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatban speciális szabály érvényesül. Ezek próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására a biztosított akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

Támogatás jár a biztosított részére akkor is, ha a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban merült fel utazási költsége.

Utazási költségtérítésre jogosultak a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel (ún. biológiai terápiás készítményekkel) történő kezelésben részesülő biztosítottak; továbbá azok az anyák is, akik a koraszülött intézményben elhelyezett gyermekük anyatejellátása érdekében jelennek meg az egészségügyi szolgáltatónál

Fontos megemlíteni, hogy a „biztosított” személyek kategóriája – amelyben a módosítások változást nem eredményeznek – az utazási költségtérítési támogatás szempontjából tágan értelmezendő, az nem korlátozódik csupán a munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban, stb. álló személyekre. Ebből a szempontból ugyanis a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés járulékot fizet.
Megemlítendő még, hogy az utazási költségtérítési támogatás nemcsak a biztosított részére jár, hanem az esetleges kísérőjének is. Méghozzá a 16 éven aluli gyermek kísérőjének automatikusan, a 16 éven felüli biztosított kísérőjének pedig akkor, ha a biztosított egészségi állapota miatt a kíséretet az utazási költségtérítési támogatásra vonatkozó igényt rögzítő egészségügyi szolgáltató szükségesnek tartja.

Az utazási költségtérítési támogatás kizártsága

A jogszabályi rendelkezések több olyan körülményt szabályoznak, amelyek fennállása esetén a biztosított nem részesíthető támogatásban az egészségügyi szolgáltatóhoz történő utazása vonatkozásában.
Ide tartozik a helyi utazás, vagyis amikor az utazás a település közigazgatási határán belül történik, ha a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató telephelye ugyanazon településen található.
A biztosított támogatásra nem jogosult, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti közlekedése betegszállítás vagy mentés keretében valósult meg.
Nem jár utazási költségtérítési támogatás annak, aki jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult (például a 65 évnél idősebb személyek). Ez azonban csak a tömegközlekedés igénybevétele esetén érvényes. Ha egészségi állapota alapján indokolt a beteg személygépjárművel történő utaztatása, akkor jár részére a jogszabály szerinti támogatás. Valamint a beteg díjmentes utazásra való jogosultságától függetlenül a kísérő jogosult lehet az utazási költségtérítési támogatásra.
A társadalombiztosítás keretébe tartozó különböző egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatóknál vehetők igénybe. Ez az elv érvényesül az utazási költségekhez nyújtott támogatásokra nézve is; ezért nem jár utazási költségtérítési támogatás, ha a biztosított olyan intézményben vesz igénybe ellátást, amelyet nem az egészségbiztosítás finanszíroz (különböző magánkórházak, magánrendelők).
Ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor – a biztosított erre vonatkozó kérése hiányában – nem került sor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által üzemeltetett informatikai rendszerben az utazási költségtérítési támogatás igénylésének rögzítésére, a biztosított utazási költségtérítési támogatásra nem jogosult.

(Folytatjuk)