Csaknem mindenkit érint az új kereskedelmi nyilvántartás

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2021.05.06

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1203 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer egy új, a korábban is működő nyilvántartások összhangját megteremtő, országos adatbázis, melynek célja a sokszor emlegetett bürokráciacsökkentés mellett a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályok pontosítása a legújabb adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges törvény (2020. évi CXLVI.) hat korábbi jogszabályt is módosít.

 A módosítás célja egyrészt a bürokráciacsökkentés, másrészt a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályok pontosítása az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire valamint a GDPR rendelet előírásaira is figyelemmel. 

A módosítás 2021. január 1-jén lép hatályba. 

A jegyző hatáskörébe a korábbi szabályozás alapján az alábbi ipari-kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele valamint engedélyezése tartozott:

  • bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele (210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet),
  • kizárólag üzletben forgalmazható termékeket forgalmazó üzlet működésének engedélyezése (210/2009. Korm. (IX.29.) Korm. rendelet),
  • bevásárlóközpontok nyilvántartásba vétele (55/2009. (III.13.) Korm. rendelet),
  • vásárok, piacok engedélyezése (55/2009. (III.13.) Korm. rendelet),
  • szálláshely-szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele (239/2009. (X.20. Korm. rendelet),
  • nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatók nyilvántartásba vétele (173/2003. (X.28.) Korm. rendelet),
  • bejelentés köteles ipari-kereskedelmi tevékenységet folytató telepek nyilvántartásba vétele (57/2013. (II.27.) Korm. rendelet).

Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: OKNYIR) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 10/B. §-a alapján a Zala Megyei Kormányhivatal vezeti.  

Az OKNYIR 10 nyilvántartás összhangját megteremtő, országos és nyilvános, de nem közhiteles adatbázis. 

A törvénymódosítás rögzíti az OKNYIR rendszerbe történő adatbejegyzés és az adatkezelés feltételeinek részletszabályait, a nyilvántartásban szereplő adatok és azon belül a közérdekből nyilvános adatok körét, valamint a nyilvántartásba való betekintésre jogosultakat.

E-kereskedelem aktuális adózási kérdések 2021

A kereskedelmi törvény módosítása

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/G. §-a alapján a kereskedelmi hatóság – vagyis a települési illetve a kerületi önkormányzat jegyzője – nyilvántartást vezet

  • a kereskedőkről,
  • a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
  • a bejelentett bevásárlóközpontokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
  • az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
  • a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
  • a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
  • a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
  • a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kiegészül a 6/A. §-sal, amely alapján a kereskedelmi hatóság a 6/G. § a)-c) pontjában meghatározott nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel vagy az önkormányzati ASP rendszeren keresztül közvetlen adatkapcsolat útján történő adattovábbítással teljesíti. A nyilvántartások adatai – természetes személyazonosító adatok kivételével – nyilvánosak. 
A törvénymódosítás alapján a 6/G. § a)-c) pontja szerinti nyilvántartások adattartalmát képező adatokat a kereskedelmi hatóság – vagyis a jegyző – 2020. december 31-ig az önkormányzati ASP rendszeren keresztül közvetlen – automatizált – adatkapcsolat útján továbbítja az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer részére. A közvetlen adatkapcsolat útján történő adattovábbítást akadályozó körülmény fennállása esetén az adattovábbítás az önkormányzati ASP rendszer ipar- és kereskedelmi szakrendszerének üzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv közreműködésével is teljesíthető (11/G. §).

A törvénymódosítás érinti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt is. E törvények alapján az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság 

  • az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről az átláthatóság, valamint a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében nyilvántartást vezet (1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §),
  • az üzletszerű társasházkezelői vagy az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel teljesíti (2003. évi CXXXIII. törvény 54. § (3) bekezdés).

 

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a szolgáltató lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzője, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Főjegyzője a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. A nyilvános adatok megismerését az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság ingyenesen, bárki számára nyilvánosan hozzáférhető úton biztosítja. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül a nyilvántartásba vétel időpontja, a nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vevő hatóság megnevezése tekintetében. A természetes személyazonosító adatok kivételével a nyilvántartás nyilvános.


Fentiekkel összefüggésben a 611/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezi a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendeletnek a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról vezetett nyilvántartás valamint a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet – bejelentés köteles valamint engedélyköteles – üzletekről vezetett nyilvántartás nyilvánosságára és közzétételére vonatkozó rendelkezéseit. A rendeletmódosítás pontosítást is tartalmaz, hiszen a jegyző a törvénymódosítás alapján nem vezeti a nyilvántartást, csupán bejegyzést tesz abba. Hasonló okokból módosítja a rendelet a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletet is. 

(Lezárva: 2020. január 11.)