Mit fejleszt a személyzetfejlesztés?

Örvényesi Rita Dátum Legutoljára frissítve: 2022.06.15

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 703 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A személyzetfejlesztés célja, hogy a tanulást, fejlődést ösztönözze a vállalat, intézmény munkavállalói körében, természetesen több szinten. Melyek ezek a szintek és milyen képességeket lehet fejleszteni a különböző személyzetfejlesztési módszerekkel?

A munkatárs számára természetesen a legfontosabb az egyéni, személyes szint, ezt követi a csapat-szervezeti egység szintje, mely egyaránt nagy jelentőséggel bír a munkatárs és a vállalat számára is. Ezen a szinten dől el a csapat teljesítménye mellett az is, hogy milyen a munkahelyi légkör. A harmadik szint a szervezet szintje. A képzés, fejlesztés hat a vállalati kultúrára és a szervezet teljesítményére, eredményességére is. A fejlesztés feltételez előképzettséget, bizonyos kompetenciakészletet. 

A fejlesztési lehetőségek csoportosítása

Ha csoportosítani kívánjuk a képzéseket, akkor a legkézenfekvőbb az úgynevezett hard, illetve soft kompetenciák szerinti felosztás.

Mit jelent a „hard” kompetencia?

Annak a tudáshalmaznak a megnevezése, mely szükséges az adott feladat ellátásához. Ez minden esetben tacit, azaz tárgyi vagy módszertani tudás, melyet szakiskolában, szakképzésben vagy akár felsőfokú képzést adó intézményben, egyetemen lehet elsajátítani. Ide tartozik az összes szakma, de ebbe a kategóriába sorolhatjuk például az informatikai tudást – egy-egy szoftver alkalmazásának tudás-képességét. A hard skillekről gyakran kapunk bizonyítványt, tanúsítványt. A lényeg azon van, hogy az ilyen irányú képzés a munkakör, az állás felé irányul, és nem az emberre, a személyre. A szakmai fejlesztés elsősorban a jelenlegi munkavégzésre képez ki.
Természetesen a hard kompetenciák megléte elengedhetetlen a munkakör ellátásához, sőt, időnként továbbképzésre is szükség van. A továbbképzés lehet elvárt a munkakör váltásakor, a vertikális vagy horizontális karrierúton való elmozdulásban, illetve egy technológiai innováció következtében. A szakmai továbbképzés tehát a teljesítőképességre, és az emberre mint erőforrásra tekint elsősorban, s mint olyan, a jövőbeni teljesítményt tartja szem előtt.

A soft kompetenciák és azok fejlesztési lehetőségei

Soft skill, vagy skillset kifejezés alatt azokat a kompetenciákat – elsősorban interperszonális, azaz ember közötti szociális kompetenciákat – értjük, melyek hozzájárulnak a munkahelyen a feladatok hatékonyabb, jobb, gyorsabb elvégzéséhez, a csapatba történő beilleszkedéshez, az együttműködéshez. A szükséges kompetenciakészletet meghatározhatja az adott szakma, a betöltött munkakör és a pozíció is.
Amikor álláshirdetést olvasunk, általában a feladatok mellett felsorolják az elvárt kompetenciákat is, sőt, ezek a munkaköri leírás részét is képezik. A humánerőforrás gazdálkodás fontos eszköze az úgynevezett kompetencia-mátrix, mely munkakörönként és hierarchia-szinteknek megfelelően tartalmazza a szervezet munkavállalói esetében elvárt kompetenciákat.
Gyakran igen elmosódott kompetenciafogalmakkal találkozhatunk. Például a jó kommunikációs készség. A fejlesztő szakember, illetve a fejlesztői attitűddel rendelkező HR-munkatárs, belső fejlesztő szakértő vagy vezető ilyenkor kérdezi meg nagyon kritikusan, hogy „Mit is jelent az, hogy jó?”.
A munkatársak kompetenciáinak összessége és azok tudatossági, fejlettségi szintje meghatározza, hogy milyen a szervezetben az együttműködési kultúra, a munkahelyi légkör, melyek mindegyike döntően befolyásolja a vállalat sikerességét, eredményességét.
A fejlesztés, fejlődés alapvető előfeltétele, hogy ha a vállalati célok, szervezeti fejlesztési irányelvek mellett az egyén számára is világos, hogy milyen szándékok, motivációk mozgatják, milyen az önismereti szintje, mennyire van tisztában saját érzelmeivel. Azaz az egyén miként fér hozzá saját személyiségének jellemzőihez, és milyen belső hajtóerői vannak az önfejlődéshez.

Hogyan mérhetők a soft skillek?

A válasz az, hogy nehezen mérhetők, első látásra legfeljebb az ad támpontot egy-egy ember kompetenciáiról, hogy mennyire érezzük jól magunkat a társaságában. Erre utalhat a figyelme, a visszajelzései, a reakciói. Természetesen léteznek több-kevesebb tudományos hátteret magukénak tudható kérdőívek – korábbi elnevezéssel tesztek, – melyek a kompetenciákat mérik.
Az ember a saját kompetenciáira, azokban való jártasságra vagy tudatos alkalmazásra csak akkor tud rálátni, ha kellő önismerettel rendelkezik. Önismeret – saját személyiségünk, személyiségbeli adottságaink és működéseink ismerete – szükséges ahhoz, hogy a soft skilleket begyakoroljuk, magasabb tudatossági szinten alkalmazzuk.

Melyek a legfontosabb interperszonális kompetenciák?

A legfontosabb, ezért első helyen említem, az érzelmi intelligencia, azaz a magas fokú empátia. Ez az emberközi kapcsolatok esetében elengedhetetlen.
A második helyen a koncentrált figyelem, a másik ember aktív meghallgatása áll. Mások igényeit figyelembe véve, a másikat megérteni akarva biztosítjuk a kommunikáció során a megértésünkről és figyelmünkről.
A harmadik helyen álló készség-csoport a kommunikációs készségeket foglalja magában: a beszédstílus, a kérdezéstechnika, a mondanivalóhoz igazított stílus írásban, szóban és metakommunikációban.
Ezt követi a vállalati, szervezeti működéshez szükségesebb legfontosabb skillset: az együttműködés vagy más néven kollaboráció. Ennek része az alkalmazkodás, a rugalmasság, és a csapatban való munkához kapcsolódóan az elfogadás is.
A következő kompetencia inkább az önismerethez, illetve a saját teljesítményre és működésre való rálátáshoz kapcsolható: a visszajelzésekre való nyitottság, azaz más megéléseinek, véleményeinek beengedni tudása, majd racionális és érzelmi feldolgozási képessége.
A sor vége felé említjük, de az egyik legfontosabb kompetencia a konfliktusokkal való bánás képessége. A konfliktusok felismerése, az erre vonatkozó önismereti munka – például a saját nyomógombok megtanulása, vagy a konfliktushelyzetek felismerése és mérlegelése – és a megfelelő konfliktuskezelési stratégia alkalmazása tartozik ide.
A legfontosabb kompetenciák közé sorolható még a tárgyalási, problémamegoldási és döntéshozatali kompetencia-csokor is, mint a mindennapi feladatok ellátásában oly fontos „eszközeink”. Ez a skill-set kibővül a kreativitással, a rezilienciával, no és természetesen stresszkezeléssel és az ambiguitástoleranciával is.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó Tanácsadó 2022 júliusi számában olvashatják)