Munkavégzés alóli mentesülés a kezelőorvos igazolása alapján
Olvasási idő: 8 perc
A munka törvénykönyvének 2023. január 1-jétől hatályos módosítása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól, ha súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozását végzi. Hogyan kapcsolódik ehhez az új szabályhoz a kezelőorvos, és mit eredményez a fenti munkavégzés alóli mentesülés?
A Munka törvénykönyvének 2023. január 1-jétől hatályos módosítása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól, ha a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozását végzi. A munkavégzés és a rendelkezésre állás alóli mentesülés évente legfeljebb 5 munkanap lehet azzal, hogy a mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.
Hogyan is kapcsolódik a fenti szabályhoz az orvos?
A munka törvénykönyve rögzíti, hogy hozzátartozó, illetve a munkavállalóval közös háztartásban élő személy súlyos egészségi okát és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolhatja.
Megjegyzés: A fentieket a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 55. § (1) bekezdés l) pontja és (3) bekezdése szabályozza.
A fentiekhez kapcsolódóan a munka törvénykönyve módosítása meghatározza a gondozó fogalmát. Gondozást végző munkavállaló az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt
- súlyos egészségi okból, és
- elentős gondozásra vagy támogatásra szoruló
hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes
gondozást vagy támogatást nyújt.
A gondozási munkaidő-kedvezményhez kapcsolódóan a következőkre kell figyelemmel lenni: Munkában töltött időnek minősül a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama, azaz a maximum évi 5 munkanap. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt gondozói munkaidő-kedvezmény tartama alatt.
Megjegyzés: 2023. január 1-jétől a fenti szabály alapján nyolc olyan eset van, amikor az ún. felmondási védelem érvényesül, amelyek összegezve a következők:
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- az apasági szabadság,
- a szülői szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (munka törvénykönyve 128. §, 130. §),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
- a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából munkavégzési és rendelkezésre állási mentesülés
tartama alatt.”
A fenti szabály nem zárja ki, hogy a munkáltató például azonnali hatállyal megszüntesse a munkaviszonyt, vagy még a gondozói munkaidő-kedvezmény igénylésekor megszüntesse felmondással a munkaviszonyt. Ez esetben azonban az alábbi szabályra kell figyelemmel lenni:
A munkáltató a munkavállaló kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény miatt került sor.
Például a munkavállaló a próbaidő alatt kéri az 5 munkanap gondozói munkaidő-kedvezményt. A munkáltató ezt követően indokolás nélkül azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyt. Ha a munkavállaló állítása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény miatt került sor, és kéri az azonnali hatályú felmondást követő 15 napon belül a felmondás indokolását, akkor a munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles közölni. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.
Végezetül meg kell említeni, hogy ha áttekintjük a munka törvénykönyvét, akkor találkozhatunk még egy olyan esettel, ahol törvény a kezelőorvos szakmai igazolására hivatkozik. Ez az eset pedig nem más, mint a hozzátartozó ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadság. Ha a munkavállaló hozzátartozója tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó személyes ápolást igényel, akkor a munkavállalónak ezen ápolás céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
