Mikor lehetünk keresőképtelenek?

A keresőképtelenség eseteit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a részletezi. 
A vonatkoz szabályok szerint keresőképtelen:
- az, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, valamint aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül. A betegségből eredő keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott;
- az a nő is, aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult. Azaz, a szülő nő a szülésre tekintettel keresőképtelennek minősül, ha  csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Azaz az orvos keresőképtelennek minősítheti az édesanyát, ha a például a kórházban a csecsemőt  koraszülött (PIC osztályon) kezelik és az édesanya rendszeresen bejár a gyermekét szoptatni;
- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Az eltiltást, elkülönítést vagy zárlatot az azt elrendelő határozat bizonyítja.

Meg kell említeni, hogy méltányosságból adható táppénz  tekintetében keresőképtelen a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében szülőnek minősül
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő.

A keresőképtelenség legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható. 

Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa azonban jogosult akár 30 napra is visszamenőleg igazolni a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben pedig az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. 

A keresőképtelenség típusát az orvos által megjelölt kód tartalmazza:
üzemi baleset-1-es kód
foglalkozási megbetegedés-2-es kód
közúti baleset-3-as kód
egyéb baleset-4-es kód
beteg gyermek ápolása-5-ös kód
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség-6-os kód
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés-7-es kód
egyéb keresőképtelenség-8-as kód
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség-9-es kód

A keresőképtelenséget biztosítotti jogviszonyonként külön, egyenkét eredeti orvosi igazolással lehet érvényesíteni. 

Amennyiben a biztosított munkaviszonyban és biztosítással járó megbízási jogviszonyban is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, akkor két eredeti orvosi igazolást köteles a keresőképtelenséget megállapító orvos kiállítani.