Veszélyes hulladék kezelési szabályzat (2022)

A jogszabályváltozás, ami a változtatásokat indokolta

A Magyar Közlönyben 2021. február 25-én kihirdetésre került az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény, amely jelentősen módosította a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt. A módosítás az uniós szabályozásból eredő kötelezettségek miatt is szükségessé vált. 

Melyek voltak a főbb jogszabályi változások?

A szankciórendszer az arányosság elve mentén úgy kerül átalakításra, hogy tettenérés esetén elrettentő hatása is legyen. Ha a tettenérés nem valósul meg, úgy vélelmek felállításával az ingatlan tulajdonos felelősségét állapítja meg a jog. Ez a konstrukció a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hatályos 61. §-ában is megfogalmazásra kerül.

Az új szankciórendszer lényege az új típusú objektív alapú közigazgatási bírság bevezetése. A törvény szerint a hulladékgazdálkodási hatóság e törvényben és a Kvt.-ben, valamint az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.

Az elhagyott hulladék felszámolása körében a Ht. 61. §-a kapcsán objektív tényállási elemek megfogalmazására is sor került, azaz a jogalkotó egy vélelmet állít fel arra az esetre, ha a jogellenes hulladék lerakó kiléte nem válik ismertté. Ilyenkor egy fiktív személy fizeti meg a felmerülő költségeket is. 

Szigorúbb új büntetőjogi szankciórendszer

A legalapvetőbb tényállás a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. Változás, hogy bűncselekménynek minősül az illegális hulladék lerakása, ha az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére, vagy annak mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert. 

Emellett a súlyos, bűncselekménynek minősülő magatartási alakzat marad az is, ha valaki engedély nélkül hulladékgazdálkodási tevékenységet végez vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.
Enyhébb megítélés alá esik és vétségnek minősül:
- ha valaki nem engedélyköteles, hanem nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet ilyen bejelentés vagy nyilvántartásba vétel nélkül végez.
- ha gondatlanságból követi el a bűncselekményt.

A súlyosabb, minősített esetek szigorúbb büntetőjogi szankciókat vonnak maguk után a továbbiakban, ha:
- a bűncselekményt a Ht. szerinti veszélyes hulladékra, 
- 1000 kg-ot meghaladó mennyiségre vagy 
- különös visszaesőként követik el.

Hatálybalépés: 2021 és 2023 között folyamatosan

Az illegális hulladéklerakás felszámolásával és a hulladékgazdálkodási hatóság felállításával kapcsolatos szabályozás, illetve a szankciórendszerrel kapcsolatos új szabályozás, valamint a hatósági jogkörgyakorlás módosulása szintén 2021. március 1-jén lépett hatályba. A 2023-tól felálló hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre vonatkozó szabályok közül számos rendelkezés hatályba léptetésére már 2021-ben sor kerül. A törvény egyes rendelkezései (pl. a visszaváltási díjas rendszer) 2023. július 1-jén lép hatályba, míg vannak olyan rendelkezései, melyek 2023 decemberében (pl. biohulladék elkülönített gyűjtése), vagy 2025. január 1-jén (textilhulladékok elkülönített gyűjtése) lépnek hatályba.