Alapítvány kurátorának elfogadó nyilatkozata

Feltöltve: 2021.11.19.
Utoljára módosítva: 2022.01.25.
Mintát készítette: dr. Gaál Nóra

Az új Ptk, a 2013. évi V. törvény jelentős változásokat hozott az alapítványokra vonatkozó szabályokban. A Ptk jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. § és az alapítványokra vonatkozó 3:378. §-3:404. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell megismernünk.

Az alapítvány fogalma
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat más alapítványhoz.

Az új Ptk. korlátozza a magánalapítvány létrehozását, mikor kimondja főszabályként, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, az alapítványi tisztségviselő (kuratórium tagja felügyelő bizottság tagja) valamint ezek hozzátartozói érdekében. 
Ez alól két kivétel van:
- az alapító abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása, 
- alapító hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal, vagy egyéb módon történő támogatása.

A kuratórium működése
A kuratórium tagjait az alapító kéri fel, jelöli ki. Ha az alapító nem tartja fenn magának a kuratórium elnöke kijelölésének jogát és nem ruházta át ezt a jogot más, alapítványi tisztséget betöltő személyre vagy más alapítványi szervre, a kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt.

A kuratórium évente legalább egyszer köteles ülést tartani, melyet a kuratórium elnöke hív össze. 
Az elnök az ülés előtt legalább az alapító okiratban meghatározott idővel előbb ( pl. 5 nap), igazolható módon köteles meghívót küldeni a  kuratórium tagjainak. A meghívó tartalmazza: 
a) az alapítvány nevét, székhelyét,
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
c) az ülés napi rendjét.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

Az alapító okiratban meg kell határozni, hogy a kuratórium ülése mikor határozatképes, és milyen módon hozza határozatait a szerv. Rendszerint 50%+1fő jelenléte esetén határozatképes, és a határozathozatalhoz egyszerűszótöbbség, vagy minősített többség kell 
(2/3-ad, vagy 3/4-ed).
A kuratórium tagjai egy szavazattal rendelkeznek. Célszerű szabályozni, hogy szavazategyenlőség esetén mi a követendő az eljárás. A legmegfelelőbb, hogy szavazategyenlőség esetén a kuratórium tagjai a döntéshozatalt elhalasztják. 

A kuratórium feladatai (példálózó jelleggel) 

-    Éves költségvetés elfogadása,
-    Dönt az alapítványi vagyon felhasználásáról,
-    Gondoskodik az alapítvány céljainak megvalósításáról, a megvalósításhoz szükséges feladatok meghatározásáról és az irányításról. 
-    Kapcsolatot tart az alapítókkal, csatlakozókkal és a munkájukat segítő magánszemélyekkel és szervezetekkel.
-    Gondoskodik az alapítvány gazdálkodási és működési tervéről, végrehajtásáról; mindezekről köteles beszámolni.
-    Gondoskodik az alapítvány vagyonának gyarapításáról.
-    Az alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása, melyet a kuratórium elnöke köteles minden tárgyévet követő május 31. napjáig a kuratórium ülése elé terjeszteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; 
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; 
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; 
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 
A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, mely tartalmazza ülésen jelenlévők megnevezését, a döntésben résztvevők nevét, a döntés időpontját, a szavazás mikéntjét, a szavazatok számát és a határozat tartalmát. 

A kuratórium tagjainak megbízatása megszűnik:
-    Halállal,
-    A megbízatásról történő lemondással,
-    Visszahívásával,
-    A kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, 
-    A kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
 

Kapcsolódó jogszabály

2013. évi V. törvény
Alapítvány kurátorának elfogadó nyilatkozata