A mögöttünk álló évek tapasztalatai alapján bizonyossá vált, hogy egy jól működő kontrollingrendszer nélkül nem tartható a lépés a versenytársakkal, sőt a vállalkozás alapvető működése, likviditása is veszélyben foroghat. De mi szükséges ahhoz, hogy igazán jól működjön egy kontrollingrendszer, és hogyan értelmezhető egy kontrollingrendszer hatékonysága?

A legtöbb vállalat nyert a digitális transzformációval, de az új, feltörekvő technológiák bevezetésével a többség kivár. Az ügyfélélmény javítása viszi előre a digitális projekteket, de a metaverzummal kapcsolatos fejlesztésekhez még idő kell. A vállalatok már nem tartanak a kiberkockázatoktól, viszont félnek az energiaválságtól és az inflációtól.

A coaching szemlélet az üzleti életben olyan látásmód vagy szemléletmód, amely a fejlesztésre, fejlődésre és a személyes növekedésre fókuszál. Úgy is értelmezhetjük, mint egy olyan hozzáállást, amely szerint bízunk az emberekben, hiszünk abban, hogy saját maguk képesek megtalálni a válaszokat és megoldani a problémáikat.

A munkavállalók eseteiben létezik egy MRP-program, amely az idők során némileg módosult ugyan, de a juttatás formáját tekintve nem változott. Lényegi eleme, hogy a munkáltató egy olyan juttatást biztosít a munkavállalóknak, amelynek során a munkavállaló bizonyos hányadot elérve tulajdonossá válik a munkáltató cégében.

Az idő előre haladtával az értékesítési módszerek is hatalmas változásokon mentek keresztül. Az értékesítés fejlődését többek között a technológia, a fogyasztói magatartás, és a fogyasztói magatartást vizsgáló piackutatások eredményeképpen megszülető marketing- és reklámkoncepciók, valamint az üzleti környezet változásai vezérelték.

A munkahelyi zaj a kellemetlen érzetek mellett egyéb negatív hatásokat is kiválthat. Nem véletlen például, hogy a halláskárosodás az egyik legelterjedtebb foglalkozási megbetegedés Európában. A munkahelyi zaj elleni védelem komoly erőfeszítéseket kíván mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól.

A munka törvénykönyve egyik 2023. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az esetben is, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná válik és erre az időtartamra őt díjazás nem illeti meg. Az egészségi okból való alkalmatlanság ugyanakkor továbbra is rendes felmondás jogszerű indokát képezheti. Számos kérdést vet fel ezen új szabály gyakorlati alkalmazása.

Ismert változás, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti kormányzás keretében 30 forint/kilométerre emelte a költségtérítés adómentes határát. A szabályozás az alapesetek mellett érinti a mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékkal élő, valamint a bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeket nevelő munkavállaló de befolyásolja a feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítését is.

Egy cég két, távmunkában foglalkoztatott munkavállalója előzetes jelzés nélkül külföldre költözött. Egyikük teljesen megszüntette a magyarországi állandó lakóhelyét és Romániából látja el a munkáját. A másik dolgozónak van magyarországi állandó lakhelye, de Angliából látja el a feladatait. Milyen teendői és fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak, munkavállalónak?

A közelmúltban több változás is történt az utazási költségtérítés szabályaival összefüggésben, ezért nem árt áttekinteni néhány kérdést ebben a tárgykörben. Hogyan alakultak a munkavállalóknak kötelezően járó és adómenetesen fizethető útiköltségtérítés szabályai? Hogyan számoljuk ki a kiküldetési rendelvény alapján a munkavégzési helyek közötti utazás költségtérítését?