A 2024-es év vonatkozásában több változás érintette a cafetéria juttatások szabályait, ami hatással lesz a szabályzatok elkészítésére is. A leginkább ismert módosítás, hogy ebben az évben már nem lehet SZÉP-Kártyával fizetni a „hideg” élelmiszerért, de a juttatás adózásában is vannak lényeges módosítások.

Hogyan döntsük el, hogy járhat-e, és ha igen, akkor melyik jár keresőképtelenség esetén? Egy gyakorlati eligazodást segítő példa.

Az illetékes hatóságok stratégiájában kiemelt célkitűzésként minden évben megjelennek a foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzési feladatok. Tekintetbe véve a közelmúlt számos jogszabályi változását, érdemes áttekintenünk a legtöbb hibaforrást rejtő területeket.

Milyen adó-, és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a tartózkodási engedéllyel és korhun igazolással rendelkező koreai állampolgárnak magyarországi munkaviszonya után? Igénybe vehető-e nála a NAV igazolása alapján a munkaerőpiacra lépők szocho kedvezménye? Korábban Magyarországon nem volt biztosított, de Koreában igen.

Román állampolgár romániai állandó lakcímmel munkaviszonyt létesítene egy magyar munkáltatóval, de a munkavégzés helye Románia lenne. Ebben az esetben hogyan alakul a járulék- és szja fizetés? A munkavállaló a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá kerül?

A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminim pedig 10 százalékkal növekszik, ami összegszerűen azt jelenti, hogy a havi minimálbér bruttó 266.800 forint, a havi garantált bérminimum pedig 326.000 forint lesz. Az első magasabb összegű kifizetés majd csak 2024 januárjában lesz esedékes, a költségeket tervező munkáltatók viszont minél hamarabb tudni szeretnék, hogy mennyibe fog kerülni ez alapján a foglalkoztatás.

Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?

A globalizáció és a nemzetközi üzleti kapcsolatok térnyerésével egyre gyakoribbá válnak a munkavállalók kiküldetései, így számos jogi és adminisztratív kérdést vetnek fel a munkáltatók részéről. A „Külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettsége és közterhei” című különszámunkban választ kaphat a kiküldetéssel összefüggő, legtöbbször érintett kérdésekre is. Melyek pontosan a kiküldetés feltételei? Mikor szükséges alkalmazni a munkáltató székhelye szerinti ország jogát?

A jogerős ítélet a foglalkoztató szempontjából kötelezettségeket, a volt munkavállaló szempontjából pedig jogosultságot keletkeztethet. Ezek teljesítése, illetve érvényesítése érdekében viszont az ítéletben foglaltakat megfelelően értelmezni kell, ami nem biztos, hogy egyszerű feladat.

A munkahelyi és üzemi baleset mellett az is előfordulhat, hogy ugyanabból a balesetből kifolyólag később, a felgyógyulását követően ismét keresőképtelen állapotba kerül a baleseti sérült. Az üzemi baleset esetén igénybe vehető különlegesen kedvezményes baleseti ellátások ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik.