Új szakképzési törvény: az új több?
Olvasási idő:
Az Országgyűlés által elfogadott új szakképzési törvény alapvető változásokat hoz az oktatás ezen területén foglalkoztatottak életében. Megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, új szabályok szerint lesznek megállapítva a bérek, számos – közszolgálati jogviszonnyal összefüggő – kedvező lehetőség szűnik meg. Fájni fog?
Ahogyan arról korábban beszámoltunk: szinte minden megváltozik 2020-tól a szakképzés terén.
A törvény munkajogi szempontból talán leglényegesebb eleme a szakképző intézményekben dolgozók jogviszonyának megváltoztatása. A fenntartótól függetlenül 2020. június 30-át követően valamennyi szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatható.
A megbízási jogviszony esetében a törvény nem limitálja a hetente teljesíthető óraszámot, tehát megbízási szerződés korlátozás nélküli heti óra megtartására köthető. Egyházi fenntartású szakképző intézmény esetében a törvény lehetővé teszi az egyházi szolgálati viszony keretében történő foglalkoztatást.
A közalkalmazotti jogviszonyok a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A–25/C. §-a szerinti átadással szűnnek meg. Az átadás előtt a szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot tájékoztatni kell az átadás részleteiről, konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
Ezzel egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A közalkalmazottat tájékoztatni kell azokról a kötelezettségekről is, amelyeknek a későbbiekben munkaviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
Amennyiben a közalkalmazott hozzájárul ahhoz, hogy átadással megszűnjön a közalkalmazotti jogviszonya, és foglalkoztatása a továbbiakban munkaviszony keretében történjék, a munkáltató köteles a közalkalmazottal az ajánlatnak megfelelő tartalmú munkaszerződést kötni. Az ajánlatban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni.
A munkabér nem lehet alacsonyabb az oktató 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél.
Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony esetén ugyancsak határozatlan időre szóló munkaviszonyt kell kötni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaszerződés is teljes munkaidőre szólhat. Próbaidő nem köthető ki. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és ennek a törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
Az alkalmazott munkaviszonya időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is.
A tervezet szerint nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
Azok a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban foglalkoztatottak, akik nem felelnek meg az új szakképzési törvény által előírt képesítési feltételeknek, 2022. augusztus 31-éig kapnak haladékot arra, hogy a megfelelő szakképzettséget megszerezzék. Ennek hiányában munkaviszonyuk a törvény erejénél fogva 2022. augusztus 31-én megszűnik.
Jubileumi jutalom
Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál, munkaviszony keretében foglalkoztatottak részére törvény szerinti jubileumi jutalom nem jár. A tervezet szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Kötelező megállapodást kötni azokkal a foglalkoztatottakkal, akik a törvény hatályba lépése előtt is szakgimnáziumban, illetve szakközépiskolában dolgoztak. Esetükben a jubileumi jutalomra jogosító időszakba a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartama egyaránt beszámít. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére. Azokat, akik új szakképzési törvény hatályba lépése után létesítenek szakképző intézményben munkaviszonyt, törvény szerinti kötelező jubileumi jutalom nem illetné meg.
Különösen a negyven év jogosultsági idővel néhány év múlva nyugdíjba vonulni szándékozó nőknek mérlegelendő, hogy a törvény hatályba lépése után az Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézményben fennálló közalkalmazotti jogviszonyukat szakképző intézményben munkaviszonyra váltsák-e. Ezzel ugyanis nemcsak a felmondási időnél lényegesen hosszabb felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesülési idejére járó távolléti díjától, hanem a legalább 35 év közalkalmazotti jogviszony utáni negyvenéves jubileumi jutalomtól, azaz öthavi illetménynek megfelelő összegtől is elesnek.
Kikerülés az Nkt. hatálya alól
A szakképző intézmények és alkalmazottaik nemcsak a Kjt., hanem az Nkt. hatálya alól is kikerülnek. Ezáltal nem vonatkoznak rájuk az Nkt.-ban szabályozott
– előmeneteli- és illetményrendszer,
– a munkaidő-beosztás,
– az ellátandó tanórákra,
– a pedagógusminősítésre és
– a szabadságra vonatkozó rendelkezések sem.
A szakképzésben foglalkoztatott oktatók munkaidő-beosztását, ezen belül a hetente ellátandó tanórák számát kormányrendelet fogja szabályozni.
Nagy Erzsébet
