Szabálytalannak ítélt építkezés – mennyire nagy baj
Olvasási idő: 3 perc
Ez a tartalom 2731 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Köztudomású, hogy az építkezéshez építési engedély kell. Mi történik azonban, ha a jogerős építési engedély bírósági felülvizsgálatát kérik, az építkezés folytatódik és a bíróság az építtető ellen dönt? Újabb per? Bírság? Ne adj’ Isten: bontás? A jogi szabályozás szerencsére nem mindig életszerűtlen. A mellékelt alvállalkozási szerződés mellett böngésszen valamennyi építőipari iratmintánk között!
Az Alaptörvényben biztosított alapjoga mindenkinek a jogorvoslathoz való jog, ebben ez esetben annak, akiknek valamilyen jogát sérti az építési engedély. Ez a valaki lehet az építtető, valamelyik szomszéd, vagy bárki más, aki az eljárás megindításakor nyilatkozatot tett, és indokolva előadta ellenvetéseit az építkezéssel kapcsolatban. Aki ügyfélként részt vett az elsőfokú építési hatósági eljárásban, élhet fellebbezési jogával, a másodfokú hatóság döntésének pedig bírósági felülvizsgálatát kérheti, ha azzal nem ért egyet és meg tud jelölni olyan jogszabálysértést, amelyet véleménye szerint a hatóság elkövetett.
A Ket. helyébe lépő Általános Közigazgatási Rendtartás tervezete szerint a jövőben csak szűk körben lesz megengedett a közigazgatási hatóságok döntése ellen a fellebbezés, ehelyett egyenesen a közigazgatási bíróságtól kérhet majd jogorvoslatot.
A másodfokú építési hatóság határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetlevélben lehet kérni a döntés végrehajtásának felfüggesztését is. Ha azonban nem kéri a felperes a végrehajtás felfüggesztését az végrehajtható, nincs a keresetnek halasztó hatálya az építési engedélyt tartalmazó közigazgatási döntés végrehajtására. Mindez azt jelenti, hogy elkezdhető az építkezés.
Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a másodfokú építési hatóság helyesen döntött, akkor nincs semmi baj, de ha arra a következtetésre jut, hogy jogszabálysértő volt a döntése, és hatályon kívül helyezi azt, akkor már más a helyzet. Amikor elkezdte az építtető az építkezést, volt jogerős, végrehajtható építési engedélye, de mire felépítette azt, már nem. Az sem kizárt, hogy már használatbavételi engedélyt is kapott, mire az építési engedélyről hozott közigazgatási hatósági döntést hatályon kívül helyezi a bíróság. Mi a jogi helyzet egy ilyen nem kívánt, ám életszerű helyzetben?
Szinte biztosra vehető, hogy a használatbavételi engedély felülvizsgálatát is kérni fogja a szomszéd a bíróságtól. Az építtető „vétlen” volt, hiszen jogerős, végrehajtható építési engedély birtokában építkezett, amely csak később vált ”nem létezővé”. Az építésügyi hatósági döntések megváltozatására nem jogosult a bíróság, csupán arra, hogy megállapítsa, hogy a felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés jogszabálysértő volt, s emiatt azzal helyezi hatályon kívül, hogy lényegében az új eljárást elrendelő ítéletében útmutatást ad a hatóságnak, hogy mit tegyen az ügyben.
Egy jogerős, végrehajtható közigazgatási döntés főszabályként végrehajtható. Más a helyzet ugyanakkor az itt taglalt esetben, vagyis, ha utóbb mégis azt mondja a bíróság, hogy nem volt jogszabályszerű az az egyébként jogerős és végrehajtható közigazgatási döntés, amely alapján megépíthették volna az épületet.
Az építkezés – annak ellenére, hogy végül a bíróság azt hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelte el – nem volt szabálytalan, mert az nem volt jogszerűtlen, nem volt jogosulatlan, de szakszerűtlenül megkezdett, illetve szakszerűtlenül végzett sem.
A bíróság döntése alapján lefolytatott új építésügyi hatósági eljárás során az építésügyi engedély iránti kérelmet ugyan el kell utasítani, hiszen az épület már felépült, de sem a bontás nem rendelhető el, sem építésügyi bírság nem szabható ki. Mivel az épület létesítése nem volt szabálytalan, hiszen annak idején az építtető rendelkezett jogerős építési engedéllyel, annak érdekében, hogy az épület jogilag legalizálható legyen, utasítani kell az építtetőt, hogy indítson el fennmaradási engedélyezési eljárást, mely alapján azt meg is kell, hogy kapja.
