Nem minden startup, ami annak látszik - interjú
Olvasási idő:
A startup kifejezést nehéz lenne egyetlen magyar szóval visszaadni, noha az utóbbi időben a gazdasági élet egyik legjelentősebb fogalmává vált. A vállalati szférában értelmezhető új szereplőt, innovációt, gyors bővülési potenciált és felfutást kifejező címke egyik fő hazai szakértőjét, Turcsán Tamást, a The Connect East Incubator cég alapító-vezetőjét kerestük fel a témában. A hazai startup-szféra körképe következik.
A startupok mekkora szerepet játszanak a magyar gazdaságban, és hogyan változhat ez a közeljövőben?
A Startupok minden gazdaságban, így a magyarban is az innováció élharcosai, inspirálnak és korábbi bevett szokásokat döntögetnek. Általában közvetlenül nem okoznak hatalmas adóbevételeket, illetve nem növelik nagyban a GDP-t, de közvetett hatásuk jelentős. Ennek a felismerésnek a birtokában olyan kis országok, mint Észtország, Izrael, Szingapúr, Finnország ma már jelentős innovációs exporttal bírnak. A magyar gazdaságban még rendkívül sok alapot le kell tennünk ahhoz, hogy a támogató környezet megfelelő legyen.
Milyennek látja a hazai startup ökoszisztémát napjainkban?
Az ökoszisztéma fejlődő fázisban van. Van egy jelentős lemaradásunk a nagy nemzetközi központokhoz képest, amelyet szép lassan dolgozhatunk csak le. Sajnos hiányoznak még elemek, amelyek akadályozzák a nemzetközi sikereket, és a magántőke sem valami aktív ezen a területen. Valami megmozdult ugyan, de az üzleti kultúránk sajnos kialakulatlan, a kockázati tőke tapasztalatlan és rizikó kerülő magatartása miatt lassan halad előre a fejlődés.
Nem minden startup az, aminek látszik?
Egy induló vállalkozás nem feltétlenül startup. A startup globális tervekkel induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás, amely képes sok ember valós problémájára egyszerű, jól monetizálható megoldást adni. Míg egy most induló hamburgeres nem startup, addig egy, a nemzetközi nagyvállalatok százainak a beszállítói könyvelését megoldó blockchain szolgáltatás meg igen.
Kik indítanak ma startupot?
Bárki indíthat, higgyék el. A fiatal, egyetemista alapító téveszméjét ideje volna lerombolni. Teljes félreértés az, hogy startupot csak fiatal vállalkozó indíthat, vagy, hogy ez olyan tuti egyetemista dolog. Bárki indíthat manapság, persze nem árt a szakmai tapasztalat egy nemzetközi vállalkozás felépítéséhez. Még egyszer hangsúlyozom a tényekre alapozva, nemcsak a fiatalok alapíthatnak startupokat, s a nemzetközi felmérések is ezt támasztják alá: ma világviszonylatban 35-40 éves a sikeres startup alapító.
A Millenáris Startup Campus létrejötte milyen folyamatokat, innovációkat generált? A fiatalok felkészültebben vághatnak már bele egy vállalkozás elindításába?
A Startup Campus Budapest egy közösségi iroda, nem generál új innovációt, csak helyet ad a cégeknek, startupoknak üzleti alapon. Sok éve működnek co-working irodák Budapesten, az áttörést nem egy új helyszín adja, hanem az alapítók fejlődése. A magánkezdeményezéseknek kell még inkább megerősödniük, az államiaknak ezekhez kell emellett jó hátteret adniuk, megfelelő hátteret biztosítaniuk.
A Millenárison is vannak előadások és meetupok, máshol is tartanak ilyeneket, ebben nem egyedi a helyszín. Saját oktatásaik egyelőre nincsenek, csak eseményeket fogadnak be, viszont így a fiatalok bármikor elmehetnek egy-egy rendezvényre, de nem fognak minden csúcseseményt ezen az egy helyen megtalálni.
Tapasztalatait át kívánja adni, ezért is írt egy könyvet a témakörben. Mire fókuszál ebben? Kiknek ajánlja az írását?
Azoknak írtam a könyvet, akik szeretnék megérteni és kibontani a bennük fellobbanó vágyat a megvalósításra. Azoknak, akik most indulnak, vagy már évek óta dolgoznak a saját sikerükön. A fókuszt arra helyeztem, hogy megértsük a sikerhez vezető folyamatok hátterét, működését. A startup egy szerelem, egy felfokozott lelkiállapot, amely nem nélkülözi a hibákat, csalódásokat, és a boldog pillanatokat sem. Egy startup elindításhoz és működtetéséhez meg kell érteni és analizálni is fontos azokat az alkotó elemeket, amelyekből felépül a vállalkozás. El kell mélyednünk az emberi működésben (agy és lélek), és meg kell, hogy ismerjük mások motivációit, működési logikáját.
Könyve közösségi finanszírozással valósulhatott meg. Hisz a közösségi finanszírozásban, mint újfajta metodikában? Az online tér szükséges és elégséges platform a promotáláshoz és terjesztéshez?
Jómagam már sok éve dolgozom a közösségi finanszírozás hazai elterjesztésén. Alapítottam és fejlesztettem is ilyen oldalt, ami aztán sajnos idővel elbukott. Álmodtam nagyokat a témában, sőt egy barátom könyvét finanszíroztuk is korábban ilyen forrásból. Szóval én nagyon hiszek benne. Most is mintegy 300.000 forint támogatás már összejött a kiadás megvalósítására. Egyértelműen azt gondolom, hogy ez az egyik legjobb pénzgyűjtési megoldás. Elébe is megyünk az eseményeknek: az oldalamon már előrendelhető a könyv, pedig ugye még nyomdában sincs. Az online tér pedig nélkülözhetetlen, hiszen a leendő olvasó innen kapja az információi többségét a mai világban, onnan tájékozódik.
Művében foglalkozik az egyéni képességekkel és a csapatmunkával is. Mit emelne ki legfontosabb tanácsként egy kezdő vállalkozó és egy team számára?
Egyértelmű üzenet a könyvemben, hogy a megfelelő embert a megfelelő helyre kell állítani. És a tehetség fejlesztés nélkül, illetve az ötletek megvalósítás nélkül semmit sem érnek. Csak az vágjon bele a startup világba, aki felkészült arra, hogy nehéz és fáradságos útra lép, amelynek a végén nem feltétlenül a siker fogja várni.
