A munkába járás költségtérítése különös esetkörei

A munkába járás címén adható költségtérítésre vonatkozó kormányrendelet [16/2023. (I. 27.) kormányrendelet] 2023. január 28-ától hatályos. Változatlan maradt viszont a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet. A 30 forint/kilométer adómentes határral kapcsolatos rendelkezést a két rendeletben foglaltakkal együtt kell, körültekintően, alkalmazni. A legfontosabb kérdések áttekintése után ezúttal a költségtérítés kevésbé feltűnő, de annál lényegesebb területeit gyűjtöttük össze.

Kiknek adható még a munkába járás utáni költségtérítés?

A mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékkal élő, valamint a bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeket nevelő munkavállaló esetében a munkáltató munkába járás utáni költségtérítést állapíthat meg akkor is, ha a lakóhely, illetve tartózkodási hely a munkahellyel egy közigazgatási határon belül van. Ekkor a munkáltató a rendelet 5. §-a alapján a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Ezáltal a munkáltató döntése alapján a fenti munkavállalói csoportba tartozók közül azok is kaphatnak útiköltségtérítést, akiknek a rendelet alapján kötelezően nem jár.

Feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítése

Amennyiben a munkavállaló nem lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről utazik a munkavégzés helyére, hanem egyik feladatellátási helyről a másik feladatellátási helyre utazik, például mert utazó gyógypedagógus, vagy tanítási óráit, foglalkozásait az intézmény különböző intézményegységeiben, tagintézményeiben kell megtartania, ezeknek az utazásoknak a költségeit nem a rendelet alapján, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján kell kifizetni.

Kiemelendő, hogy az ide vonatkozó, Mt. 51. § (2) bekezdése 2023. január 1-jei hatállyal módosult. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény az Európai Parlament és a Tanács 2019/1152 irányelvének átültetését szolgálja. Ez a törvény módosította az Mt. 51. § (1) és (2) bekezdését, amely egyébként korábban is előírta a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült, indokolt költségek megtérítését. A módosítással ez a rendelkezés kibővült a szükséges költségek munkáltató által történő megtérítésének kötelezettségével.

Az Mt. 51. §-ának 2023. január 1-jétől hatályos (1) és (2) bekezdése szerint:
(1)A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.
(2) A munkáltató köteles a munkavállaló részére
a) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,
b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

A munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költségek megtérítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy két munkavégzési hely közötti közlekedésnél nem a bérlet vagy menetjegy 86 százalékát, hanem a teljes összeget meg kell téríteni, de minden esetben fontos tisztázni, hogy mi tekinthető szükséges költségnek. Ha például esetenként kell egy városon belül busszal utazni, akkor nyilvánvalóan a menetjegyet célszerű megvásároltatni a munkavállalóval és azt megtéríteni, ha pedig rendszeresen kell egy adott területen belül utaznia a feladatellátási helyekre, akkor a bérletet. Amennyiben nincs lehetőség tömegközlekedés igénybevételére, vagy annak használata a hosszú menetidő vagy várakozási idő miatt aránytalanul sok időt vesz igénybe a munkaidőből, akkor szükséges a saját tulajdonú gépkocsi használatával történő utazás költségének megtérítése.

Ez esetben a költségtérítés két módon történhet:

• útnyilvántartás vagy
• kiküldetési rendelvény alapján,

amelyek közül köznevelési intézményekben jellemzően a kiküldetési rendelvény alapján történő útiköltségtérítést alkalmazzák.

Útiköltségtérítés kiküldetési rendelvény alapján

Köznevelési és szakképző intézményekben a munkavégzési helyek közötti utazás költségtérítése rendszerint kiküldetési rendelvény alapján történik, ezért ennek a cikknek a keretében ezt az útiköltségelszámolási módot ismertetjük.

Az Szja. törvény 3. § 83. pontja szerint a kiküldetési rendelvény, amely a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, tartalmazza

• a magánszemély nevét,
• adóazonosító jelét,
• a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát,
• a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát,
• a futásteljesítményt (azaz a megtett kilométereket),
• az utazás költségtérítését, valamint
• ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár),

azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

Az útiköltség megtérítésének tehát egy kiküldetési rendelvény kitöltése szükséges, amelyre a fent felsorolt adatokat fel kell vezetni.

A költségként elszámolható üzemanyag-mennyiséget üzemanyagtípustól és hengerűrtartalomtól függően a 60/1992. (IV.1.) kormányrendelet határozza meg. A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége nem haladhatja meg a fenti rendelet szerinti fogyasztási normákat.

A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke hengerűrtartalom szerint:
a) 1000 cm 3-ig – 7,6 liter/100 kilométer,
b) 1001–1500 cm 3-ig – 8,6 liter/100 kilométer,
c) 1501–2000 cm 3-ig – 9,5 liter/100 kilométer,
d) 2001–3000 cm 3-ig – 11,4 liter/100 kilométer,
e) 3001 cm 3 felett – 13,3 liter/100 kilométer.

A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
a) 1500 cm3-ig    5,7 liter/100 kilométer,
b) 1501-2000 cm3-ig    6,7 liter/100 kilométer,
c) 2001-3000 cm3-ig    7,6 liter/100 kilométer,
d) 3001 cm3 felett    9,5 liter/100 kilométer.
(Egyes gépkocsitípusokra vonatkozó részletes adatokat a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 1. mellékletében találunk.)

Az Szja tv. 3. melléklet II. fejezet 4. b) pontja szerint a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka, a 4a. pontja szerint a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege
számolható el.
A 494/2022. (XII. 6.) kormányrendelettel 2022. december 6-án 23 órától megszűnt a hatósági árszabás, amely alapján az ólmozatlan benzin és a gázolaj hatósági ára literenként 481 forint volt.
Az Szja. törvény 82. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Az említett árakkal történő költségelszámoláshoz a munkáltatónak üzemanyagszámlát leadni, illetve bemutatni nem szükséges. A fenti adatokkal számolt üzemanyagköltségen kívül kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség számolható el, amely a fenntartási, javítási és felújítási költségeket is magában foglalja.

A megtett kilométerhez a két munkavégzési hely közötti, gépkocsival megtehető legrövidebb útvonalat kell az útiköltségrendelvényben feltüntetni. 

Ennek megállapításához internetes útvonaltervezőt célszerű használni.

Az útiköltségszámítás két példán keresztül

Ha a személyautó benzinüzemű, 3000 köbcentiméter feletti, az elszámolható alapnorma-átalány 13,3 liter/100 kilométer. Ha a megtett kilométerek száma az adott hónapban 300 kilométer volt, akkor a munkavállaló részére kiküldetési rendelvény alapján 26 1345 forint meg 4500 forint, egyenlő 30 635 forint útiköltségtérítés fizetendő a 2023. januári benzinár alapján.

Egy másik példa:
Ha a személygépkocsi gázolajüzemű, 1995 köbcentiméter hengerűrtartalmú, az elszámolható alapnorma-átalány 6,7 liter/100 kilométer. Így 600 kilométer megtett út esetén a költségtérítés a NAV által megállapított literenként 713 forint üzemanyagár alapján: 28663 forint plusz 9000 forint, egyenlő 37 663 forint a NAV által 2023. januárra meghatározott üzemanyagárral számolva. Ha az Szja. törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Iskolaszolga márciusi számában olvashatják)