Bejelentkezés

Mi is az az egészségügyi válsághelyzet?

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a veszélyhelyzetet és egy új közjogi keretrendszert intézményesít az ún. egészségügyi válsághelyzetet formájában. Az egészségügyi törvény eddig is ismerte az egészségügyi válsághelyzet fogalmát, a mostani szabályozás azonban azt kibővítve és módosítva keretként használja ahhoz az új jogrendhez, amely nem tartozik ugyan az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendek közé, de az általános jogrendtől eltérő többletjogosítványokat biztosít a Kormány számára.

"Biológiai kockázatértékelési szabályzat (2020)-COVID 19-es kiegészítés" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslatot (irományszám: T/10748., a továbbiakban: Javaslat). A Javaslat amellett, hogy törvényi szintre emeli a Kormány által a veszélyhelyzet során kiadott rendeletekben meghatározott hosszabb távú intézkedéseket, és meghatározza a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó átmeneti szabályokat, a jövőbeli járványok hatékony kezelése érdekében módosítja az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének módját, feltételeit és az azzal kapcsolatban foganatosítható intézkedések jogi kereteit. 

Az egészségügyi válsághelyzet: régi intézmény – új extrákkal

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) eddig is ismerte az egészségügyi válsághelyzet fogalmát, nem biztosított speciális, az általános jogszabályoktól való eltérésre lehetőséget biztosító jogköröket a Kormány részére. Az eddig is hatályos jogi megoldás csupán a Kormányhoz delegálta az egészségügyi válsághelyzet esetén a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról való gondoskodást és a veszély elhárítását célzó tevékenységek általános irányítását.

Az Eütv. eddig hatályos 228. §-a egészségügyi válsághelyzetként definiálta azokat az eseményeket, amelyek a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyeztetik vagy károsítják olyan mértékben, hogy az egészségügyi ellátási szükségletek aránytalanul meghaladják a helyben rendelkezésre álló ellátási kapacitást, és ez az egészségügyi államigazgatási szervek, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését is szükségessé teszi. Ide tartozik a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor, továbbá bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Az Eütv. különleges jogrend bevezetésekor ex lege előírta az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását anélkül, hogy az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésre kerülne. 

A legfontosabb változás: az egészségügyi válsághelyzet fennállásának megállapítása

Az eddig hatályos szabályok szerint az egészségügyi válsághelyzet fennállását, ha az egészségügyi ellátási szükségletek aránytalanul meghaladták a helyben rendelkezésre álló ellátási kapacitást 
- egy megye területét érintő esemény esetén, az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára,
- több megyét érintő esemény esetén, az országos tisztifőorvos javaslatára
a miniszter állapította meg, nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet és a gyógyintézeti ellátást súlyosan és közvetlenül akadályozó esemény esetén pedig
- ha ez egy megye területét érintette, az egészségügyi államigazgatási szerv (az országos tisztifőorvos egyetértésével, a miniszter azonnali tájékoztatása mellett),
- több megye érintettsége esetén, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter 
állapította meg.

Az Eütv. ismeri továbbá az egészségügyi veszélyhelyzet fogalmát is. Egészségügyi veszélyhelyzetet katasztrófaveszély esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal az egészségügyi feladatatok biztosítása érdekében hirdethet ki, a miniszter és az országos tisztifőorvos azonnali értesítése mellett. Az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10 napot nem haladhatja meg. Ennek keretében adminisztratív jellegű intézkedések vezethetők be: módosíthatók az alapellátási körzethatárok, a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlása, az ellátási terület határai, a betegbeutalás rendje. Az egészségügyi dolgozók kirendelhetők, és az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyag és eszköz igényelhető. Az Eütv. lehetővé teszi az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók. Ehhez a miniszter jóváhagyása szükséges.

Az egészségügyi válsághelyzet fennmaradó szabályai

Az eddigi és a továbbra is hatályos szabályok szerint egészségügyi válsághelyzet idején a betegjogok korlátozottan gyakorolhatók, kizárólag olyan mértékben, hogy az nem veszélyeztetheti az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga természetesen ebben az esetben sem korlátozható. A válsághelyzetben bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az Eütv. alapján az egészségügyi válsághelyzetben az országos tisztifőorvos kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el, a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal pedig az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatók fokozottabb őrzéséről való intézkedést.

Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása, megszervezése, lebonyolítása és finanszírozása is állami feladat. Az Eütv. meghatározza az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészüléssel, a válsághelyzeti ellátás tényleges működésével kapcsolatos tevékenységeket. A több megyét érintő egészségügyi válsághelyzetben, a Kormány – eddig is és ezután is – határozhatott a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók szolgálatteljesítési helyüktől eltérő kirendeléséről. A Kormány feladata a válsághelyzet során az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erők, eszközök és szervezetek meghatározása, és azok igénybevételének engedélyezése. A törvény azt is előírja, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani, a Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről a Kormány gondoskodik. 
A törvény meghatározta a miniszter válsághelyzettel kapcsolatos feladatait is. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos közreműködésével a miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben a Kormány a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével irányította. Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok helyi szintű összehangolt koordinálását és irányítását pedig a megyei, fővárosi védelmi bizottság, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv látta el. 
Látható, hogy az Eütv. eddig hatályos rendelkezései csupán felelősségi köröket, feladatokat állapítottak meg a Kormány számára, amelyeket az általános jogszabályi keretek között látott el. A Kormány egészségügyi válsághelyzet esetén különleges jogkörökkel nem rendelkezett.

Miben lesz más az „új” egészségügyi válsághelyzet?

Az egészségügyi válsághelyzet elrendelése: középpontban a Tisztifőorvos

Mivel, mint majd látni fogjuk, az eddigi szabályoktól eltérően az egészségügyi válsághelyzetben az Eütv. nem csupán feladatokat delegál a Kormányhoz, hanem a védekezés érdekében különleges jogkörökkel is felruházza azt, az eddigi szabályoktól eltérően nem alsóbb szintű államigazgatási szervek döntése állapítja meg a válsághelyzet fennállását, hanem a Kormány rendelettel rendeli el azt az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján. Az elrendelés feltételei azonosak maradnak az eddigi szabályokkal. Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének – a Javaslat szerint – 
a)    nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén (járványügyi szükséghelyzet),
b)    minden egyéb a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését olyan mértékben veszélyeztető vagy károsító esemény esetén, amikor az egészségügyi ellátási szükségletek aránytalanul meghaladják a helyben rendelkezésre álló ellátási kapacitást, és ez az egészségügyi államigazgatási szervek, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, továbbá
c)    a fenti eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása esetén, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza (feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna)
van helye.

Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezését szintén az országos tisztifőorvos kezdeményezi a miniszter útján, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei már nem állnak fenn. Ha a Kormány is így ítéli meg, az azt elrendelő kormányrendeletet soron kívül hatályon kívül helyezi. A válsághelyzet területi hatálya az ország egész, illetve annak meghatározott területére is kiterjedhet, időbeli hatálya legfeljebb hat hónap, melyet a Kormány meghosszabbíthat. Ehhez nem szükséges a tisztifőorvos javaslata. Ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak a Kormány szabad mérlegelése alapján meghosszabbíthatja azt. Ugyanakkor a Kormány a válsághelyzet meghosszabbításáról köteles az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának beszámolni.

Az Operatív Törzs

A koronavírus-járvány kezelése érdekében a Kormány az 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal hozta létre a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset. A gyakorlati tapasztalatok alapján a Javaslat e szerv működésére vonatkozó szabályokat beemeli az Eütv-be. Az Operatív Törzs felállítása egészségügyi válsághelyzet esetén nem kötelező, azt a Kormány a válsághelyzetet elrendelő kormányrendelettel hozza létre, ha a védekezés érdekében indokoltnak tartja. A koronavírus-járvány kezelésével összefüggésben, rendelettel hatalmazta fel a Kormány az Operatív Törzset arra, hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles ingyenesen eleget tenni. Az Operatív Törzs továbbá a járvány megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából kezelte a járvánnyal érintett, a velük kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került illetve egyéb személyek személyes adatait – beleértve az egészségügyi adatokat is – akiknek az adatai a tevékenysége során a tudomására jutottak. Az Operatív Törzs adatszolgáltatás kérésére és adatkezelésére vonatkozó szabályokat a Javaslat beemeli az Eütv-be.

A Kormány különleges jogkörei az egészségügyi válsághelyzet idején

A Kormány különleges jogköreit a koronavírus-járvány elleni védekezés tapasztalatai alapján határozza meg a Javaslat. Ennek megfelelően egészségügyi válsághelyzetben kormányrendeletben korlátozható vagy megtiltható
- minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
- üzletek működése, nyitva tartása, 
- az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,
- az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezése,
-    egyes intézmények – így különösen fekvőbeteg-gyógyintézet, valamint köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény – látogatása,
- egyes területek elhagyása,
- egyes élelmiszerek, termékek árusítása, fogyasztása, vásárlása,
- az ivóvíz fogyasztása,
- meghatározott állatok tartása.

A Kormány továbbá 
- gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedést hozhat, 
- kórházparancsnokokat rendelhet ki,
- az általánostól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a köznevelésre, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre,
- közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg,
- járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
- a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg,
- a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
- elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket,
- törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat.

Az ajánlatkérő válsághelyzetben a miniszterelnök engedélye alapján eltérhet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény egyes rendelkezéseitől.

Ami biztosan kevesebb: arányosság és kijárási korlátozás

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi válsághelyzet nem tartozik az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendek közé. Bevezetése ugyanakkor a Kormány részére az általános jogrendtől eltérő többletjogosítványokat biztosít, amelyek felett korlátozottan érvényesül az Országgyűlés kontrollja. 

Az egészségügyi válsághelyzet így egy köztes, a rendes és a különleges jogrendek között elhelyezkedő állapot. Elrendelésére a Kormány – a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan – rendelettel jogosult, a válsághelyzettel kapcsolatban megalkotott rendelet azonban – a veszélyhelyzetben alkotott rendelettől eltérően nem csupán 15 napig, hanem – 6 hónapig hatályban maradhat, és hatályát lejártakor a Kormány az Országgyűlés jóváhagyása nélkül meghosszabbíthatja (míg a veszélyhelyzeti jogrendben megalkotott kormányrendelet hatályának meghosszabbításához az Országgyűlés felhatalmazása szükséges). 

Az egészségügyi válsághelyzetben ugyanakkor a Kormány a törvényektől az Országgyűlés jóváhagyása nélkül eltérhet! 

A Javaslat két fontos korlátot állít a rendeleti kormányzás elé: egyrészt a Kormány a fenti jogköreit – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja. Másrészt tiltja a kijárási korlátozás bevezetését. Ez továbbra is csak törvény, vagy az Alaptörvény szerinti veszélyhelyzet kihirdetése esetén kiadott kormányrendelet alapján rendelhető el.

Dr. Balás Endre (2020-06-03)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.