Vírus előtt. És után?
Olvasási idő:
Az ismert bank immár évek óta riportálja a vállalkozásokat negyedévenkénti periódusban, hogy elkészíthesse a beérkezett információk alapján az adott időszakra vonatkozó kkv bizalmi indexét. A legutóbbi felmérésük még a járvány világszerte történő elterjedése előtti állapotokat tükrözi. Interjú Kökény Rolanddal, a K&H Bank kkv marketing főosztály vezetőjével.
Habár a várt árbevétel-növekedés mértéke 9,4 százalékról 8,3 százalékra, a várt profitnövekedés mértéke pedig 6,2 százalékról 5,2 százalékra mérséklődött az előző negyedévhez képest, ezek az értékek még mindig az elmúlt évek egyik legmagasabb eredményei. – áll a jelentésben. Mi áll a mérséklődő várakozások hátterében?
Jelen publikáció 2019 utolsó negyedévének várakozásaira alapszik. A K&H kkv bizalmi index értéke 2019 utolsó negyedévében 8 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. A csökkenés ugyan számottevő, de a vállalkozások összességében bizakodva tekintenek 2020-ra, hiszen az index egy kisebb kilengést leszámítva közel három éve a pozitív tartományban van. A mostani mérséklődő optimizmus a KATA adózás körüli bizonytalanságokhoz, a forint árfolyamának euróhoz viszonyított gyengüléséhez köthető, valamint ahhoz, hogy a 2019 harmadik negyedévében tapasztalt kedvező várakozások a közterhek alakulásával kapcsolatban alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Emellett a legtöbb, a cég gazdasági helyzetét meghatározó tényezőben – mint például pénzügyi eredmények, az uniós pályázati lehetőségek vagy a gazdaságpolitika – csupán minimális negatív irányú változást vártak a cégek 2020-ra vonatkozóan. A következő adatfelvétel alapján ezekben a tényezőkben várható jelentős elmozdulás a koronavírus következményei miatt.
Az előző negyedévvel ellentétben most nem a mikrovállalkozások, hanem a középvállalkozások várnak erősebb évet: árbevétel várakozásaik ugyanis 7,3 százalékról 11,2 százalékra emelkedtek, és egyedül ők számolnak magasabb bevétel növekedéssel az előző negyedévhez képest. Mi az optimizmusuk alapja?
Az alindexek közül a közterhekkel kapcsolatos várakozások vettek szignifikánsan negatív irányt. Az előző negyedévhez képest ugyanis 27 százalékról 39 százalékra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek idén. A hírekkel összhangban elsősorban a KATA vállalkozók vélekednek így – amiatt pozitívabb a középméretű cégek várakozása. Az említett mikrovállalkozások árbevétel-növekedésre vonatkozó várakozásai 9,7 százalékról 8,2 százalékra, a kisvállalkozások várakozásai pedig 9,5 százalékról 7,7 százalékra mérséklődtek – azért ezek a csökkenő tendenciák sem mondhatóak azért még vészes nagyságúaknak.
Az ágazatok közül a kereskedelmi cégek kilátásai a legkedvezőbbek (9,2%), ráadásul egyedül ez a szektor vár átlag feletti bővülést. Milyen tendenciák alapozzák meg az optimizmusukat?
A mostani alacsonyabb árbevétel- és eredményvárakozások hátterében feltehetően az áll, hogy a cégek már számolnak az infláció és a bérek idei emelkedése okozta költségnövekedéssel. Az agrárcégek visszafogottabb várakozásai mögött a sertéspestis miatti óvatosság a legfontosabb faktor. Az exportra termelők életében pedig a forint gyengülése magasabb forintra konvertált bevételt jelent, ez állhat a kereskedelmi cégek erősebb optimizmusa mögött.
Összességében melyik mikro- és makrogazdasági folyamatot látják a leginkább befolyásoló tényezőnek az eredmények alakulása szempontjából?
Sokféle tényezőt lehetne felsorolni, de úgy vélem, hogy a jelenre és s a közeljövőre leginkább a koronavírus közvetett és közvetlen befolyásoló tényezői nyomják rá bélyegüket.
A koronavírus gazdaságot befolyásoló tényezői mikor jelennek meg a számításokban?
Az első negyedéves adatfelvétel időszaka márciusban esedékes, amiben már látni fogjuk, hogy az eddigi információk alapján mire számítanak a vállalkozások a következő egy évben, mekkora visszaesésre fordítják le saját vállalkozásuk tekintetében a koronavírus járvány hatásait. Az eredmények publikációja április elején várható.
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2019. november 12-28. között történt.
