Vírus a munkahelyen: ki fizeti a távollétet?

A fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos közegészségügyi intézkedések jogi kereteit az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), valamint az ennek felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet [18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről; a továbbiakban: Rendelet] tartalmazzák. Mivel a témánk kapcsán lényeges munkajogi és társadalombiztosítási szabályok e rendelkezések az említett jogszabályokban foglaltakra épülnek, vázlatosan célszerű áttekinteni, milyen intézkedéseket, korlátozásokat vezethet be ez alapján az állam. 

Főbb járványügyi intézkedések 

Védőoltások. Rendeleti úton védőoltásra lehet kötelezni meghatározott fertőzési kockázatoknak kitett személyeket. Jelenleg a koronavírussal kapcsolatban nem áll rendelkezésre vakcina, de a kutatások köztudomásúlag intenzíven folynak, így nem kizárt, hogy a közeljövőben elérhetővé válik a védőoltás, és ennek beadatása kötelezővé is válhat (V.ö. Eütv. 57. §).

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok. A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása (Eütv. 59. §; Rendelet, 17-21. §).

Kötelező orvosi vizsgálat. Aki saját magán vagy a gondozásában álló személyen fertőző betegség tüneteit észleli vagy erre utaló gyanúja van, köteles orvosi vizsgálatot kezdeményezni.  Kötelező orvosi vizsgálatot orvos is elrendelhet fertőző betegség gyanúja okán (Eütv. 62. §; Rendelet, 27. §).

Járványügyi elkülönítés. Miniszteri rendelet elrendelheti meghatározott fertőző betegségben szenvedő személy otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben való elkülönítését (Eütv. 63-64. §; Rendelet, 28. §, 1. sz. melléklet).

Járványügyi megfigyelés és zárlat. Aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett, és feltehetően maga is a betegség lappangó fázisában van, járványügyi megfigyelés vagy zárlat alá helyezhető. A megfigyelés alá helyezett személy ennek tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. A járványügyi zárlat pedig szigorított, speciális követelményeket alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés az erre kijelölt helyen (Eütv. 65-67. §; Rendelet,  29. §, 1. sz.  melléklet).

Járványügyi ellenőrzés. Meghatározott fertőző betegség esetén a kórokozó hordozójának tekintett személy – vagyis olyasvalaki, aki ugyan maga nem beteg, de szervezete a kórokozót üríti – járványügyi ellenőrzés alá vonható, és ennek keretében foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. A fertőző betegség típusához mérten különféle kötelezettségek írhatók elő a részére (időszakos jelentkezési kötelezettség, a lakóhely elhagyásának időleges tilalma, foglalkoztatási korlátozások, egyéb egészségügyi rendszabályok betartása) (Eütv. 68-69. §; Rendelet, 30-31. §).

Egyéb járványügyi intézkedések. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható minden olyan intézmény – pl. nevelés-oktatási intézmények – működése, rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti, továbbá a személy- és áruszállítás, egyes területek elhagyása, meghatározott állatok tartása, valamint egyéb hasonló korlátozások is bevezethetők (Eütv. 74. §; Rendelet, 32. §).

A fenti járványügyi intézkedésekkel járó korlátozások sokféleképpen érinthetik az érintettek munkavégzéssel és rendelkezésre állással kapcsolatos lehetőségeit. Ebből következően a járványügyi intézkedésekkel összefüggő távollét pontos időtartama, oka, munkajogi és társadalombiztosítási megítélése és a kieső időre járó díjazás is változó lehet. 

A távollétek formái és megítélésük

Távollét kötelező orvosi vizsgálat okán. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesíti azt a személyt, aki kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt, ennek tartamára (Mt. 55. § (1) bekezdés c) pont). 
A munkavállalót erre az időre a munkáltató részéről távolléti díja illeti meg (Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont). A járványügyi intézkedések fent felsorolt típusai között nemcsak a kifejezetten „kötelező orvosi vizsgálat”-nak nevezett intézkedés tartozik ide, hanem a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálaton való részvétel, sőt a szűrővizsgálat helyére történő oda- és visszautazás szükséges időtartama is kötelező orvosi vizsgálat miatti távollétnek minősül munkajogi szempontból (Eütv. 60. § (3) bekezdés).

Távollét saját betegség vagy a munkavállaló gyermeke betegségének okán. A munkahelyről való igazolt távollétek legismertebb esete a saját jogú vagy beteg gyermek otthoni ápolása okán fennálló keresőképtelenség (Mt. 55. §  (1) bekezdés a) pont; a kötelező egészségbiztosítás  ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § a), c), e), f), h) pontok). 
Saját betegség esetén ennek első 15 munkanapjára betegszabadság, és ennek idejére a távolléti díj 70%-a jár, majd ezt követően – ha arra a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerint jogosult – táppénz (Mt. 126. §, 146. § (5) bekezdés). A gyermek betegsége esetén betegszabadság nem jár, hanem – szintén a tb-szabályok szerinti jogosultsági feltételek fennállása esetén – táppénz vehető igénybe a gyermek életkorától és a kezelés helyétől (otthon vagy kórházban) függő számú napig (Ebtv. 46. § (1) bek.).  A munkáltató a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről ( a továbbiakban: Tbj.),  25. § (5) bekezdés).

Távollét egyes, a tartózkodási helyet vagy a foglalkoztathatóságot érintő járványügyi intézkedések okán. Mint fent láttuk, bizonyos járványügyi intézkedések (pl. járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, ellenőrzés, egyéb járványügyi intézkedések) azzal járhatnak, hogy az érintett tartózkodási helyét korlátozzák, például otthoni vagy kórházi tartózkodásra kötelezik. A járványügyi intézkedések keretében továbbá bizonyos munkakörök ellátásával kapcsolatban is tilalom, korlátozás rendelhető el (pl. járványügyi megfigyelés, zárlat, ellenőrzés, egyéb járványügyi intézkedések esetén). Az Ebtv. rendelkezése szerint, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt a munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül (Ebtv. 44. § g) pont).

A keresőképtelenség ezen esetére viszony kissé más szabályok vonatkoznak, mint a saját betegséggel összefüggésben fennálló keresőképtelenségre.

Míg a saját betegség okán fennálló keresőképtelenség esetén a fent megjelölt időben betegszabadság és a távolléti díj 70%-a jár, a járványügyi intézkedés okán fennálló keresőképtelenség idejére betegszabadság nem számolható el (s így a távolléti díj 70%-ára sem jogosult a munkavállaló). A keresőképtelenség ezen esete mentesíti azonban a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont), vagyis – amennyiben keresőképtelenségét megfelelően igazolja – önmagában a munkából való kimaradás okán munkajogi hátrány nem érheti. Azonban – akárcsak a saját betegség esetén – járványügyi intézkedés idejére táppénz jár (ha ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak) (Ebtv. 46. §).
A munkáltató viszont táppénz-hozzájárulást ez esetben nem köteles fizetni (Tbj.  25. § (5) bekezdés). Sőt, az Eütv. rendelkezése szerint a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti (Eütv. 70. §).
Akinek munkaszerződése vagy a munkáltatóval kötött egyedi megállapodása alapján otthonában (is) dolgozhat (pl. távmunkavégzés keretében dolgozik), azt a munkájának végzésében nem akadályozzák az otthoni tartózkodást előíró járványügyi intézkedések (pl. járványügyi elkülönítés, megfigyelés). Ha a munkavállaló munkaszerződése ezt nem engedi meg, de a munka természete szerint lehetséges (pl. kizárólag IT-eszközökkel is megvalósítható munkavégzésről van szó), a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti az otthoni munkavégzést a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében (Mt. 53. § (1) bekezdés). Figyelni kell arra azonban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak ideiglenesen – főszabály szerint naptári évenként 44 munkanap erejéig – és egyes személyi, tartalmi korlátozások mellett történhet (Mt. 53. § (2)-(5) bek.).

Távollét különös méltányolást érdemlő személyes vagy családi okból. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles magát alávetni. A közegészségügyi érdekek gyakran felülírhatják az önrendelkezéshez való jogot, a magánszféra és a családi otthon védelmével kapcsolatos jogokat, érdekeket. Előfordulhat például, hogy kisgyermekéről vagy idős, beteg hozzátartozójáról gondoskodó személyt különítenek el fekvőbeteg-gyógyintézményben. Ilyenkor életszerű, hogy elsősorban a szűk család, rokonság fog össze a gondozás nélkül maradók ellátása érdekében. 
Hasonlóképpen nappali felügyelet nélkül maradhatnak gyermekek, idősek, ha nevelési-oktatási intézmények, szociális intézmények működését függesztik fel. Előfordulhat, hogy nagyszülőnek, nagybácsinak-nagynéninek, keresztszülőnek, egyéb rokonnak, családi barátnak kell gondoskodnia a felügyelet nélkül maradó gyermekről, idős emberről. Erre az esetre is van megoldása a munkajognak: a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára a munkavállaló éppúgy mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, mintha keresőképtelen lenne (Mt. 55. § (1) bekezdés j) pont). Erre az időre azonban nem jár jövedelem, csupán a távollét lesz igazolt, jogszerű (Vö. Mt. 146. § (1) bekezdés).

A külföldön rekedt munkavállaló távolléte. Az utóbbi hetekben számos országban különféle járványügyi intézkedéseket léptettek életbe. Így előfordulhat, hogy magyar munkavállaló külföldön karanténba kerül, és nem tud hazatérni munkája végzése érdekében. A távollét ilyenkor is jogszerű: az ilyen eset elháríthatatlan külső oknak minősül, amely úgyszintén mentesít a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól (Mt. 55. § (1) bekezdés j) pont). Ez esetben jövedelem szintén nem illeti meg az érintett munkavállalót (V.ö. Mt. 146. § (1) bekezdés). Ha a munka természete megengedi a távolról történő munkavégzést, akkor az otthondolgozással kapcsolatban fent írtak ez esetre is irányadók lehetnek.

Távollét a munkáltató működésének felfüggesztése okán. A járványügyi intézkedések nemcsak az egyes munkavállalókat érinthetik, hanem szervezetek, intézmények – mint munkáltatók – működését is korlátozhatják, felfüggeszthetik. Ez munkajogi szempontból állásidőnek minősülhet. Ilyenkor a munkavállalót főszabály szerint alapbére, valamint munkaidő-beosztása szerint járó bérpótlékai illetnék meg. Azonban a törvény rendelkezése szerint, ha az állásidő elháríthatatlan külső okból merül fel, akkor a munkavállaló a munka díjazására nem jogosult (Mt. 146. § (1) bekezdés, 147. §.).