Ki mint vet úgy arat – a szárítás és a tárolás
Olvasási idő:
Az agrárium világában a mezőgazdasági szerződések alaptípusai (Ptk. 6:232-6:233. §) mellett különös jelentősége van a tárolással, szárítással és tisztítással összefüggő szerződéseknek. Ennek legfőbb oka, hogy a mezőgazdasági termények jelentős része nagy nedvességtartalma miatt betakarítási állapotban hosszabb ideig nem tárolható. A mezőgazdasági termény szárítását és tisztítását célzó szolgáltatási szerződés mellékelt dokumentuma mellett nézze át valamennyi mezőgazdasági szerződésmintánkat!
Ahogyan korábbi cikkünkben elemeztük, a 2013. évi V. törvény hatályba lépése óta mezőgazdasági termelővel az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt csak ?z új Ptk. szerinti szerződések (? saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, ? vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés) köthető.
A mezőgazdasági termények jelentős része nagy nedvességtartalma miatt betakarítási állapotban hosszabb ideig nem tárolható. A szárítás az a művelet, amellyel a terményből eltávolítjuk a felesleges nedvességet, alkalmassá téve a minimális veszteséggel megoldható tartós tárolásra vagy feldolgozásra.
A tárolással együtt megvalósuló szárítás elsősorban tartósítási eljárás, amelynek során a termény nedvességtartalma lecsökken, és így az hosszabb ideig minőségkárosodás nélkül tárolható. A betakarítás és felhasználás ideje közötti áthidalás szempontjából roppant jelentőségű eljárás jogilag egy szolgáltatási szerződés, melyben a megrendelő célja a hosszabb ideig tartó veszteségmentes tárolás lehetőségének megteremtése. A szárítás emellett minőségjavító művelet is, sőt a legtöbb termény esetében bizonyos szempontból már a termelés, legalábbis a termeléstechnológia részévé vált.
