Kikre vonatkozik a garantált bérminimum alkalmazási kötelezettsége?

Miért probléma a garantált bérminimum alkalmazási kötelezettsége?

Bár az általánosan ismert, hogy szakmunkások esetében létezik a minimálbérnél magasabb összegű előírt minimális jövedelem (köznapi nevén szakmunkás-minimálbér), még a garantált bérminimum összegét meghatározó kormányrendelet előírásait jól ismerők körében is problémát jelenthet annak eldöntése, hogy egy adott jogviszonyra vonatkozik-e a rendelet, illetve pontosan mely szakmák esetében kötelező alkalmazni. A gyakorlatban bizonytalanságot okozhat, hogy mely szakmák esetében kell legalább a garantált bérminimumot megállapítani bérként, illetve mely szakmák esetében kötelező a biztosított egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési alsó határt, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési alsó határt a garantált bérminimum alapján megállapítani.
Mielőtt végigvennénk az eseteket, legelőször vizsgáljuk meg, mely jogszabályokat kell alkalmaznunk, és azok milyen – fenti kérdések szempontjából – fontos előírásokat tartalmaznak.

Miért fontos a garantált bérminimum a biztosított egyéni és társas vállalkozóknál?

A biztosított egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési alsó határt és szociális hozzájárulási adó fizetési alsó határt bizonyos esetekben a garantált bérminimum alapján kell megállapítani. Azt, hogy melyek ezek az esetek, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 14. pont 2. alpontja határozza meg. 
Ennek értelmében a minimálbér helyett a garantált bérminimum figyelembe vételével kell az alsó határokat megállapítani, ha az egyéni vállalkozó főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó által személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Az egyéni és társas vállalkozók esetében tehát nem a részükre járó díjazásról rendelkeznek a jogszabályok, hanem arról, hogy mekkora azoknak a kötelezettségeknek a minimális összege, amelyeket bizonyos körülmények fennállása esetén kötelesek havonta az állami adóhatóságnak megfizetni. Ezt a kötelezettséget magasabb alap után kell megállapítani, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenységéhez középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettség/szakképzettség szükséges.

Ugyanakkor ez a jogszabály sem tér ki arra, hogy mely szakmák minősülnek középfokú szakképzettséget igénylőnek.

Miért fontos a garantált bérminimum a középfokú iskolai végzettség, középfokú szakképzettség vonatkozásában?

A garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához igen fontos annak pontos meghatározása, hogy adott iskolai végzettség/szakképzettség legalább középfokúnak minősül-e, mivel ettől függ, hogy a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra vonatkozó előírásokat kell-e betartani. 
Az iskolai végzettség szintjének megállapítása viszonylag egyszerű, mert az érettségi vizsga sikeres letétele középfokú végzettséget jelent, tehát akinek érettségije vagy annál magasabb iskolai végzettsége van, azok megfelelnek a „legalább” középfokú végzettség előírásának.
Sokkal több problémát okoz azonban a szakmai végzettség szintjének megállapítása. 

A szakmai végzettségek szintbeli besorolása

Korábbi szabályok

Azt, hogy melyik szakmai végzettségnek mi a szintbeli besorolása, 2020. február 14-i hatályon kívül helyezéséig az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet határozta meg. A rendelet 1. számú mellékletének 2020. február 14-i hatályon kívül helyezéséig annak 1. és 2. táblázata tartalmazta az Országos Képzési Jegyzéket.
Az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) a különféle szakmákat 7 számjegyű kódokkal azonosítja, amely kódok első két számjegye a szakképesítések szintjét jelöli. A kódok pontos megfeleltetését az OKJ jelmagyarázata tartalmazta, amely a kormányrendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában volt megtalálható. Bár a jelmagyarázatot a rendelet 1. számú mellékletével együtt hatályon kívül helyezték, a képzési kódokat a rendelet még hatályban lévő 8. és 9. mellékleteiben szereplő, érettségi végzettséghez kötött szakképesítések esetén továbbra is alkalmazza. Amely szakképesítéseket tehát a rendelet 8. és 9. pontjában megtaláljuk, azokról el tudjuk dönteni, hogy megfelelnek a legalább középfokú szakképzettség követelményének.

A korábbi szabályokat azért kell ismernünk, mivel a jelenleg hatályos rendelkezések alapján (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 126. §) a 2020. szeptember 1-jét megelőzően, valamint a kifutó jelleggel szervezett oktatás, képzés keretében megszerzett államilag elismert szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre a jelenleg hatályos törvény hatálybalépését megelőző korábbi rájuk vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Lássuk tehát részletesen a korábbi szabályokat!

A jelmagyarázat meghatározása alapján alapfokú szakképesítésnek a 21 kezdetű kódok alá besorolt szakmák tartoztak. 
A középfokú szintet a rendelet három alcsoportra bontotta: alsó középfokú szint (31, 32 és 33 kezdetű kódok), középfokú szint (34 és 35 kezdetű kódok) és felső középfokú szint (51, 52 és 53 kezdetű kódok). Magasabb szintű szakképzettségek az emeltszintű szakképzettségek (54 és 55 kezdetű kódok) és a felsőfokú szakképesítések (62 kezdetű kódok).
Mivel a garantált bérminimum összegét meghatározó kormányrendelet a középfokú szakképzettségen belül nem különbözteti meg az alcsoportokat, ezért az alsó középfokú szintek esetében is alkalmazni kell a garantált bérminimum megállapítására előírt szabályokat. 
Amennyiben el kell döntenünk egy adott, korábban szerzett szakmáról, hogy milyen szintű szakképesítésnek minősül, első lépésben meg kell keresnünk az Országos Képzési Jegyzék korábbi 1. számú mellékletében a szakma 7 számjegyű kódját, majd az első két számjegy alapján a rendelet jelmagyarázatából meg tudjuk állapítani a szakképzettségi szintet. Ha a szakma kódja 21 kezdetű, akkor alapfokú szakképesítésnek felel meg. Ezeken kívül az összes többi szakképesítés legalább középfokú szintnek felel meg. 

Hogyan történik a szakmai végzettség szintjének megállapítása?

Jelenleg abból tudunk kiindulni, hogy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 15. § (1) bekezdése szerint 2020. január 1-je óta a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít. Ha tehát a szakmai végzettséget a Szakképzési tv. szerinti szakmai oklevél vagy szakmai bizonyítvány tanúsítja, akkor az adott szakmára igaz, hogy legalább középfokú végzettségnek minősül. 

Részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány – államilag elismert – de csak alapfokú végzettséget tanúsít, és bár szakképzettséget is igazol, a Szakképzési tv. 15. § (1) bekezdés megfogalmazásából nem derül ki a szakképzettség foka.
Szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány nem tanúsít önálló végzettségi szintű szakképesítést a Szakképzési tv. 15. § (2) bekezdése alapján.

Segítséget nyújt még a szakképesítés szintjének meghatározásához a Szakképzési tv. végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete, amely a jelenleg hatályos szakmajegyzéket tartalmazza. A jegyzékben szereplő szakmák megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget és szakképzettséget igazol a Szakképzési tv. 15. § (1) bekezdése szerint. Tehát ha egy szakma szerepel a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében, arra igaz, hogy legalább középfokú végzettségnek minősül. 

Ebben a jegyzékben 9 jegyű szakma azonosító számok jelölik az egyes szakmákat. A szakma azonosító számok első jegye a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjét jelöli. A Magyar Képesítési Keretrendszer 8 szintbe sorolja a szakmákat. A növekvő számok magasabb képesítési fokozatokat jelölnek.

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető a Magyar Képzési Keretrendszer szintjeinek pontos meghatározása, és kereső felület segíti az aktuálisan megszerezhető képesítések keretrendszer szerinti szintjének meghatározását. Megjegyzendő, hogy középfokú képesítés már a 2. szinttől lehetséges, alsó középfokú szakképesítés megszerzése esetén.

Az újabban szerzett szakmák középfokú szintjének meghatározása során is fontos figyelni arra, hogy a garantált bérminimum összegét meghatározó kormányrendelet a középfokú szakképzettségen belül nem különbözteti meg az alcsoportokat, ezért az alsó középfokú szintek esetében is alkalmazni kell a garantált bérminimum megállapítására előírt szabályokat.