Mit kell tudni a diákok foglalkoztatásáról?

A tizennyolcadik életévüket be nem töltött munkavállalókat fiatal munkavállalóknak tekintik a rendelkezések, így az ő esetükben a fiatal személyek munkahelyi védelmére vonatkozó 94/33/EK irányelvvel összhangban eltérő szabályokat kell alkalmazni. Az uniós rendelkezések alapján különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkába állás alsó korhatára ne legyen alacsonyabb a nemzeti jog által a tankötelezettségre meghatározott felső korhatárnál, illetve semmiképpen se legyen alacsonyabb, mint 15 év. Kiemelten hangsúlyos a serdülők munkavégzéséhez kapcsolódó szigorú szabályok, védelmi szintek megtartása, a fiatalok életkorának megfelelő munkakörülmények megteremtése.

A minimum korhatár alól kivételt jelent a gyermekek kulturális, művészi, sport- és reklámtevékenységben való szereplése, ebbe az esetben a gyámhatósághoz legalább 15 nappal korábban a tervezett foglalkoztatás kezdete előtt bejelentést kell tenni, így a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. 

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló, vagyis a 18 év alatti jognyilatkozatának érvényességéhez, ami a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony, például megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatására a 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről – fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fiatal munkavállalókra vonatkozó egyedi rendelkezések

Fiatal munkavállaló számára

• éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
• a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, és esetükben a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
• legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
• négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani, valamint
• legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
• a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be,
• évenként öt munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

Adózási szabályok tekintetében nincs különbség azon a téren, hogy a diák munkavállaló kiskorúnak vagy már nagykorúnak minősül, itt más tényezőket kell figyelembe venni. 

Az viszont alapvető fontosságú, hogy a munkavégzés bármely formájához szükséges adóazonosító jel, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy meg kell igényelni. 

Mielőtt tovább haladnánk a kapcsolódó adózási kérdéseken, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj. törvény) 22. § (1) bekezdés i) pontja értelmében bizonyos esetekben járulékfizetés nélkül is egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki a következő feltételek valamelyikének megfelel:

• köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy a köznevelésért, felsőoktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
• az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy általa fenntartott intézmény által alapított ösztöndíjban részesül.

Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy ne állna fenn a járulék megfizetésének kötelezettsége. Viszont azon foglalkoztatási formák esetében, melyek nem eredményeznek biztosítottságot – például az egyszerűsített foglalkoztatás –, nem szükséges egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.  A tanulói vagy hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig, azaz a tanulmányok befejezése után a tanév lejártát követő október 31-ig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Ez vonatkozik a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartamára is.

Diákok foglalkoztatása

A diákok munkavállalása a diákszövetkezeteken túl történhet:

• munkaviszonyban,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződéssel, 
• egyszerűsített foglalkoztatottként is. 

A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. törvény szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie. Ebből következik, hogy a diákoknak több esetben megéri az iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalni. Amennyiben nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kapnak, úgy igénybe vehetik a 25 év alattiak adókedvezményét, így jogosultsági hónaponként az idén 433.700 Ft összegig nem kell 15% személyi jövedelemadót sem fizetni. Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszonyban foglalkoztatott diákok

Munkaszerződés alapján munkaviszonyban is lehetőség van diákok foglalkoztatására, adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállaló esetében. Mivel nem önálló tevékenységből származó jövedelem, így ezzel szemben költséget nem lehet elszámolni, amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel a munkavállaló, úgy a korábban már említett 25 év alatti fiatalok kedvezménye igénybe vehető 433.700 Ft összegig. 
A járulékalapot képző jövedelem után ugyanúgy meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. Ezt a kifizető állapítja meg, vallja be és vonja le a munkabérből.  Mindezek által a munkavállaló a természetbeni egészségügyi ellátásokon túl jogosultságot szerez valamennyi pénzbeli ellátásra is, így például a táppénzre, és munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik. 

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott diákok

Foglalkoztatható diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is, így például megbízási szerződés alapján, az így kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és ebben az esetben a megszokottak szerint választható a tételes vagy a 10%-os, bizonylat nélküli költségelszámolás. Amennyiben a diák nem nyilatkozik a költségelszámolás kapcsán, úgy a kifizetőnek a 10%-os költséghányad alkalmazásával kell megállapítania a jövedelemből az adóelőleget. 
Ebben az esetben is igénybe vehető a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, amennyiben a munkavállaló megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. 
A munkaviszonytól eltérően ebben az esetben a biztosítottság nem automatikus. A foglalkoztatott diák abban az esetben válik biztosítottá, ha havi díjazása eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét, azaz a napi 2.000 Ft-ot.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.    
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, abban az esetben 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, amit a kifizető von le és vall be, majd mindezekről a foglalkoztatott részére igazolást állít ki. 

Egyszerűsített foglalkoztatás

Diákokat is van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára, figyelve a megszokott maximális mértékekre. 

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló 

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 
• 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 
• 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig
  létesíthet határozott időre munkaviszonyt.