Az útmutatás szerepe a válsághelyzetekben - interjú

Unger Zsolt Dátum Legutoljára frissítve: 2020.05.27

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1423 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Korunk legfontosabb témája, a koronavírus-járvány kezelése és hatásai különös aktualitással merülnek fel a gyógyszerészek és patikák világában. Dr. Szentiványi Mátyással, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatójával a lehetséges hatóanyagokról és ezekhez kapcsolódóan az intézet megnövekedett feladatairól és fontos hatósági szerepköréről beszélgettünk.

A pandémiára való tekintettel működési ajánlást fogalmaztak meg a patikák számára. Mit takar ez? Mennyire kötelező érvényű? Milyen pozitív hozadékra számítanak?
 
A tájékoztatók elkészítésekor a legfontosabb szempont a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás fenntartása mellett a gyógyszertári dolgozók megfertőződési kockázatának minimálisra csökkentése volt.  Minden esetben a központi útmutatást, a járványügyi szakemberek tájékoztatásait, valamint a külföldi példákat vettük figyelembe. Megjegyzem, a gyógyszertári egészségügyi dolgozók nagy fegyelmezettséggel követték mind a központi, mind a Tisztigyógyszerészeti Főosztály iránymutatásait, ennek is nagyban köszönhető, hogy a Magyarországon működő 3300 körüli gyógyszertárból (közforgalmú, fiók- és intézeti gyógyszertár lakossági ellátó egység) mindösszesen 3 zárt be két hét időtartamra az ott dolgozók COVID-19 megbetegedésével összefüggésben. A Tisztigyógyszerészeti Főosztály által kiadott ajánlások tartalmaztak kötelezően betartandó részeket, említsük csak meg a jogszabály-magyarázatokat, mint amilyenek például a gyógyszerkiadással kapcsolatos vagy a vényköteles gyógyszerek házhozszállításával kapcsolatos információk voltak. Emellett szakmai ajánlásokat is tettünk: ilyen volt például a beteg és a szakember közötti fizikai barrier (plexi vagy üveg) kiépítésére, az officinában egyszerre tartózkodó betegek számának korlátozására vonatkozó, vagy a magisztrális gyógyszerkészítéssel kapcsolatos ajánlás. A cél minden esetben természetesen az volt, hogy lehetőség szerint minél kevesebb szakember fertőződjön meg, hogy az ellátórendszer maximális áteresztőképességgel működjön tovább. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy mivel a háziorvosok huzamosabb ideig telemedicina keretében végezték az egészségügyi szolgáltatás nyújtását, ezért a közforgalomban dolgozó gyógyszerészekre és szakdolgozókra nagyobb teher és felelősség hárult. A nagyobb terhelés mellett (és ellenére) is, a magyar gyógyszerészektől megszokott módon, a járvány teljes ideje alatt nagyon magas színvonalú egészségügyi szolgáltatás jött és jön létre országszerte a patikákban. 
 
A WHO szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint az ibuprofén hatóanyagú szerek helyett a paracetamol tartalmúak a javasoltak. Hol tart most ez az ibuprofén kontra paracetamol vita?
A koronavírus-járvány első hónapjaiban még nagyon keveset tudtunk magáról a vírusról, az általa okozott betegség jellemzőiről és nem ismertük, hogy egyes gyógyszerek hogyan befolyásolják - ha egyáltalán befolyásolják -, a betegség súlyosságát. Több hatóanyag esetében is felmerült az összefüggés gyanúja, többek között az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatban is. Ide tartozik többek között az ibuprofén, amelyet heveny fájdalom és láz kezelésére javasolnak, de reumás betegség kezelésére tartósan is alkalmazható. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már március 18-án kiadott egy közleményt, ami szerint nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték, amely alátámasztja, hogy az ibuprofén befolyásolja a koronavírus-betegség lefolyását. Javasolták, hogy akinek az orvosa elrendelte, továbbra is szedje a gyógyszert. A kérdés végleges megválaszolásához azonban még további adatok szükségesek. Megfigyeléses vizsgálat folyik jelenleg Dániában, Nagy-Britanniában és Spanyolországban, melyek eredménye június-július folyamán várható. Bíztató, hogy az EMA közlemény kiadása óta eltelt két hónapban nem érkeztek hírek, és Magyarországon sem tapasztaltuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők rontották volna a koronavírus okozta megbetegedés lefolyását. A végső következtetéssel azonban meg kell várnunk az említett kutatások eredményeit.
 
Milyen új hatósági vagy egyéb feladatok hárulnak az intézményre a járványügyi helyzet okán?

A COVID-járvány, mint sok más intézményt, úgy az OGYÉI-t is számos új feladat elé állította. Hatósági feladataink között említeném a beszerzett vírusellenes gyógyszerek megvizsgálását. Normál esetben egy-egy új készítmény forgalomba kerülésekor megelégszünk a vaskos dokumentáció átnézésével, de jelen esetben – mivel a szerek teljesen újak, Európában még nem voltak használatban, és mivel a gyártóhellyel kapcsolatban sem rendelkeztünk egyértelmű információkkal – laboratóriumi vizsgálatokat is végeztünk. Ugyanígy új hatósági tevékenység volt az orvostechnikai eszközök területén az ún. nemzeti eltéréssel történő engedélyezés is, aminek révén Európában eddig szintén nem használt eszközöket vizsgáltunk meg és engedélyeztünk, igaz, legtöbbször feltételeket szabva a felhasználásukhoz. Ezen kívül exportkorlátozó intézkedéseket is hoztunk, elsősorban olyan gyógyszerek esetében, amelyek akár a vírusellenes kezelésben, akár az intenzív terápiában fontosak. A helyzetet természetesen folyamatosan monitoroztuk, így amikor a szükség már nem indokolta, ezeket a határozatainkat vissza is vontuk. Végezetül a gyorsított engedélyeztetést említem meg: hidroxi-klorokin tartalmú gyógyszereket és számos COVID-kezelésre szolgáló készítmény klinikai vizsgálatát is soron kívül, az előírt idő töredéke alatt engedélyeztük, úgy, hogy sokszor már az engedélyeztetés előtt is együtt dolgoztunk a kérelmezővel, hogy biztosan a megfelelő minőségű anyag kerüljön beadásra. Ezek közül kiemelhető lehet a BCG és a COVID hatását vizsgáló klinikai vizsgálat, amelyre megfelelő kérelmet a Korányi Pulmonológiai Intézet adott be, és amelyet rekordidő alatt engedélyeztünk, és amely azt a nagyon érdekes feltételezést hivatott vizsgálni, hogy a BCG átoltottságnak is szerepe lehet a kelet-európai, köztük hazai fertőzöttek alacsony számában.
 
Hogyan hatott az OGYÉI működésére a COVID19 által előidézett helyzet? 

Ahogy már az előzőekben is jeleztem, rengeteg új kihívásnak kellett megfelelnünk. Munkatársaink, mint „ránk bízottak” védelmét kellett elsősorban megoldanunk, de nemzeti hatósági feladataink arra ösztökéltek minket, hogy a „ránk bízottak” fogalmat kiterjesztve értelmezzük, és a hazai gyógyszerellátás, orvostechnikai piac és számos más terület működését is segítsük, továbbra is fenntartsuk a rendkívüli helyzetben. Teljesen új nézőpontot kellett elsajátítanunk, hiszen nem a jól megszokott, jogszabályokkal kibástyázott környezetben dolgoztunk, hanem új, kreatív megoldásokat kellett alkalmaznunk. A már említett exportkorlátozások mellett ilyen volt pl. az indikáción túli gyógyszeralkalmazás veszélyhelyzeti szabályozása. Ezzel lehetővé tettük a szokásos szigorú feltételek enyhítését, ami szükséges volt a COVID-fertőzött betegek hatékony és gyors kezeléséhez, hiszen a járvány kezdetének pár hónapja nem volt elegendő teljesen új gyógyszerek kifejlesztésére és engedélyeztetésére, így a meglevő gyógyszerkinccsel kellett dolgoznunk, amelyek pedig más indikációkban lettek korábban engedélyezve. De ugyanígy említhetem azt is, hogy részt veszünk új gyógyszerek kifejlesztésére szolgáló projektekben is, mint pl. a favipiravir hazai gyártásának előkészítésében. Itt olyan szervezetekkel működünk együtt, mint az MTA, a HECRIN (A HECRIN (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) egy nemzeti kutatási hálózat akadémiai indíttatású klinikai vizsgálatok támogatására – a Szerk.), két nívós budapesti kórház és a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár.  
 
Milyen menedzsmenttechnikákat alkalmaztak a helyzet megoldására, a folyamatos üzemszerű működés biztosítására?
 
Munkatársaink egészségének védelme érdekében az OGYÉI is áttért a digitális munkarendre. Mindez persze nem volt újdonság, hiszen az OGYÉI-ben számos olyan tevékenységet végeznek munkatársaink (értékelők, jogászok, stb.), amelyeket alkalmanként otthonról végeztek korábban is. A járvány miatt csökkentenünk kellett a személyes találkozások számát, így jelentősen megemelkedett az otthoni munkavégzésben részt vevő munkatársak száma is. Büszkén mondhatom, hogy kiálltuk a próbát, és kiválóan megfeleltünk a vizsgán! Egyetlen tevekénységünkben sem késtünk, minden határidőt tartottunk, és nem csak, hogy panaszt nem kaptunk, de még több elismerés érte intézetünket. Munkatársaink tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísértük, a számok is azt mutatták, hogy a munka zavartalanul haladt tovább. Ehhez természetesen szükséges volt a feltételek megteremtése laptopok, otthoni céges wi-fi hálózatok és egyéb korszerű megoldások formájában, amit folyamatosan tovább fejlesztünk. Eleinte hetente, később kéthetente összeült-összeül az OGYÉI Pandémiás vezetői csoportja, ahol áttekintjük a helyzetet, feladatokat osztunk ki, most pedig már szerencsére a visszaállás lebonyolítását beszéljük meg. A megbeszéléseinket online csatornára tereltük, amely szintén jól működik, bár látjuk mi is, hogy a személyes találkozók bizony hatékonyabbak. Emellett, voltak olyan tevékenységeink, ahol a munka mennyisége csökkent (pl. jóval kevesebb ellenőrzést, inspekciót végeztünk), így az itt dolgozó munkatársainkat átcsoportosítottuk olyan helyekre, ahol nőtt a terhelés, akár házon belül, akár azon kívül.
 
Milyen új tapasztalatokat szereztek szervezeti és vezetési oldalról az elmúlt hónapokban?

Látjuk, hogy az otthoni munkavégzés, vagy a távmunka akár nagyobb létszámban is kiválóan tud működni egy állami szerv, illetve egy nemzeti hatóság esetén is. Ahogy már kitértem rá, az is egyértelmű, hogy kommunikáció szempontjából a személyes találkozással járó megbeszélések a leghatékonyabbak, de egyéni munkavégzésre kiváló megoldást jelenthet az otthoni munka, a home office rendszere. Ezeket a tapasztalatokat beépítjük a jelenleg megújítás alatt álló szabályzatainkba is. Munkatársaink egyéni érdekeinek figyelembevétele - és az ezen keresztül való motiválásuk -, illetve a hatékony munkavégzés azt követeli meg, hogy lehetőség legyen hetente néhány napot otthonról dolgozni a jövőben is, nyilván teret engedve a munkahelyen történő együttlét adta előnyöknek, pl. a kötetlen kommunikációnak is. Vezetők esetén, mivel ők elsősorban beosztottjaik munkáját szervezik és ellenőrzik, egyértelműen a munkahelyen történő munkavégzés felé tolódik a mérleg nyelve, bár esetleg a stratégiai döntések előkészítésénél náluk is van létjogosultsága az otthoni munkavégzésnek. Azt világosan látjuk, hogy a proaktivitás, flexibilitás, ügyfélközpontúság mind olyan értékek, amelyeket intézetünk nem nélkülözhet, és azokat minden munkatársunknak el kell sajátítania. Ezeket beépítjük az OGYÉI most készülő új stratégiájába, abban a hitben, hogy ezzel egy még hatékonyabb és „ügyfélbarátabb” hatóságot hozunk létre.