Egyszerűsített foglalkoztatás - Indul a szezon

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei, korlátai 

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás az atipikus foglalkoztatás egy népszerű és praktikus formája, hiszen a munkáltatót kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli, a jogviszony létesítetése a jogintézmény nevéből adódóan is jóval egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé körülményes. Egyszerűsített foglalkoztatásra az Efo. tv. 1. § (1) bekezdése szerint sor kerülhet mezőgazdasági és turisztikai idénymunka (ezek Magyarországon különösen nyáron gyakoriak) illetve alkalmi munka keretén belül, azonban nem minden munkáltató jogosult egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, akinek tevékenysége a fenn említett területeken folyik. Az Efo. tv. 11. § (5) bekezdésébe foglaltak alapján az a munkáltató, aki 300 000 forintot elérő adótartozást halmozott fel, nem jogosult egyszerűsített formában foglalkoztatni, amíg tartozását ki nem fizeti. Ezen felül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény (a továbbiakban Mt.) 201. § (1) és (2) bekezdése szerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződéskötés vagy szerződésmódosítás, ha a felek az Mt. szabályai szerinti munkaviszonyban állnak egymással.  

Az Efo. tv. 1. § (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a munkáltató által egyszerűsített formában foglalkoztatható munkavállalók száma függ az általa főállásban foglalkoztatott munkavállalók számától. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók száma tehát szigorú törvényi létszámkorlátozás alá esik. Ha a munkáltató főállású munkavállalót nem foglalkoztat, 1 fő, ha 1-5 főállású munkavállalóval áll munkaviszonyban 2 fő, 6-20 főállású alkalmazása esetén 4 fő, 20-nál több főállású munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig legfeljebb a főállású munkavállalók 20%-ának megfelelő létszámú munkavállalót alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. A főállású munkavállalók számának meghatározásakor az ellenőrök az év első vagy második hathónapos, tárgyidőszakot megelőző időszakában érvényes átlagos statisztikai munkavállalói létszámot veszik figyelembe, míg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók számát munkanaponként állapítják meg. A megjelölt szakasz (3) bekezdése alapján azonban a munkáltató a napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a tárgyév napjaira egyenlőtlenül is felhasználhatja, tehát bizonyos napokon a megengedettnél több egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalót foglalkoztatni jogszerű, ha a tárgyév átlagában ezt más napokon kevesebb munkavállaló alkalmazásával kompenzálni tudjuk. 

Az Efo. tv. 1. § (4) bekezdése időbeli korlátok közé szorítja az egyszerűsített foglalkoztatást, hiszen a törvény itt úgy rendelkezik, hogy az azonos munkavállaló és munkáltató által egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony együttes időtartama naptári évenként a 120 munkanapot nem haladhatja meg. Ez az időbeli korlátozás nem érvényes a kizárólag alkalmi munka keretében foglalkoztatott munkavállalók, a filmipari statiszták és a szociális szövetkezetek esetében, ők tehát 120 napot meghaladóan is lehetnek egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony alanyai. A 120 napos felső határ nem korlátozza a munkavállaló és a munkáltató közt a munkaviszony létesítésének általános, Mt. szerinti szabályai alapján történő munkaszerződés megkötését, hiszen a foglalkoztatáspolitikai cél épp az, hogy a felek az egyszerűsített foglalkoztatástól az rendes munkaviszony irányába mozduljanak el. 

 

A munkaviszony létesítése

 

Az Mt. 202. § (3) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a jogviszony munkáltató által történő bejelentésével keletkezik. A bejelentés szabályait az Efo. tv. 11. §-a tartalmazza, e szerint a bejelentést az illetékes elsőfokú adóhatóságnál a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni az országos ügyfélszolgálat megkeresésével telefonhívás vagy elektronikus azonosítást feltételező elektronikus kapcsolattartás útján. A bejelentés során közölni kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét és TAJ számát, a munkáltató adószámát, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét és a munkaviszonyban napjainak számát. Ha munkavállaló másik államban biztosított, a bejelentés során ezt a tényt is jelezni kell az adóhatóság felé. Az érvényes bejelentéshez nem szükséges munkaszerződés vagy bármely más irat csatolása, csupán a fenn említett adatok bediktálása, különösebb hitelesítés nélküli elektronikus úton történő megosztása szükséges. 

A bejelentés módosítására az azt követő két órában, illetve a bejelentés napját követő későbbi időpontban kezdődő vagy egy napnál hosszabb jogviszony esetén az érintett munkanapon 8 óráig van lehetőség. Fontos, hogy az egyik naptári napról a másikba átnyúló éjszakai munkavégzés esetén a bejelentést mindkét érintett naptári nap vonatkozásában meg kell tenni. Munkáltatói oldalon érdemes fokozottan figyelni a munkaviszony létesítésének időben történő bejelentésére, hiszen annak pótlására utólag már nem kerülhet sor. Az egyszerűsített foglalkoztatás munkavégzés közbeni vagy annak befejezése utáni bejelentése tulajdonképpen már csupán annak jelzése az adóhatóság felé, hogy a munkáltató jogellenesen foglalkoztat ebben az atipikus formában. 

 

A munkaszerződés

 

Az Mt. 202. § (1) bekezdése szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. egyik legfontosabb garanciális szabálya, a munkaszerződés írásba foglalásának kötelezettsége e foglalkoztatási formánál nem érvényesül, a munkaszerződést nem szükséges írásba foglalni. A felek, ha a munkáltató nem elektronikus úton bevallásra kötelezett, az Efo. tv. I. számú mellékletét képező szerződésmintát használhatják ugyan a munkaviszony létesítésekor, azonban az nem kötelező. Ha a felek bármilyen okból mégis úgy döntenek, hogy élnek az írásba foglalás lehetőségével, erre az Efo. tv. 3. § (1) bekezdése alapján a tényleges munkavégzés megkezdéséig sort kell keríteni. A felek nevét eddig az időpontig kell feltüntetni a szerződésen, a munkáltató és a munkavállaló további adatait elég az adott munkanap végéig felvezetni a munkaszerződésre. E szabályok megtartásának ellenőrzésére leginkább az ellenőrzés napján van lehetőség, a korábbi szerződések áttekintése során csupán a szerződésen szereplő dátum szolgálhat az ellenőrzés támpontjául.

 

Díjazás, közterhek

 

Az egyszerűsített módon létesített munkaviszony esetében a díjazás szabályai is az Mt.-ben meghatározottaktól némileg eltérően alakulnak, ezeket az eltéréseket a jogalkotó az Efo. tv. 4. és 8. §-ában foglalta össze. Az így foglalkoztatott munkavállaló alapbéreként legalább az irányadó kötelező legkisebb munkabér 85%-át, illetve a garantált bérminimum 87%-át kell meghatározni. Ugyan a munkaügyi ellenőrzés e tárgykört nem érinti, a teljesség kedvéért mégis fontosnak tartom kiemelni az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés szabályait. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások esetében 500 forint/munkanap, alkalmi munkavállalók esetében pedig 1000 forint/munkanap. Ezen felül a munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettsége nincs. Abban az esetben viszont, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létszámra, minimális keresetre vagy időtartamra vonatkozó korlátozó szabályait megszegi, a közteherviselésre vonatkozó könnyítő szabályokat többé nem jogosult alkalmazni, rá a továbbiakban az általános szabályok szerinti adó- és járulékterhek vonatkoznak.  A munkaügyi ellenőrzés eredményének tehát ebben a tekintetben adózási következményei is lehetnek. 

 

Munkaidő-beosztás, a munkavállaló jogai

 

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban a munkaidő-beosztás szabályai is valamivel lazábbak, hiszen az Mt. 203. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazzon munkaidőkeret vagy elszámolási időszak elrendelése hiányában is. Mivel ez a típusú munkaviszony jellemzően rövidtávra jön létre, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nagy előny a munkáltató számára. Figyelni kell azonban arra, hogy a munkaidő-beosztás a munkáltató létszámigényének kielégítésére, és ne a munkavállaló kizsákmányolására, jogainak csorbítására irányuljon. A munkavállaló Mt. által biztosított jogai egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem enyésznek el, hosszabb távú foglalkoztatása esetén neki például arányos szabadság kiadásához is joga van. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szabadság iránti igény egy darab folyamatos munkaviszony esetén merülhet fel, több rövidtávú munkaviszony esetén a munkanapok e tekintetben nem adódnak össze. Ha az adott munkaviszonyra irányadó arányos szabadság mértéke a fél napot nem éri el, a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni. 

 

Jogkövetkezmények

 

Az ellenőrzést lefolytató hatóságnak széles körű jogosítványai vannak a feltárt szabálytalanságok szankcionálásához kapcsolódóan, lehetősége van többek közt a munkáltató további foglalkoztatástól való eltiltására és munkaügyi bírság kiszabására is. Az általuk kiszabható bírság minimális mértéke harmincezer forint, húsznál több főt foglalkoztató munkáltatók esetében a bírság összege akár a tízmillió forintot is elérheti. Ha az elmúlt három évben már került sor a munkáltató jogerős megbírságolására azonos jogsértés miatt, a kiszabható bírság felső határa kétszeresére emelkedik. Körültekintően és a jogszabályoknak megfelelően eljárni az egyszerűsített foglalkoztatás körében tehát ez év júniusában és júliusában különösen kifizetődő.