Egyesület – a nonprofit szféra hátaslova
Olvasási idő:
Az egyesület személyek szabad akaratából létrejövő olyan személyegyesítő jogi személy, amely a tagok tevékenységének irányításával és összehangolásával valósítja meg a tagok közös célját vagy céljait. Az egyesület a nonprofit szféra szervezeti típusa, kiegészítő jelleggel gazdálkodhat, alapvetően mégis a kulturális, hagyományőrző és sportcélú tevékenység jelenti működésének súlypontját.
Az egyesület jogi személy, saját névvel, székhellyel, tagjaitól elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie továbbá ügyvezetést és képviseletet ellátó szervezettel. Az egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem létesíthető, de kiegészítő jelleggel gazdálkodhat. Ez e tevékenység ugyanakkor nem válhat az egyesületi tevékenység súlypontjává, az erre fordított források (vagyoni és emberi források) nem kerülhetnek túlsúlyba az egyesületi cél megvalósítására fordított egyéb forrásokhoz képest.
Az egyesületi célok különfélék lehetnek: a klasszikus hagyományápoló, kulturális vagy sport célú egyesülettől kezdve létrejöhet akár vallási típusú egyesület is (a 2011. évi CCVI. törvény 14. § értelmében vallási tevékenység egyesület formájában is végezhető). Az egyesületi cél meghatározása körében a nyilvántartásba vétel során az vizsgálandó, hogy az alapszabályban megjelölt cél vajon a tartós és folyamatos megvalósításra alkalmas-e vagy sem.
Az egyesület létét és működését a tagság jeleníti meg, tagság nélkül nincs egyesület, tag nélkül nem is beszélhetünk egyesületről. Az egyesületi tagság nem keletkeztet vagyoni részesedést, nem hoz létre vagyont a tag részére az egyesület vagyonára vetítve, még akkor sem, ha adott esetben a tagsággal járó jogosultságok pénzben kifejezhetők. Az egyesület tagját az egyesület vagyonát illetően vagyoni jogok csak nagyon szűk körben és kivételesen illethetnek meg (például sportegyesület esetén sportlétesítmény használatának joga). Az egyesület vagyona az egyesület mindenkori céljához kötve van, az egyesület céljának megvalósítására szolgál, a tagok részére nem osztható fel, a tagok az egyesület gazdasági tevékenységével elért vagyonra vagy vagyoni többletre tagsági viszonyuk alapján nem jogosultak.
Az egyesület működését a szervezet által alkotott szabályzatok határozzák meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése nem kötelező, de mindenképpen ajánlott az egyesület átlátható és szervezett működése érdekében. A belső szabályzat különösen a képviselet körében lehet jelentős. A Ptk. 3:30. § (1) értelmében a jogi személy létesítő okirata vagy belső szabályzata egyes tisztséget betöltő személyek részére önálló képviseleti jogosultságot adhat.
