A kérdésben szereplő cégben három magánszemély a tulajdonos, egy másik cégben ugyanaz a három magánszemély és a másik cég a tulajdonos. Szeretnék a cég struktúrájából a másik céget kivenni és kizárólag magánszemélyek tulajdonába adni. Külső személy nem kerülne bevonásra, ugyanaz a három személy maradna tulajdonosként csak az üzletrész arány változna. Mi lehet ennek a jogkövető folyamata?

Az év végi időszak sürgés-forgása a legtöbb vállalkozást érinti, megfigyelhető, hogy a fogyasztók élénkebben vásárolnak ebben az időszakban. Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan fogyasztóvédelmi szempontot, amelyet érdemes ilyenkor is szem előtt tartani.

Gyakori, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a társasházi, vagy szövetkezeti házi teremgarázsok egyetlen helyrajzi számon szerepelnek, pedig a társasházban akár tucatnyi külön tulajdonú lakás és tulajdonos van, akiknek a parkolási igényét kiszolgálja. Egy új jogszabály ezen társasházak és szövetkezeti házak garázstulajdonosai számára jelent értékesítési könnyítést.

A Menedzser Praxis Tudás és Válaszközpont tanácsadóihoz és szakértőihez érkező kérdések jelentős része kapcsolódott az átalányadózás témaköréhez. Ezekből válogattunk:

Hogyan kell az áfát megállapítani, ha két magyar ingatlanközvetítő működik közre közösen egy spanyolországi ingatlan adásvételében?

Hogyan jár el az érintett cég helyesen a számla kiállításánál, amennyiben egy (áfakörbe tartozó) belföldi székhelyű bt. vagy kft. vásárol egy gépet németországi eladótól, a gép azonban nem érkezik be Magyarország területére, hanem ugyanez a belföldi székhelyű bt. vagy kft. eladja egy németországi vevőnek (áfakörbe bejelentkezett egyéni vállalkozó)?

Katás egyéni vállalkozó, gyed mellett, MLM rendszerben illóolajok értékesítésével foglalkozik és egy külföldi cégtől jutalékban részesül. A vállalkozó internetes felületen saját maga által készített videók, szóróanyagok közzétételével ajánlja a termékeket, a vevők az ő neve alatt regisztrálnak a rendszerben, mely vásárlások után jutalékban részesül. Belefér-e a tevékenység a csomagküldő kiskereskedelem fogalmába?

Bérbeadási tevékenységet az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján főszabály szerint csak adószám birtokában lehet végezni, egyes ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek azonban mentesülhetnek a bejelentkezés és az adószám megállapítása alól.

Függetlenül attól, hogy miért adjuk bérbe az ingatlant, az ebből származó jövedelem után a bérbeadónak valamilyen módon adóznia kell. Amikor tehát a tulajdonunkban álló lakás, vagy bármely egyéb ingatlana kiadásáról döntünk, döntenünk kell arról is, hogy az adózás milyen formáját választjuk. Ahhoz viszont, hogy ezt a döntést felelősségteljesen tudja meghozni, tisztában kell lennie a lehetőségeivel és a kötelezettségeivel.

Az óvadék (kaució) kikötésének célja a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítása. Bérleti szerződés megkötése esetén az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének biztosítéka, nem része az ingatlan bérbeadásból származó bevételnek, jövedelemnek. Hibás gyakorlat, amikor a bérbeadó a szerződéskötéskor az ilyen jogcímen átvett összeget a bevételi között számolja el, és visszafizetése esetén kiadásként tartja számon.