Munkaszerződés határozott időre versenytilalommal

A Munka törvénykönyve (Mt. 42. §) a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződés olyan megállapodás, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés főszabályként csak a munkavállaló javára térhet el az Mt-től, de ahol a jogszabály ezt kifejezetten megengedi, ott a felek a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek (például a szabadság kiadása időpontjának a munkavállalóval történő közlése lehet kevesebb, mint 15 nap).

A munkaszerződés részei

A munkaszerződés kötelező alaki és tartalmi kellékei az írásba foglalás, az alapbér és a munkakör.
A munkaszerződés további, lehetséges tartalmi elemei:
- a munkavégzés helye;
- a munkaviszony tartama (határozott vagy határozatlan időtartam)?
- teljes munkaidő vagy részmunkaidő;
- próbaidő (legfeljebb 3 hónap, kollektív szerződés szerint legfeljebb 6 hónap);
- hátrányos jogkövetkezmény;
- versenytilalmi megállapodás;
- speciális díjazási formák, pl. prémium.

Munkaszerződésben meghatározott idő jelentősége
• Határozott idejű munkaviszony: a munkaszerződésben kikötött időtartamra létesül, és ezen időtartam elteltével automatikusan megszűnik.
• Időtartamát naptárilag (pl. 2022. december 31- ig), vagy más alkalmas módon kell meghatározni (pl. egy adott feladat ellátásáig, vagy egy adott munkavállaló távollét utáni újból munkába állásáig).
• Megszűnése esetén a munkavállalót végkielégítés akkor sem illeti meg, ha a jogviszony időtartama egyébként a három évet meghaladta.
• A jogellenesen létrehozott határozott idejű jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, és a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
• A munkaviszony akkor is véget ér a határozott idő lejártával, ha a munkavállaló akár csak egy munkanapot is tovább dolgozik.
• DE: A határozott idő letelte után teljesített, és a munkáltató által elfogadott munkavégzésért a munkavállaló díjazást követelhet.
• A határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő hat hónapon belüli meghosszabbítására, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére csak a munkaszervezéstől független, objektív ok fennállása esetén kerülhet sor és nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.

Versenytilalom, titoktartás, versenyjogi korlátozás
A verseny- vagy más néven konkurencia-tilalom lényegében egy elhelyezkedési korlátozás arra az esetre, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott munkáltatónál megszűnik. Azaz, a felek között egy speciális kötelem jön létre a munkaviszony megszűnését követő időszakra, amely során a munkavállaló nem létesíthet korlátlanul munkaviszonyt másik munkáltatónál, hanem csak olyan cégnél vagy csak olyan munkakörre, amely a volt munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem sérti, nem veszélyezteti. Természetesen e megállapodás csak akként jöhet létre érvényesen, ha a (volt) munkáltató ellentételezést fizet a (volt) munkavállaló számára.

Sokszor keveredik a versenytilalom és a titokvédelemre vonatkozó munkajogi rendelkezés. Az Mt. 8. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Üzleti titok
Az üzleti titok fogalmát a Ptk. határozza meg (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény). Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret, vagy „know-how”), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.

További titokvédelmi szabályok
Kiemelendő, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) szintén tartalmaz titokvédelmi szabályokat (amelyek irányadóak a munkaviszonyban is!): e szerint tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban – ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés – vagy bizalmi viszonyban – így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban – álló személy közreműködésével szerezték meg.
 

Kapcsolódó jogszabály