Megállapodás hozzáépítésről

Hozzáépítésnek nevezzük, ha valaki a saját tulajdonában lévő anyaggal a más tulajdonában lévő épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. Kérdés, hogy hogyan alakuljon az ingatlan értékét jelentősen növelő beruházás nyomán a tulajdonjog.

Az épület tulajdonosa és a hozzáépítő szerződéssel rendezhetik a viszonyukat, ha erre nem kerül sor, akkor a törvény szerint közös tulajdon keletkezik. A tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész arányában kell meghatározni.
Bírói mérlegelés körébe tartozik, hogy milyen munkálatok minősülnek hozzáépítésnek, nem tekinthető annak például a karbantartási, korszerűsítési munka, ugyanakkor egy jelentősebb összegű felújítás vagy tetőtér-beépítés igen. Általában függ attól, hogy az épület szerkezetét érinti-e a munka, s hogy milyen értékben történik .

Előfordul, hogy a más tulajdonában álló épületen végzett munkálatok nem minősülnek hozzáépítésnek (például karbantartás), így ezek a munkák tulajdonjogot nem keletkeztetnek. A munka értéke ilyenkor a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető az épület tulajdonosától.

Az eddigi szabályok a jóhiszemű hozzáépítésre vonatkoztak, rosszhiszeműség esetén – amikor a hozzáépítő tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti – a törvény utal a rosszhiszemű ráépítés jogkövetkezményeire, ott pedig a törvény utal a rosszhiszemű túlépítés jogkövetkezményeire. Tehát szóba jöhet a hozzáépített rész lebontása (ami itt általában nem ésszerű), és az épület tulajdonosának a hozzáépített részen történő tulajdonszerzése a hozzáépített rész értékének megtérítése ellenében (ez utóbbi esetben a hozzáépítő oldalán tulajdonjog nem keletkezik).
 

Kapcsolódó jogszabály