Kivitelezési szerződés

A Ptk. a vállalkozási szerződés altípusaként új név alatt nevesíti a kivitelezési tevékenységet, amely magában foglalja az építést és a szerelést egyaránt. 
Kivitelezési szerződés esetén a kivitelező-vállalkozó megfelelő szakképzettséggel és a tevékenységre vonatkozó engedéllyel, bejelentéssel kell, hogy rendelkezzen. 

A megrendelő a kivitelezési munka megrendelésére feljogosított személy kell hogy legyen, adott esetben pl. egy lakásbérlő a lakásingatlan teljes átalakítására nem jogosult. A megrendelő kötelezettségévé teszi a törvény a tevékenységhez szükséges tervdokumentáció elkészítetését, adott esetben kiviteli tervek részletességéig, továbbá a létrehozandó mű és annak elvégzéséhez szükséges jogerős és végrehajtható hatósági engedélyek beszerzését.

A vállalkozó kötelezettségeként fogalmazza meg a törvény azt, hogy a tervdokumentációt át kell tanulmányoznia még a szerződés megkötése előtt, feltéve, ha az akkor rendelkezésre áll, és a megrendelő figyelmét a terv felismerhető hibáira és hiányosságaira fel kell hívni. Sajátos pre-kontraktuális kötelezettségeként nevesíti a törvény ezt a figyelemfelhívást, amelyet ingyenes szolgáltatásként állít be, amely nyilvánvalóan nem életszerű. Sok esetben előfordul, hogy több tervező készít több tervet, és ezek összehangolása végül elmarad, de a terv hibáit a laikus megrendelő nem mindig képes felismerni. A terv hibáinak a későbbi, szerződéskötés utáni felismerése esetén a vállalkozó szintén figyelem felhívási kötelezettséggel tartozik. Ennek megsértésével okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerint kell helyt állnia. A tervezési hibákért a megrendelő a tervezővel szemben jogosult fellépni, a kivitelezővel szemben csak azon az alapon, hogy a szakembertől elvárható gondosság mellett ezen tervezői hibákat időben – kivitelezés előtt, de legkésőbb a kivitelezés során - fel kellett volna ismernie. 
 

Kapcsolódó jogszabály