Egyszerűsített vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés felei a megrendelő és a vállalkozó.

Megrendelő alapvetően bárki lehet, egyes esetekben a megrendelői státusznak előfeltételei vannak, például hogy a vállalkozással érintett dolgon rendelkezési joggal bírjon. Ez a jogosultság a megrendelő részéről értékelendő és a megrendelő kockázati körébe sorolandó, adott esetben a szerződés lehetetlenségét jelentheti vagy a szerződés lehetetlenülésével járhat (például más tulajdonában lévő dolog átalakítására vonatkozó szerződés esetében).
A vállalkozó fő kötelezettsége a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény, a Kódex rövidítése alapján a mű megvalósítása. Ez alapján a vállalkozó tevékenységet köteles kifejteni, melynek folyománya, következményének kell lennie valamely eredménynek, amely a megrendelőt illeti meg. Ez az eredmény nemcsak valamely elkészített, átalakított, módosított dolog lehet, hanem például fodrász tevékenysége, uszoda vagy színház üzemeltetése. A megrendelői kötelezettségeket a törvény a mű átvételében - ha egyáltalán van mű - és díj fizetésében határozza meg. Az átvétel értelemszerűen a mű elkészülte után lehetséges csak, a díjfizetés pedig a felek megállapodása szerint válik esedékessé.

A vállalkozási szerződés fogalma a régi szabályozáshoz képest egyszerűsödött, kikerült a törvényszövegből a Ptk.-ban még megtalálható példálózó felsorolás, amely a vállalkozási szerződés alapján elérhető eredményeket sorolta fel. A Kódex jelenleg annyit rögzít csupán, hogy a vállalkozási szerződéssel a vállalkozó eredmény megvalósítására vállal kötelezettséget. Ez a megfogalmazás a vállalkozási szerződést a tevékenység kifejtésével elérhető eredménykötelmek fő szerződési típusává teszi, ugyanakkor továbbra is lehetőséget kínál ahhoz, hogy a szintén tevékenység kifejtésére irányuló és eredmény elérését célzó kötelmeknél kivételt rögzítsen a Kódex. Ilyen kivétel például a fuvarozási szerződés, amelyet a Kódex nem a vállalkozási szerződések között szabályoz. 
 

Kapcsolódó jogszabály