Bejelentkezés
Vámtarifaszám – segítség vagy kódolt hibaforrás?
Nehéz elképzelni, hogy lenne olyan cég ma Magyarországon, ahol valamilyen formában ne találkoztak volna már a vámtarifaszám fogalmával, ahol ne okozott volna fejtörést egy adott termék helyes tarifaszámának meghatározása. Sokak számára mindez csak felesleges és bonyolult adminisztráció, de az elsőre sokszor beazonosíthatatlannak tűnő számsorban több tucat adózási, vám-, statisztikai és külkereskedelmi szabályt kódolnak.

"Szállítmányozási szerződés (multimodális)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Kell-e a termékem után jövedéki adót, népegészségügyi termékadó vagy környezetvédelmi termékdíjat fizetni? Milyen EKÁER szabályok vonatkoznak a szállításra? Milyen áfakulcs alá tartozik az árum, érvényesek rám a fordított adózás szabályai? Mennyi vámot kell fizetnem a behozott termékek után, és mennyit fizet a vevőm a külföldi piacra jutásnál? Ezeket a kérdéseket csak a pontos tarifaszám függvényben lehet megválaszolni. 
Mivel minden egyes tarifaszámhoz más és más szabályok kötődnek, könnyű elképzelni, hogy akár csak egy számjegynyi tévedés hatására a jóhiszemű gazdálkodó bármikor követhet el akár súlyos adócsalást is. Hiszen, ha például a véletlenül hibásan meghatározott tarifaszám nem jövedékiadó-köteles, ugyanakkor a termék helyes tarifaszáma az lenne, akkor a gazdálkodó évekig konzisztensen nem tesz eleget jövedékiadó-fizetési, -nyilvántartási és -engedélyezési kötelezettségeinek.

Mi is az a vámtarifaszám?
A vámtarifa egy olyan univerzális rendszer, amely egyértelműen beazonosítja a világon megtalálható összes áruféleséget és így megkönnyíti a kereskedelmi és adózási szabályok alkalmazását, a külkereskedelmi statisztikák készítését és az alkalmazandó vámtételek kiválasztását. A tarifaszám strukturáltan épül fel, annak számjegyei, mint egy törzsfejlődési fán, meghatározzák az adott termék áruosztályát, azon belül az árucsoportját, azon belül az árukategóriáját és azon belül a konkrét terméket legpontosabban meghatározó áruleírást. 
Így például minden 85-össel kezdődő tarifaszám elektromos gépet jelöl, ezen belül a 8509-esek a háztartási készülékek és így tovább. Ez a strukturált felépítés pedig azt jelenti, hogy bármely tárgyiasult dologhoz egyértelműen és kizárólagosan csak egy tarifaszám rendelhető az áruosztályozás objektív elvi szabályai szerint. 
Így képes a rendszer biztosítani, hogy a cégek minden kétséget kizáróan megállapíthassák, hogy az ő termékeire milyen szabályozások vonatkoznak.
A jelenleg Magyarországon is használt, világszinten (1988-tól) standardizált vámtarifát, az úgynevezett Harmonizált Nomenklatúrát / Rendszert (röviden: HR) (angolul: Harmonised System – HS) a világ több mint 180 országa alkalmazza. 

A vámtarifaszám mutatja meg a fizetendő vámokat, közvett adókat, és ezekhez kötődő eljárási szabályokat. Ez alapján lehet meghatározni egy adott termék származási országát és az alkalmazandó kereskedelmi szabályokat, kvótákat, kontingenseket. Azt, hogy melyik termékeket tilos importálni vagy exportálni, vagy, hogy mely esetben szükséges ehhez engedély, hatósági igazolás vagy egyéb különleges feltétel teljesítése. Ezt használják a pályázati kiírásokban, a nemzeti és nemzetközi külkereskedelmi és ágazati statisztikák, gazdasági kimutatások és tanulmányok elkészítése és a gazdaságdiplomáciai tárgyalások során. 
Így tudják nyomon követni különböző áruk piaci árát, a nemzetgazdaságban betöltött súlyát. Felsorolni is nehéz, hogy milyen sok élethelyzetben kerül elő ez a pár számjegy, és milyen sokrétű a felhasználása, a potenciálisan hadiipari célra is felhasználható termékek megfigyelésétől kezdve a szintetikus drogok világszintű elterjedésének nyomon követéséig.

HR és KN - ugyanaz és mégis más 
Mint az az előző bekezdésből kiderül, a Magyarországon alkalmazott KN szám ugyan az elejében megegyezik a világ bármely más országában alkalmazott HR számmal, a 8 számjegy hosszú vámtarifaszám csak EU szinten egységes. Éppen ezért elképzelhető, hogy egy adott terméknek a világ több országában eltérő tarifaszáma van. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodónak nagyon gyanakvónak kell lennie minden külföldön meghatározott tarifaszámmal szemben. Lehet, hogy Magyarországon is pont létezik olyan 8 számjegyű tarifaszám, mint az USA-ban, de elképzelhető, hogy az mind a két országban eltérő árufajtát takar.
Amit fontos szem előtt tartani, hogy egy Magyarországon tevékenységet folytató gazdálkodó az itt hatályos jogszabályokat és előírásokat köteles betartani. Ha ezekhez pontosan szükséges meghatározni egy termék tarifaszámát, akkor az kizárólag a cég felelőssége. A hatóság azt nem nézi, hogy honnan és milyen módon szerezték be a tarifaszámot, hiszen számára egy adóhiány vagy rossz EKÁER jelentés esetén a cég az egyetlen felelős. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a magyar gazdálkodók fenntartásokkal kezeljék a külföldi eladó számláján vagy rendszerében feltüntetett tarifaszámokat. 

Változó világ, változó tarifaszámok
A vámtarifa egy folyamatosan változó szabályrendszer. A technológia robbanásszerű fejlődésének és a termékfejlesztők határtalan kreativitásának hála naponta jelennek meg korábban nem létező termékek és funkciók. Ezekkel a változásokkal a szabályozásoknak és így a vámtarifának is lépést kell tartania. A WCO bizottsága folyamatosan követi ezeket a trendeket, és 5-6 évente kiadja az aktualizált HR-t. Ilyenkor új tarifaszámok jönnek létre és régiek szűnnek meg, árukategóriák kerülnek átfogalmazásra. A legutolsó ilyen változatot 2017. január 1-jén hirdették ki. 
Ilyenkor javítják azokat az esetleges pontatlanságokat is, amelyek a gyakorlati alkalmazás során kerültek előtérbe. Mivel a KN első hat számjegyében kötelezően meg kell, hogy egyezzen a HR-rel, az időszaki HR frissítés mindig egybeesik egy KN frissítéssel is. Ugyanakkor az EU gyakrabban, különleges uniós intézkedési igény esetén akár év közben többször is változtat a KN saját hatáskörbe tartozó 7.-8. karakterén.

Hol találhatóak a tarifaszámok?
A Harmozinált Nomenklatúrában meghatározott vámtarifaszámok rendszerét, azok leírását és a besoroláshoz szükséges szabályokat a WCO honlapján lehet megtekinteni. Az Európai Unió a 2658/87 Tanácsi Rendelettel hirdette ki a Kombinált Nomenklatúrát és annak alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a szabályozás folyamatosan változik, évente október 31-ig kiadják a rendelet következő év január 1-jétől érvényes módosítását is. Idén ezt a 2017/1925-ös rendelettel tették meg. 
Mivel a KN több mint ezer oldalon rendelkezik a vámtarifáról és azt akár évközben többször is változtatják, felmerült az igény arra, hogy a tarifaszámok egy praktikus, naprakész, könnyen kezelhető és elérhető felületen is rendelkezésre álljanak, így könnyítsék meg azok napi szintű, gyakorlati alkalmazását.
Ez az igény hívta életre a Taric rendszert (Tarif Intégré de la Communauté), az unió integrált vámtarifáját, ami egy olyan online adatbázis, ahol megtalálhatóak az aktuális vámtarifaszámok és az azokhoz tartozó rendelkezések. Az adatbázisban tehát nem csak a tarifaszámok listája és megnevezése található meg, hanem minden tarifaszámhoz az azzal való külkereskedelem uniós szintű vám, kereskedelmi és mezőgazdasági szabályai is. 

2018-08-03

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.