Bejelentkezés

Szinte minden megváltozik a szakképzés terén

Az Innovációs És Technológiai Minisztérium benyújtotta az új szakképzési törvényre vonatkozó javaslatát. A tervezet a szakképzés rendszerének átfogó átalakítására tesz kísérletet a 2020/2021-es tanévtől. A törvényjavaslat bevezeti a szakmajegyzéket, megszünteti a szakképzési kerettantervet és új vizsgahelyeket jelöl ki az akkreditált vizsgaközpontok keretében. Cikkünkben olvashatja a további részleteket!
A számos változás közül is kiemelkedik, hogy a törvényjavaslat az Országos Képzési Jegyzék helyébe a szakmajegyzéket, mint a szakmák hivatalos állami regiszterét állítja, meghagyja a szakmai és vizsgakövetelmények helyébe lépő, de új szerkezetű képzési és kimeneti követelményeket és megszünteti a szakképzési kerettantervet.
A szakmák körét a Kormány rendeletben közzétett szakmajegyzékben határozza meg. A szakmajegyzék a korábbi Országos Képzési Jegyzék, illetve az abban közzétett szakképesítések és részszakképesítések helyébe lépő olyan szakmákat, valamint azok leíró adatait tartalmazza, amelyek kizárólag a szakképző intézményben oktathatók. A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes szakképesítések, illetve részszakképesítések) a továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők meg. A szakmai képzés felnőttképzés keretében végzett szakképzés. Szakmai képzést a felnőttképző végezhet, ha a felnőttképzési tevékenység folytatásának jogát megszerezte. A szakmai képzések listája nem kerül jogszabályban meghatározásra, az a gazdaság igényei szerint bármikor változhat.
A törvény jelentős újítása, hogy a szakképzéshez kapcsolódó sajátos vizsgák, így a szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsga és a szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsga – a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző helyett – nemzetközi szabvány szerint akkreditált vizsgaközpontnál tehető.
 
A szakképzés alapvető helye a szakképző intézmény lesz, mely formáját tekintve lehet technikum és szakképző iskola, és amelyek a korábbi szakgimnáziumok és szakközépiskolák helyére lépnek. A szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum részeként működik, ám szemben a korábbi szabályozással, a törvény lehetővé teszi a Kormány más tagjának is, hogy szakképző intézmény alapítását és fenntartói jogának gyakorlását szakképzési centrum részeként vagy attól függetlenül is.
Az ötéves képzést adó technikum elsődleges szerepe – a szakképző iskola mellett – a szakirányú oktatás és az annak megfelelő továbbtanulásra való felkészítés, míg másodlagosan az érettségi vizsgára a szakmai vizsgával párhuzamosan történő felkészítés, egyesítve a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A három éves szakképző iskola főszabály szerint kizárólag a szakma megszerzését biztosítja.
A korábbi szabályozással ellentétben a szakképző intézmény valamennyi alkalmazottja – így az oktató is – a jövőben nem közalkalmazotti, hanem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll az intézménnyel.  A foglalkoztatási jogviszonyváltásból fakadóan azonban a törvényjavaslat előírja, hogy az alkalmazott számára a munkabér legalább olyan mértékben kerüljön megállapításra, amely nem eredményez a korábban számára járó illetményhez képest alacsonyabb bérszínvonalat.
A törvényjavaslat különbséget tesz tanuló és képzésben részt vevő személy között. A tanuló a szakképzésben tanulói jogviszonyban, a képzésben részt vevő személy szakképzési jogviszonyban vehet részt az oktatásban. A szakképzési jogviszonyban – a tanulói jogviszonytól eltérően – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy szakképzési szerződést köt.
A szakmai oktatás magában foglalja az ágazati alapoktatást és a szakirányú oktatást, valamint a közismereti oktatást. Az ágazati alapoktatás a törvény új intézménye. Ennek keretében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzés első részében az adott ágazat közös szakmai tartalmait tanulja. Az ágazati alapoktatásra kizárólag a szakképző intézményben kerülhet sor és annak végén ágazati alapvizsgát kell tenni. Az ágazatai alapvizsga nem teljesítése esetén a szakirányú oktatás nem kezdhető meg. A szakirányú oktatásban az elméleti és a gyakorlati oktatás egymással párhuzamos történik. Duális képzést érintő változás, hogy a törvényjavaslat megszünteti az együttműködési megállapodást, a képzés szakképzési munkaviszony (szerződés) keretében történik majd. Az érettségi vizsgát a köznevelési intézményekben szervezett érettségi vizsgával azonosan kell megszervezni és letenni, azonban az öt érettségi tárgy közül a kötelezően választandó vizsgatárgyat a szakmai vizsga adja, ami önmagában egy emelt szintű érettségi vizsgát jelent.
A szakképzési intézményben tanuló az ösztöndíj mellett egyszeri pályakezdési juttatásra is jogosult lesz, amennyiben a befejezi a képzést és szakmát szerez.
A törvényjavaslat létrehozza a képzőközponti minőséget, aminek három típusa lehet: az ágazati képzőközpont, a tudásközpont és a vállalati képzőközpont. A képzőközpontok létrehozása a tanműhelyfejlesztés egyik eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a képzéseket olyan környezetben lehessen végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.
Az új szakképzési törvény újraszabályozza a szakképzési hozzájárulás szabályait is. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének mértékét csökkentheti a szakirányú oktatásban, illetve a duális képzésben való részvételéhez kapcsolódóan a törvényben meghatározott formában és mértékben.
Dr. Nemessányi Attila (2019-11-06)