Tűzvédelem 2020 – Mire figyeljünk még?
Olvasási idő: 5 perc
Jelentősen, mintegy 106 szakaszban és 14 mellékletben változik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Az újdonságok nagy számára tekintettel a változásra történő felkészülést célszerű elkezdeni, és a szükséges módosításokról előre tájékoztatni az érintetteket. Milyen további változások várhatóak még a tűzvédelem terén?
Előző cikkünkben már részleteztük az Országos Tűzvédelmi Szabályzat változásaival összefüggő újdonságokat. Ezúttal a lakóépületekre vonatkozó szigorításokat vesszük jobban szemügyre.
A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvek esetében változás várható. Az üzemeltetőnek, tulajdonosnak, bérlőnek a használat, a tevékenység végzése során gondoskodnia kell arról, hogy az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenntartsa, a használati tűzvédelmi előírásokat betartsa, tevékenységével tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzon, folyamatosan biztosítsa a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltó-technikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, a tűzvédelmi célú dokumentumokat naprakész állapotban, hozzáférhető helyen tartsa, a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségét, egyértelműségét fenntartsa és a robbanás elleni védelmet, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakítását és működőképességét a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során fenntartsa.
Tűztávolságon belül tárolási tevékenység továbbra sem végezhető, azonban lett kivétel: ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét, de a területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől továbbra is mentesen kell tartani. Az anyagok osztályba sorolásából adódó változás értelemszerűen magával hozta a használati szabályok ilyen szempontú változásait, pontosításait. Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak.
A jelölések területén jobban megtalálhatóak és célirányosabb előírások kerültek meghatározásra. Szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét – a lakóépületek, lakórendeltetésű épületrészek, lakások kivételével – a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. A dohányzás tilalmát és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni.
A tűzveszélyes tevékenység folytatása során tett pontosítások is segítik a hétköznapokat, például hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg.
Többszintes lakóépületben továbbra is az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként legfeljebb egy darab, maximum 11,5 kg töltettömegű propán-bután gázpalack használható vagy tárolható. Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – az ömlesztett tárolást kivéve – előírt minimális szélességű utat helyetti előírás, hogy a menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. Az 500 m2-t meghaladó alapterületű üzemi helyiségben vagy raktárhelyiségben a padlón jól látható és tartós módon meg kell jelölni a legalább 2,4 m széles közlekedési utakat, a falsík, a beépített gépsor, technológiai berendezések által határolt közlekedő és az állványos raktározási terület kivételével. A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésére szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell.
A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőzőrendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző-, szagelszívó – rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani kell, és annak elvégzését írásban igazolni. Szakmai tapasztalatom szerint érdemes azonban megfontolni, hogy egyedi előírásként a féléves takarítást – ismerve a hazai konyhatechnológiában előforduló szennyezettségi fokozatokat – érdemes ebbe belefektetni. A tervszerű karbantartás részeként akár egy féléves saját belső ellenőrzéssel is vizsgálható, mikor szükséges és milyen mértékű beavatkozás.
A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezés tűz észlelésére, oltására, a tűzterjedés gátlására szolgáló részegységeinek működési feltételeit a részegységek környezetében folyamatosan biztosítani kell, azok hatékonyságát eltakarással, eltorlaszolással vagy más módon korlátozni, csökkenteni nem szabad. A berendezés, tűz- és hibaátjelző tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást továbbra is haladéktalanul be kell jelenteni, a tudomásra jutást követően késedelem nélkül telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. A meghibásodása, tervszerű üzemszünete esetén, továbbá a tűzoltó berendezés aktiválódását követően az oltóanyag pótlásáig, a berendezés üzemkész állapotának visszaállításáig a biztonsági feltételeket az üzemeltető a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. A zóna kiiktatás feltételeit továbbra is rögzíteni kell a Tűzvédelmi Szabályzatban, azonban ha a gazdálkodó szervezet nem kötelezett Szabályzat készítésére, úgy írásban kell rögzíteni az erre vonatkozó előírásokat.
Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak, növények nem helyezhetők el. Lakáson kívüli közlekedőn, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.
A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással vagy kéziszerszámokkal meg kell szüntetni.
Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata kapcsán változás, hogy az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell. Az elektronikusan vezetett naplók esetében szükséges az egyértelmű azonosítás. A tűzjelző berendezés kapcsán téves riasztás esetén nem szükséges rendkívüli felülvizsgálat, amennyiben a jelzés konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható. A tűzoltó berendezések kapcsán a felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell az oltóanyag kijuttatását szolgáló szórófejek állapotát, a szennyeződések eltávolítását, átjárhatóságát, a csőhálózat állapotát, korróziójának mértékét.
A tűzoltóvízforrások kapcsán – száraz felszálló, tűzcsapok, medence, víztározók – éves felülvizsgálat került most már a szövegezésnél is meghatározásra, összhangban a 18. mellékletben foglaltakkal. Ami fontos még, hogy a teljes rendszer nyomáspróbázása szükséges évente. A közcélú ivóvízhálózaton működtetett tűzcsapok nyomáspróbázása nem szükséges.
A jogszabályváltozás a mellékletekben is változást eredményeznek, érdemes időt szentelni a kiürítésre vonatkozó 7. mellékletre, de változás történt a tárolt anyag mennyiségekben, a tűzjelző és tűzoltó berendezésekre vonatkozó mellékletekben is.
A változásra történő felkészülést célszerű elkezdeni, és a szükséges módosításokról előre tájékoztatni az érintetteket. A teljesség igénye nélkül az alábbi ábra is jól szemlélteti, van mit tenni.
