Bejelentkezés
Tűzvédelmi szabályzat - egy újabb évvégi feladat
A Tűzvédelmi Szabályzat sokak számára egy kötelező dokumentum, amely - onnantól, hogy a tűzvédelmi szakember megírja -, a dokumentációk közt hever és legközelebb már csak egy hatósági ellenőrzéskor kerül elő, no meg akkor, amikor a jogalkotó módosítja az elkészítéséről szóló rendeletet. Az idei év végén bizony egy ilyen módosítás határideje következik. Szabályzatmintáink folyamatosan frissülnek a jövő évre tekintettel!

"Tűzvédelmi szabályzat-segédlet (2017)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Tűzvédelmi Szabályzatot a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek kell készíteniük, amennyiben a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy illetve, ha kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. Ezekben az esetekben a megfelelő végzettséggel rendelkező tűzvédelmi szakember jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemekkel megírja a Tűzvédelmi Szabályzatot. A vonatkozó jogszabály, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2017. június 16-ai hatállyal módosult, így a korábban elkészített Tűzvédelmi Szabályzatokat aktualizálni szükséges. 
De nézzük meg, mi is változott és mi a teendő! 

Meddig?
A jó hír, hogy a jogszabály hatálybalépését (2017. június 16.) követő hat hónapon belül kell elkészíteni a Szabályzatokat. Azonban a hatályos szabályozás értelmében a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el már el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni, így például egy működési engedélyezési eljárás során, mikor a tűzvédelmi hatóság a helyszínen jár szakhatóságként, már kérheti a Szabályzatot. Abban a tekintetben nem változott a jogszabály, hogy továbbra is hathónapra ideiglenes Szabályzat is kiadható tartós próbaüzem esetében, azonban a próbaüzem befejeztével 30 napon belül végleges formában is ki kell adni.
A Szabályzatnak naprakész állapotban kellett lennie, azaz a változásokat tartalmaznia kell és nyomon kell követnie a tűzvédelmi vonatkozású változásokat, erre most 30 napja van a szakembernek. Óriási előrelépés, hogy a Szabályzat tartalmi elmeit ma már elektronikus úton is ismertethetik a munkáltatók a munkavállalókkal, ezzel elkerülve, hogy rendkívüli oktatást kelljen a változás miatt beiktatni. Természetesen a dokumentálás itt sem maradhat el, élő oktatás esetében oktatási naplóban, aláírással kell igazolni az oktatás megtörténtét, míg elektronikus oktatás esetén munkavállalónként azonosíthatóan igazolni kell az oktatás megtörténtét.

Kiknek?
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők, például külső munkavállalók, kölcsönzött munkaerő, szállóvendégek, a rájuk vonatkozó mértékben a Szabályzat tartalmát megismerjék. Ebben a tekintetben változás nem történt. Ez a megismertetés több módon is lehetséges, akár tájékoztató anyag átadásával, kiegészítve piktogramokkal, figyelemfelhívó táblákkal, információkkal.

Mit?
A Szabályzatnak több, a jogszabályban rögzített elemet kell tartalmaznia. A tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit szükséges ismertetni. Szakmai vélemény alapján, a magánszemélyekre vonatkozó tűzvédelmi előírások miatt, szinte minden munkavállalónak lesznek kötelezettségei és feladatai. Ez alatt értjük a tűzvédelmi célú dokumentációk kezelésétől kezdve a tűzvédelmi használati szabályok betartását is.
A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat is meg kell határozni, itt korábban a finanszírozással összefüggő szabályokat is ismertetni kellett, tulajdonképpen egyszerűsödött az előírás. A tűzvédelmi szervezet minden Szabályzat készítésére kötelezett esetében más. Itt lehet felruházni a belső ellenőrzések megtartására a személyeket, akár a jogosultsági körök meghatározásával, gondolok itt arra, hogy ki hol tarthat belső ellenőrzést, ki hová léphet be, milyen feltételekkel. Például itt célszerű meghatározni a tapasztalt tűzvédelmi szabályok megsértése esetében az értesítendők körét.
A korábbi előírás nem igazodott a módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzathoz, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – továbbiakban OTSZ – előírásaihoz, azonban most már abszolút a változás szellemében a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat kell rögzíteni. A korábban a helyiségekre és szabadterekre vonatkozó előírások már az egyéb jogszabályi változások miatt nem teljeskörűen voltak értelmezhetőek. Mivel megszűntek a helyiségek osztályba sorolásai, így komplettebb a tevékenységre kiterjedő szabályrendszer, jobban ismertetheti a vonatkozó előírásokat. Ez azonban nem zárja ki, hogy akár helyiségre mint tevékenységi helyre – például karbantartó műhely – vonatkozzon előírás.
Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározása eddig is része volt a Szabályzatnak, az előzetes egyeztetésre jogosult munkakörök, beosztások felsorolása szükséges, korábban személyeket kellett felsorolni, így személycsere is indokolttá tehette a Szabályzat módosítását, azonban egy beosztás, munkakör megnevezésével egyszerűsödik a meghatározás.
A tűzvédelmi oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének megismertetésével kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket kell mostantól meghatározni. Ide értve a szakvizsgára kötelezettek körét, vagy akár a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezések kezelését végzők ismételt, vagy változás esetén történő képzését is. A beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezések kezelését végzők ismételt éves képzését a korábbi OTSZ előírta, a mostani szabályozás a változás esetén történő oktatást írja elő, ez azonban nem jelenti azt, hogy az éves oktatás keretében gyakorlati képzésként a kezelés nem része a képzésnek.
A munkavállalóknak a tűzeset vagy műszaki mentést igénylő esemény esetén végrehajtandó feladatait is a rögzíteni kell a Szabályzatban, mely változatos lehet a végzett tevékenység függvényében. Ide lehet érteni a vészhelyzetben történő értesítési rendszert, vagy akár a konkrét termelésleállítás, egységek kizárásának feladatait. 
A jogalkotók által meghatározott tartalmi elem a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának szabályainak meghatározása, ez alól nincs kivétel. Azaz, ha egy gazdálkodó szervezet nem tart fenn létesítményi tűzoltóságot, akkor is szerepeltetni szükséges ezt a pontot. Egyrészt, mert nem fogalmaz meg a jogszabály olyan kitételt, hogy ez alól mentesülnek azon Szabályzat készítésére jogosultak, akiknél nincs ilyen jellegű tevékenység, másrészt azért, mert így legalább a Szabályzat készítése során biztosított, hogy újravizsgálja a Szabályzat készítését végző szakember, nem szükséges-e a változások miatt létesítményi tűzoltóság felállítása. A létesítményi tűzoltóság működtetését szabályozó jogszabály értelmében bizonyos alapterület és tűzterhelési érték esetében már kötelező a létesítményi tűzoltóság felállítása, azonban egyéb más körülményeket is vizsgálni szükséges, hiszen jogszabályban rögzített eseteknél a létesítményi tűzoltóság létrehozatala nem kötelező, de az létrehozható, illetve szabályozott esetekben kérelemre a működtetés alól felmentés adható.
A Szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt épületrész, épület 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségei esetében a megengedett maximális befogadóképességet kell meghatározni. A befogadóképesség a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazoltan is történhet, ehhez iránymutatást ad az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság által készített Tájékoztató a kiüríthetőség ellenőrzéséről (2015.08.07.) szakmai álláspont. A maximális befogadóképesség meghatározása azért is elengedhetetlenül fontos, mert az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja a tűzvédelmi hatóság, többek közt akkor, ha a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják. A megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét is szükséges meghatározni.

Kivel?
A Szabályzat készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírását, továbbá a készítés dátumát, a készítő tűzvédelmi szakmai képesítését igazoló dokumentum egyedi azonosítóit is tartalmazni kell a Szabályzatnak. A Tűzvédelmi Szabályzat készítése szakértelmet kíván, a szakmai képesítés szükségességét és szintjét a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III.25.) BM rendelet szabályozza. Ennek igazolásaként vált szükségessé a szakmai végzettséget igazoló irat kapcsán a kiállító intézmény nevének, címének, a dokumentum számának, a szakmai képesítés megnevezésének, és a kiállítás dátumának ismertetése. Több korábbi jogosultság ma már nem hatalmaz fel például tűzvédelmi szolgáltatás végzésére. Az említett jogszabály Tűzvédelmi Szabályzat készítésre vonatkozó szakképesítési szinteket határoz meg. Legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat Szabályzatot abban az esetben, ahol a vonatkozó jogszabály középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő. Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Tűzriadó Terv
A Szabályzat készítésére kötelezett a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni a vonatkozó rendelet értelmében, ez a módosítás kevesebb helyre írja elő a Tűzriadó Terv készítését, azonban nagymértékű tartalmielem-változást eredményezett. 
Jelenleg a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni az általa üzemeltetett, bérelt épületrészre, épületre, ha az
a) menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
b) oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
d) 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
Épületrészre, épületre, szabadtérre, ha az
a) olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
b) 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.
A Tűzriadó Tervnek legalább tartalmaznia kell a tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módját. Szükséges szabályozni a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit, ismertetni kell a főbb veszélyforrásokat, sőt a védekezési szabályokra is szükséges kitérni. A létesítmény helyszínrajzát is tartalmazni kell, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzát a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók, a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, a főbb veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és 50 főnél nagyobb befogadóképesség esetén a megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.
Épületrészre vonatkozó Tűzriadó Terv készítése során az épületrészt befogadó épület egyéb részére és az épületre kidolgozott Tűzriadó Tervet is figyelembe kell venni.
A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni kell és annak eredményét értékelni, s azt írásban rögzíteni szükséges. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell, nyilván a hibák, hiányosságok megszüntetését vissza is kell ellenőrizni. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. 
A Tűzriadó Tervet továbbra is állandóan hozzáférhető helyen, azonban mostantól az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni. 

Tűzvédelmi Házirend

A Szabályzat készítéséről szóló jogszabály alapjaiban változtatta meg a háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészre kiadott Tűzvédelmi Házirend előírásait, mely tartalmi elemei is módosultak. A Házirend és a Tűzvédelmi Szabályzat nem azonos tartalmú, és a célja sem összehasonlítható. Azonban nem zárható ki egyes esetekben, hogy mind Tűzvédelmi Házirend, mind Tűzvédelmi Szabályzat készítése szükségessé válik, például 5 főnél több munkavállallót foglalkoztató jogi személy esetében.
A Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozásában is fontos, hogy tűzvédelmi bírság kiszabását eredményezheti, ha:
-    a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, a Tűzvédelmi Szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt;
-    a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza.
A vonatkozó Kormányrendelet értelmében a tűzvédelmi bírság kiszabása, ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készíttetik el.
A Szabályzat készítése során a fentieken túl az OTSZ előírásai alapján a tűzjelző érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményeit, annak felelősségi körét, az ellensúlyozó intézkedéseket a Tűzvédelmi Szabályzatban ismertetni kell.
Továbbá PB-gáz cseretelepeken, ha kötelezettek tűzvédelmi szabályzat készítésére, akkor a keletkező tűz eloltására, a tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozó előírásokat mellékletként készíti el.
A Tűzvédelmi Szabályzat egyedi, a fentiekből adódóan nem készíthető séma alapján és teljességgel lehetetlen jogi személyre, cégre szabottan elkészíteni anélkül, hogy valaki ne ismerje a tevékenységet. Egyre több irányítási rendszert alkalmazó cég kéri, hogy az irányítási rendszerbe integrálható legyen a Tűzvédelmi Szabályzat, ez abszolút érthető. A tartalmi elemek természetesen bármikor kibővíthetőek, azonban a minimális tartalmi elemeket szükséges, sőt kötelező tartalmaznia. Egy Szabályzat nem attól jó, ha vaskos vagy bőrkötésű, attól lesz jó egy Tűzvédelmi Szabályzat, hogy naprakész, az adott gazdálkodó szervezetre, jogi személyre testre szabott, betartható és életszerű előírásokat tartalmaz.

2017-12-09

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.