Tűzvédelem - már az első kapavágástól
Olvasási idő: 10 perc
Ez a tartalom 1658 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
A gyakorló szakember sokszor szembesül azzal a kijelentéssel, hogy egy építési terület még „alakulóban” van és természetes, hogy „még” nincs semmilyen tűzvédelem és nem működik semmi. Pedig a tűzbiztonság egy folyamatosan és kezdettől fogva biztosítandó követelmény. A jogszabályok és a műszaki irányelvek nem csak a már használatba vett épületekre vonatkoznak, hanem magára a használatra is megkövetelik a tűzvédelmet.
A tűzjelző és tűzoltó berendezések esetében külön kitér az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (jelenleg 54/2014 (XII.5.) BM rendelet) arra az esetre, ha a berendezés – közte a tűz- és hibaátjelző – tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét tervezik, hiszen ebben az esetben a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. Továbbá a berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. Mindezt folyamatosan kellene megtenni.
Az építőiparban is szükséges lenne megérteni, hogy valamennyi munkavállalónak, így az építőmunkásoknak is joga van az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeihez. A legtöbb munkabaleset és egyéb probléma valószínűleg nem feltétlenül köthető össze tűzesettel vagy műszaki mentéssel, azonban az elmondható és tényként kezelhető, hogy globális áttekintéssel kellene ezt a helyzetet kezelni és fel kell ismerni, hogy a biztonság minden körülmény között szükséges.
Az általános építésügyi előírások köre az Európai Unió Direktívái, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, Étv. és az 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, OTÉK által szabályozásra került. Természetesen számos egyéb jogszabály segíti a területen dolgozókat a tervezéstől a kivitelezésen át, külön szabály vonatkozik a használatba vételre és a megfelelőségek igazolására.
Azonban ezek csak a keretek. Az építési eljárások – ide sorolva a bejelentési kötelezettséggel járó átalakításokat is – minden esetben egy elképzeléssel kezdődnek. Az elképzelést terveknek kell(ene) követniük, melyek kereteket adnak a biztonság mentén. A létesítési terveket kiviteli tervnek kell követnie, mely minden egyes kérdéskörben egyedi, akár az alapelvek keretein belül is többféle megoldást vizsgálnak, javasolnak. A cél az épületet átadása a megrendelőnek és a hatóságnak. Teljesen mindegy, hogy egy eljárásban részt vesz egy hatóság vagy sem, minden egyes fázisnak meg kell valósulnia. Az épületek esetében az átalakítások nyomon követése elengedhetetlen. Ugyanígy az épületben, építményben és épületen, építményen tartózkodók számára is szükséges többek közt a tűzvédelmi vonatkozású biztonság megteremtése.
Az építőiparban is szükséges lenne megérteni, hogy valamennyi munkavállalónak, így az építőmunkásoknak is joga van az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeihez. A legtöbb munkabaleset és egyéb probléma valószínűleg nem feltétlenül köthető össze tűzesettel vagy műszaki mentéssel, azonban az elmondható és tényként kezelhető, hogy globális áttekintéssel kellene ezt a helyzetet kezelni és fel kell ismerni, hogy a biztonság minden körülmény között szükséges.
Az általános építésügyi előírások köre az Európai Unió Direktívái, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, Étv. és az 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, OTÉK által szabályozásra került. Természetesen számos egyéb jogszabály segíti a területen dolgozókat a tervezéstől a kivitelezésen át, külön szabály vonatkozik a használatba vételre és a megfelelőségek igazolására.
Azonban ezek csak a keretek. Az építési eljárások – ide sorolva a bejelentési kötelezettséggel járó átalakításokat is – minden esetben egy elképzeléssel kezdődnek. Az elképzelést terveknek kell(ene) követniük, melyek kereteket adnak a biztonság mentén. A létesítési terveket kiviteli tervnek kell követnie, mely minden egyes kérdéskörben egyedi, akár az alapelvek keretein belül is többféle megoldást vizsgálnak, javasolnak. A cél az épületet átadása a megrendelőnek és a hatóságnak. Teljesen mindegy, hogy egy eljárásban részt vesz egy hatóság vagy sem, minden egyes fázisnak meg kell valósulnia. Az épületek esetében az átalakítások nyomon követése elengedhetetlen. Ugyanígy az épületben, építményben és épületen, építményen tartózkodók számára is szükséges többek közt a tűzvédelmi vonatkozású biztonság megteremtése.
A területre érkezők esetében minden alkalommal szükséges az oktatás és tájékoztatás. A terület megismerése szolgál alapul egy nem várt eseményre történő reagálásra.
Emellett munkavédelmi előírás, hogy a tájékoztatást a munkavállaló részére közérthető formában kell megadni. Az oktatás másik nagy szereplője a tűzvédelmi szakvizsgák megléte és a megszerzett tudás alkalmazása a területen. Különösen az építőiparban alkalmazott tűzvédelmi szakvizsgák esetében fontos és a vonatkozó 45/2011 (XII.7.) BM rendelet elő is írja, hogy a rendelet 1. melléklete alapján meghatározott foglalkozási ágak közül a 4., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással. Fontos tudatosítani, hogy a tűzvédelmi szakvizsga oktatásai során egyrészt össze lehet kötni termékismerettel a képzést, azonban ne feledkezzünk el a szakvizsga törzsanyagban is előírt témakörökről. Elsősorban a jogszabályi háttér és a jogkövetkezmények, valamint jelzésre, beavatkozásra és a tűzoltó készülék használatára szükséges kiemelten felhívni a résztvevők figyelmét.
Az építési területen Biztonsági és Egészségvédelmi Tervet (BET) kell készíteni. Ebben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, és a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A BET-nek kötelező tartalmi elemei vannak, ezek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények számbavétele, és ezekre megelőző intézkedések megtétele. A 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szabályozza ezt a területet. A rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények általános követelményei között sorolja fel a tűzbiztonsággal összefüggő területeket is.
Az építési területen Biztonsági és Egészségvédelmi Tervet (BET) kell készíteni. Ebben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, és a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A BET-nek kötelező tartalmi elemei vannak, ezek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények számbavétele, és ezekre megelőző intézkedések megtétele. A 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szabályozza ezt a területet. A rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények általános követelményei között sorolja fel a tűzbiztonsággal összefüggő területeket is.
Alapszabály, hogy a menekülési utakat és vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy más biztonságos területre kell vezetniük.
Azaz a beruházás teljes ideje alatt szükséges a menekülési utakat és a vészkijáratokat biztosítani. Veszély esetére a munkát végzőknek lehetőséget kell biztosítani valamennyi munkahely lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb elhagyására. Ehhez szükség lenne a menekülést segítő iránymutatásra, legyen az útirány vagy akár szint meghatározás, nyilván ennek mértékét és kialakítottságát, az épület bonyolultságára tekintettel szükséges meghatározni.
Nyilván tudunk ellenpéldát is hozni amikor nem szükséges mindezek meghatározása, mert még olyan fázisban van például az építés, ilyenkor azonban a terület elhagyására vonatkozó tájékoztató jelek válhatnak szükségessé. Ennek nyomon követése egyértelműen a koordinátor feladatai közé tartozik. A menekülési utak és vészkijáratok számát, méretét, elosztását, illetve kialakításukat az építési munkahelyek és a helyiségek méretétől, jellegétől, a használat módjától függően, az ott tartózkodó munkavállalók legnagyobb létszámából kiindulva kell a külön jogszabályokban meghatározottak szerint megtervezni és kialakítani. A külön jogszabály itt egyértelműen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni, a jelzéseket elhelyezni és rögzíteni, valamint a menekülési utaknál és vészkijáratoknál, valamint az ezekhez hozzáférést biztosító közlekedési utakon és ajtóknál nem helyezhetők el tárgyak, hogy az utakat mindenkor, akadályoztatás nélkül használni lehessen. Azokat a menekülési utakat és vészkijáratokat, ahol azok biztonságos igénybevételéhez világítás szükséges, a világítás megszűnése esetére működő, megfelelő erősségű szükségvilágítással kell ellátni.
Sokszor hallani, hogy a menekülési útvonal nem is alakul ki a tűzvédelmi jogszabály fogalma alapján hiszen menekülési útvonal a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig, nos azonban a jogalkotó szándéka egyértelmű a menekülési, kiürítési lehetőséget minden pillanatban kell biztosítani.
További előírás, hogy az építési munkahely jellegétől, a helyiségek méretétől és használatától, az alkalmazott berendezésektől, felszerelésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó munkavállalók lehetséges legnagyobb létszámától függően, a munkahelyeket megfelelő számú, a tűz oltására alkalmas készülékekkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel kell ellátni. Ezzel összhangban gondoskodni kell a tűzoltó készülékek, a tűzérzékelők és a riasztó rendszerek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Rendszeres időközökben azokkal megfelelő próbákat kell végezni, és használatukat gyakoroltatni kell.
Nyilván tudunk ellenpéldát is hozni amikor nem szükséges mindezek meghatározása, mert még olyan fázisban van például az építés, ilyenkor azonban a terület elhagyására vonatkozó tájékoztató jelek válhatnak szükségessé. Ennek nyomon követése egyértelműen a koordinátor feladatai közé tartozik. A menekülési utak és vészkijáratok számát, méretét, elosztását, illetve kialakításukat az építési munkahelyek és a helyiségek méretétől, jellegétől, a használat módjától függően, az ott tartózkodó munkavállalók legnagyobb létszámából kiindulva kell a külön jogszabályokban meghatározottak szerint megtervezni és kialakítani. A külön jogszabály itt egyértelműen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni, a jelzéseket elhelyezni és rögzíteni, valamint a menekülési utaknál és vészkijáratoknál, valamint az ezekhez hozzáférést biztosító közlekedési utakon és ajtóknál nem helyezhetők el tárgyak, hogy az utakat mindenkor, akadályoztatás nélkül használni lehessen. Azokat a menekülési utakat és vészkijáratokat, ahol azok biztonságos igénybevételéhez világítás szükséges, a világítás megszűnése esetére működő, megfelelő erősségű szükségvilágítással kell ellátni.
Sokszor hallani, hogy a menekülési útvonal nem is alakul ki a tűzvédelmi jogszabály fogalma alapján hiszen menekülési útvonal a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig, nos azonban a jogalkotó szándéka egyértelmű a menekülési, kiürítési lehetőséget minden pillanatban kell biztosítani.
További előírás, hogy az építési munkahely jellegétől, a helyiségek méretétől és használatától, az alkalmazott berendezésektől, felszerelésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó munkavállalók lehetséges legnagyobb létszámától függően, a munkahelyeket megfelelő számú, a tűz oltására alkalmas készülékekkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel kell ellátni. Ezzel összhangban gondoskodni kell a tűzoltó készülékek, a tűzérzékelők és a riasztó rendszerek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Rendszeres időközökben azokkal megfelelő próbákat kell végezni, és használatukat gyakoroltatni kell.
A nem automatikus tűzoltó berendezéseknek könnyen elérhetőeknek és egyszerűen kezelhetőknek kell lenniük.
A berendezések tárolási helyét a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni, továbbá a jelöléseket tartósan és az alkalmazási hely jellegének megfelelő módon kell rögzíteni. További előírás, hogy minden év október 15-e és április 15-e között biztosítani kell a pihenőben, illetve tartózkodóban a +21 °C hőmérsékletet, ebben az esetben a fűtést úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodó munkavállalók mérgezés, fulladás, tűz és robbanás veszélye ellen védve legyenek.
A háttér adott, az alkalmazás már nem minden esetben tapasztalható. Könnyű azt mondani, hogy ez egy plusz teher, ami ráadásul folyton változhat, azonban az emberi élet és egészség gyakorlatilag nem mérhető pénzösszegben és munkaórában. A biztonság minden időpontban alapkövetelmény és nem fordulhat az elő, hogy ez ne valósuljon meg. Abba az irányba kellene törekedni, hogy megismerjük azokat az eszközöket és lehetőségeket melyekkel könnyen el tudjuk érni a minimális biztonsági szintet a tűzmegelőzésben is. A munkavédelem és a tűzvédelem közös tartománya a tűzmegelőzés, a menekülési lehetőségek biztosítása és a kezdetleges tüzek oltása. Sokan vannak, akik mindkét területen végzettséggel rendelkeznek, azonban a közös szegmenseken túl vannak olyan alapok és előírásbeli eltérések, amelyek alapján a két terület továbbra is önálló szakágként kell, hogy működjön. A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni foglalkoztatni vagy megbízni, a koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek.
A felelős műszaki vezető feladata többek közt az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet előírása értelmében.
Az építkezés egy veszélyes munkahely, ahol nem csak a tűz bekövetkezésének valószínűsége lehet magasabb, de tekintettel többek között a különböző gyújtóforrásokra, a változó környezetre, az ideiglenes erőforrásokra, a még nem végleges tűzvédelmi megoldásokra a tűz terjedése is gyorsabb lehet, gyakorlatilag a jelzés, riasztás és maga a területről történő menekülés, kiürítés is nehezített. Gondoljunk csak bele akár a magasban végzett munka esetében, főleg ha feltételezzük a jogszerű magatartást és gyakorlatilag az egyéni védőeszközök, például fültok használata is előfordul. Az építési területen előforduló tűzeset az emberek testiépségét veszélyezteti, súlyos anyagi következményekkel járhat és a határidők csúszása is súlyos, számokban kifejezhető veszteséget jelenthet. A fentiek alapján is igazolható, hogy a beruházáshoz kötődő szereplők közös érdeke többek közt a tűzmegelőzés.
Ennek érdekében a tűzvédelmi szabályok és ahogy már említettem a munkavédelmi szabályok ide vonatkozó részének maximális betartása mellett sem zárható ki teljes mértékben a tűz keletkezése, így annak megfelelő időben történő jelzése és a hatékony riasztás biztosítása, valamint a keletkező kár mérséklése továbbra is vizsgálandó szempont kell, hogy maradjon. Az építkezések és felújítások, átalakítások, bővítések komoly kockázati források, ezért megfelelő kockázatcsökkentő megoldásokat igényelnek. Ma már elérhetőek olyan, direkt ideiglenes telepítésre is szánt eszközök berendezések, amelyek például alkalmasak tűzjelzésre, riasztásra, fény és hangjelzésre, ezen felül biztonsági jelek és ideiglenes akkumulátorról működtetett biztonsági világítás, menekülési útvonal jelző is elérhető.
A háttér adott, az alkalmazás már nem minden esetben tapasztalható. Könnyű azt mondani, hogy ez egy plusz teher, ami ráadásul folyton változhat, azonban az emberi élet és egészség gyakorlatilag nem mérhető pénzösszegben és munkaórában. A biztonság minden időpontban alapkövetelmény és nem fordulhat az elő, hogy ez ne valósuljon meg. Abba az irányba kellene törekedni, hogy megismerjük azokat az eszközöket és lehetőségeket melyekkel könnyen el tudjuk érni a minimális biztonsági szintet a tűzmegelőzésben is. A munkavédelem és a tűzvédelem közös tartománya a tűzmegelőzés, a menekülési lehetőségek biztosítása és a kezdetleges tüzek oltása. Sokan vannak, akik mindkét területen végzettséggel rendelkeznek, azonban a közös szegmenseken túl vannak olyan alapok és előírásbeli eltérések, amelyek alapján a két terület továbbra is önálló szakágként kell, hogy működjön. A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni foglalkoztatni vagy megbízni, a koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek.
A felelős műszaki vezető feladata többek közt az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet előírása értelmében.
Az építkezés egy veszélyes munkahely, ahol nem csak a tűz bekövetkezésének valószínűsége lehet magasabb, de tekintettel többek között a különböző gyújtóforrásokra, a változó környezetre, az ideiglenes erőforrásokra, a még nem végleges tűzvédelmi megoldásokra a tűz terjedése is gyorsabb lehet, gyakorlatilag a jelzés, riasztás és maga a területről történő menekülés, kiürítés is nehezített. Gondoljunk csak bele akár a magasban végzett munka esetében, főleg ha feltételezzük a jogszerű magatartást és gyakorlatilag az egyéni védőeszközök, például fültok használata is előfordul. Az építési területen előforduló tűzeset az emberek testiépségét veszélyezteti, súlyos anyagi következményekkel járhat és a határidők csúszása is súlyos, számokban kifejezhető veszteséget jelenthet. A fentiek alapján is igazolható, hogy a beruházáshoz kötődő szereplők közös érdeke többek közt a tűzmegelőzés.
Ennek érdekében a tűzvédelmi szabályok és ahogy már említettem a munkavédelmi szabályok ide vonatkozó részének maximális betartása mellett sem zárható ki teljes mértékben a tűz keletkezése, így annak megfelelő időben történő jelzése és a hatékony riasztás biztosítása, valamint a keletkező kár mérséklése továbbra is vizsgálandó szempont kell, hogy maradjon. Az építkezések és felújítások, átalakítások, bővítések komoly kockázati források, ezért megfelelő kockázatcsökkentő megoldásokat igényelnek. Ma már elérhetőek olyan, direkt ideiglenes telepítésre is szánt eszközök berendezések, amelyek például alkalmasak tűzjelzésre, riasztásra, fény és hangjelzésre, ezen felül biztonsági jelek és ideiglenes akkumulátorról működtetett biztonsági világítás, menekülési útvonal jelző is elérhető.
Számtalan tűzesetet láttunk, ami felújítás kapcsán keletkezett. Valamennyi esemény kapcsán elmondható, hogy a tűzoltás sikeressége és a megmentett értékek függnek, a gyors jelzéstől, a könnyű, akadálymentes megközelítés lehetőségének biztosításától és a rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségétől.
Magas épületek esetében a tűzoltás során fontos szerepet kapnak a magasból mentők, az emelőkosaras oltás, gépezetes létrával történő beavatkozás, azonban ezek működése is behatárolt. A felállítási pontokat biztosítani kell, a megfelelő pozíciót is meg kell találni. Továbbá nagyobb alapterületű épületek esetében hatalmas mennyiségű oltóvíz szükséges. Azonban vigyázni kell, hogy a víztől ne károsodjon az épületnek az a része, amit nem érint a tűz. A kiérkező tűzoltók feladata az emberélet mentésén túl, hogy körbehatárolják, lokalizálják, és eloltsák a tüzet.
A legutóbbi hatalmas tűz a Notre-Dame-ban, egy érdekes helyzetet idézett elő, hiszen a felújítással egyidőben látogatók is voltak az épületben, a rendelkezésreálló sajtóhírek szerint az emberek nem reagáltak a tűzjelzőre, a pap, a riasztás idején éppen részletet olvasott fel a Bibliából. Elmondás alapján senki sem tudta, mit történt, mert először hallottak ilyet a székesegyházban. Gyakorlatilag jogszabály alapján lehetetlen, hogy ne halljon tűzjelző hangot, aki egy ilyen védelemmel ellátott épületben dolgozik, legalább az oktatás tárgyának kellene lennie a hangjelzés ismertetése. A látogatók elindultak a kijárat felé, de többen visszatértek, a jelenlévő orgonista elmondta, hogy még húsz percet töltött bent a kollégákkal beszélgetve. Tulajdonképpen szerencse, hogy a látogatók esetében személyi sérülés nem történt. Ráadásul a tűzvizsgálati eljárásokat hátráltathatja az épületszerkezetek instabilitása.
A szabályok, az észszerű előírások és szakmai tapasztalatok betartása és betartatása alapvető pillérkőként kellene állnia, minden egyes beruházás esetében. A papír alapon elvégzett és megtervezett feladatok ellátásához és a biztonságos környezet kialakításához szükséges szakember bevonása, a legjobb a helyi szakember tanácsának, tapasztalatainak felhasználása. Nyilván a kivitelezést végző szeret a jól bevált szakemberével együtt dolgozni, azonban így nem ismerheti meg azokat a helyi viszonyokat, amelyek befolyásolhatják egy esemény sorozat minden részletét. Azokat a tévhiteket érdemes elfelejteni például, hogy nem kell az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység körülményeit írásban meghatározni, mert itt folyamatos kivitelezés történik.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető, míg alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet, kivéve, ha magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A felelősség is fontos kérdéskör, nyilván minden egyes munkavállaló felelős a saját munkavégzése során, de az adott kivitelező cégek összefogása szükséges.
Amennyiben a tűzvédelem végig megjelenik és fontos szerepet kap a kivitelezés során sokkal könnyebb a szükséges dokumentációk összekészítése, előkészítése és átadása. Minden egyes kivitelezői munkát írásbeli kivitelezői nyilatkozatnak kell kísérnie, legyen az akár egy meglévő épületben történő tűzgátló nyílászáró cseréje. Fontos, hogy egy épületen belül a nyomon követés, az átalakítások dokumentálása folyamatos legyen. A jogalkotó szándéka itt is megjelenik, hiszen jogszabályban rögzített esetekben Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet kell készíteni, melyben az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül.
Az alapfeladat tűzmegelőzési szempontból ezesetben is ugyanaz, az általános és specifikus szabályokat meg kell alkotni, egy esetleges tűzeset kialakulása esetén valamennyi körülményt biztosítani kell és a tűzvizsgálatban együtt kell működni. Az épület és az épületrész megközelítése komoly szerepet játszhat a kárfelszámolás során. Odafigyeléssel, jó tervezéssel és szervezéssel akár egyszeri beruházási költséggel az eszközök rendelkezésre állhatnak, melyek ideiglenes telepítését bármely területen gyorsan és hatékonyan lehet alkalmazni. A biztonság valóban közös ügy.
A legutóbbi hatalmas tűz a Notre-Dame-ban, egy érdekes helyzetet idézett elő, hiszen a felújítással egyidőben látogatók is voltak az épületben, a rendelkezésreálló sajtóhírek szerint az emberek nem reagáltak a tűzjelzőre, a pap, a riasztás idején éppen részletet olvasott fel a Bibliából. Elmondás alapján senki sem tudta, mit történt, mert először hallottak ilyet a székesegyházban. Gyakorlatilag jogszabály alapján lehetetlen, hogy ne halljon tűzjelző hangot, aki egy ilyen védelemmel ellátott épületben dolgozik, legalább az oktatás tárgyának kellene lennie a hangjelzés ismertetése. A látogatók elindultak a kijárat felé, de többen visszatértek, a jelenlévő orgonista elmondta, hogy még húsz percet töltött bent a kollégákkal beszélgetve. Tulajdonképpen szerencse, hogy a látogatók esetében személyi sérülés nem történt. Ráadásul a tűzvizsgálati eljárásokat hátráltathatja az épületszerkezetek instabilitása.
A szabályok, az észszerű előírások és szakmai tapasztalatok betartása és betartatása alapvető pillérkőként kellene állnia, minden egyes beruházás esetében. A papír alapon elvégzett és megtervezett feladatok ellátásához és a biztonságos környezet kialakításához szükséges szakember bevonása, a legjobb a helyi szakember tanácsának, tapasztalatainak felhasználása. Nyilván a kivitelezést végző szeret a jól bevált szakemberével együtt dolgozni, azonban így nem ismerheti meg azokat a helyi viszonyokat, amelyek befolyásolhatják egy esemény sorozat minden részletét. Azokat a tévhiteket érdemes elfelejteni például, hogy nem kell az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység körülményeit írásban meghatározni, mert itt folyamatos kivitelezés történik.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető, míg alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet, kivéve, ha magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A felelősség is fontos kérdéskör, nyilván minden egyes munkavállaló felelős a saját munkavégzése során, de az adott kivitelező cégek összefogása szükséges.
Amennyiben a tűzvédelem végig megjelenik és fontos szerepet kap a kivitelezés során sokkal könnyebb a szükséges dokumentációk összekészítése, előkészítése és átadása. Minden egyes kivitelezői munkát írásbeli kivitelezői nyilatkozatnak kell kísérnie, legyen az akár egy meglévő épületben történő tűzgátló nyílászáró cseréje. Fontos, hogy egy épületen belül a nyomon követés, az átalakítások dokumentálása folyamatos legyen. A jogalkotó szándéka itt is megjelenik, hiszen jogszabályban rögzített esetekben Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet kell készíteni, melyben az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül.
Az alapfeladat tűzmegelőzési szempontból ezesetben is ugyanaz, az általános és specifikus szabályokat meg kell alkotni, egy esetleges tűzeset kialakulása esetén valamennyi körülményt biztosítani kell és a tűzvizsgálatban együtt kell működni. Az épület és az épületrész megközelítése komoly szerepet játszhat a kárfelszámolás során. Odafigyeléssel, jó tervezéssel és szervezéssel akár egyszeri beruházási költséggel az eszközök rendelkezésre állhatnak, melyek ideiglenes telepítését bármely területen gyorsan és hatékonyan lehet alkalmazni. A biztonság valóban közös ügy.
