Bejelentkezés
Összenő, ami nem tartozik össze - a megbízás nélküli ügyvitel
Az új polgári törvénykönyvben már önálló kötelemfakasztó tényként is nevesített megbízás nélküli ügyvitel esetében valaki más ügyében eljár, de erre az eljárásra az érintett személlyel nem állapodott meg, s erre más jogalapja sincs. Mivel a kódex már nem tartalmazza a korábbi Ptk. felelős őrzésének a szabályait, a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megnövekedett alkalmazásával lehet számolni a közeljövőben. Mellékelt iratmintánk mellett tekintse át tudástárunk valamennyi megbízási szerződésmintáját!

"Megbízási szerződés (általános)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A szerződésen kívüli kötelemfakasztó tényállás az a helyzet, mikor valaki más ügyében eljár, de erre az eljárásra sem az érintett személlyel nem állapodott meg, s erre más jogalapja sincs. 
A megbízás nélküli ügyvitel szubszidiárius tényállás, szerződéses kapcsolat hiányában alkalmazható, viszonylag gyakori volt az előfordulása azokban az esetekben, amikor szolgáltatás nyújtására a felek közt nem állt fenn szerződés, mégis történt szolgáltatás nyújtása. Tipikusan vállalkozási szerződések esetében azon munkáknál, amelyekre a felek szerződése nem terjedt ki. 
 
A tényállás elemei „más ügye”, annak intézése vagy abban történő eljárás, és ez az eljárás, a tevékenység olyan intenzitású, kihatású, hogy a két fél viszonyában elérje a jogilag releváns szintet, és ennek következtében az eljáró személy és az érintett személy közt kötelmet, egymás iránti kötelezettségeket és jogosultságot létesítsen.
A tényállás első elemeként szereplő „ügy” fogalma jogilag értelmezendő; mindaz a tevékenység ide sorolandó, amelyet megbízási szerződésnél „ügy”-ként elismerhetünk. „Más ügye” alatt azt érjük, hogy az ügy ura, az abban eljárásra jogosult személy helyett más jár el. Ez magában foglalja azt az esetet, amikor a megbízás nélküli ügyvivő tisztában van azzal, hogy más ügyében jár el, és ide sorolható az is, jóllehet nem erre vonatkozik a szabályozás alapvetően, ha tévedésben van, és azt hiszi saját ügyéről van szó. A megbízás nélküli ügyvivő tudatának át kell fognia azt, hogy más ügyében jár el, a tévedése viszont nem zárja ki a szabály alkalmazását.
 
A kötelem egyrészt abban áll, hogy a megbízás nélküli ügyvivőnek a törvény előírja, hogy az ügyellátás során úgy járjon el, mint ahogy az ügygazda érdeke és feltehető akarata alapján az elvárható. A megbízás nélküli ügyvivőnek az ügygazda helyett kell döntéseket hoznia, cselekedeteket megtennie, és ezekben nem a saját érdeke szerinti cselekvésre kötelezett, hanem a másik fél érdeke szerinti ügyvitelben. Ez nem azt jelenti, hogy az ügygazda akaratát és érdekét fel kellene kutatnia és megismernie, hanem inkább azt, hogy az ügygazda megismerhető és a társadalmi közfelfogás szerinti cselekvési irányában történő eljárást kéri számon a norma. 
Az ügygazda érdekét és feltehető akaratát a megbízás nélküli ügyvivő akként tudja követni, feltérképezni, hogy az ügy körülményeit és jellegét veszi figyelembe és ha ezekből a körülményekből más nem következik, az általában elvárható magatartás szerint jár el. A másik fél feltehető akaratának és érdekének megfelelő az eljárás, ha a beavatkozó károsodás, hátrány megelőzése érdekében jár el, ezzel óvja meg az ügygazda vagyonát, vagyoni érdekeit. 
 
A megbízás nélküli ügyvivő jogosultsága magának az eljárásnak a jogszerű volta, továbbá, ha a beavatkozás más ügyében helyénvaló, akkor a megbízás nélküli ügyvivő az üggyel felmerült költségeinek megtérítését és díjazást követelhet az ügy gazdájától. A törvényi kötelezettségei közül kiemelendő a másik fél értesítésének a kötelezettsége, megfelelő eljárás kötelezettsége (kellő időben, a törvénynek és szokásoknak megfelelő eljárás). A jogszabály közvetett módon a megbízás nélküli ügyvivő kötelezettségévé teszi a megbízási szerződés megbízottjának a kötelezettségeit is. 
 
Abban az esetben, ha az ügygazda tiltakozik az eljárásával szemben, a megbízás nélküli ügyvivő eljárási kötelezettsége megszűnik, hiszen az ügygazda akaratát nem írhatja felül. 
A törvény a szabály alól azonban kivételeket is megfogalmaz. Életveszély esetében az életveszélybe került személy akaratával szemben is helyénvaló a beavatkozás, ha az a kimentésre irányul.  Hasonló magatartást ír elő a törvény a „széles körben fenyegető veszély” esetében, amikor személy vagy vagyonmegóvás érdekében a veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében kell a megbízás nélküli ügyvivőnek eljárnia, akár a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy akaratával szemben is. További lehetőség, hogy a tartásra köteles személy érdekében, annak akarata ellenében is helyénvaló az eljárás. Széles körben fenyegető veszély alatt olyan vészhelyzetet értünk, amely a felek akaratától vagy magatartásától függetlenül, külső körülmények folytán áll elő. 
2017-01-07

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

OK
Kattintson ide és nézze meg most! Fizessen elő a Jogkövető Prémiumra most! Érdekel