Bejelentkezés
Önellenőrzés lehetősége a társasági adózásban
Számos esetben előfordul, hogy azt vesszük észre: a korábbi évek társasági adóbevallása hibás, módosítani, önellenőrizni kell. Ekkor azonban eszünkbe jut az adózás rendjéről szóló törvénynek az a rendelkezése, mely szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. És ekkor jön a dilemma. Alkalmazható a szabály? Az alábbiakban a társasági adózásban érvényesíthető egyes adóalapot módosító tételek, illetve az adókedvezmények vonatkozásában vizsgáljuk az önellenőrzés lehetőségét.

Az adózás rendjéről szóló, jelenleg hatályos 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), illetve a korábban hatályos 2003. évi XCII. törvény lehetőséget biztosít/biztosított az adózónak arra, hogy az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást helyesbítse, illetve amennyiben az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, akkor a bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.  Az önellenőrzés célja, hogy az adózó az általa felismert hibát korrigálhassa. Ennek megfelelően az Art. 54. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ugyanakkor az Art. 54. § (4) bekezdése lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítse, illetve igénybe vegye. 

Az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzés lehetőségére vonatkozó szabálya olyan általános jellegű szabály, amely abban az esetben alkalmazható, ha egy adott adónem tekintetében nincs eltérő speciális szabály. A társasági adó tekintetében azonban vannak ilyen szabályok. Ennek következtében, ha el kívánjuk dönteni, hogy egy adózás előtti eredményt módosító tétel vagy egy adókedvezmény módosítható-e utólag a társasági adó önellenőrzése keretében, akkor elsődlegesen a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) vonatkozó rendelkezéseit kell megvizsgálni. Amennyiben van az önellenőrzéssel módosítani kívánt adózás előtti eredmény vagy adókedvezmény vonatkozásában speciális szabály, akkor azt kell alkalmazni. Amennyiben ilyen speciális szabály nincs, akkor az Art. általános szabályát kell alkalmazni. Ennek megfelelően, ha az önellenőrzéssel módosítani kívánt adózás előtti eredményre vagy adókedvezményre vonatkozó szabályban az olvasható, hogy az adózó „döntése” vagy „választása” szerint, vagy bármi más erre utaló kifejezést találunk, akkor az Art. 54. § (3) bekezdésébe foglalt szabály alapján önellenőrzésre nincs lehetőség.

Lássunk néhány példát abban a tekintetben, hogy van-e lehetősége az adózóknak az önellenőrzésre!

Elhatárolt veszteség

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózó – a veszteségelhatárolásra vonatkozó egyéb szabályok figyelembevételével – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét a korábbi adóévekben keletkezett veszteség összegével. Ez a döntés – mely az adóhatósági álláspont szerint az üzleti évről készített beszámolónak az elfogadásával valósul meg – kiterjed arra, hogy az adózó az adóévben érvényesít-e elhatárolt veszteséget a társasági adóalap kiszámításánál, illetve, ha érvényesít, akkor milyen mértékben.
A döntés – főszabály szerint – utólag nem módosítható, tekintettel arra, hogy az Art. 54. § (3) bekezdésébe foglalt tilalomba ütközne, mely szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ugyanakkor a Tao tv. 17. § (11) bekezdése 2005. május 10-étől kimondja, hogy amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. 
Ennek megfelelően az adóalap utólagos – ellenőrzés vagy önellenőrzés következtében történő – növekedése esetén –, ha az adózó döntése az elhatárolt veszteség teljes körű leírására irányult, akkor felhasználható a rendelkezésre álló azon elhatárolt veszteség, amely korábban adóalap hiányában nem volt érvényesíthető. Ezt a rendelkezést először a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre lehetett alkalmazni. 

Fejlesztési tartalék

A Tao-tv. 7. § (1) bek. f) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető a fejlesztési tartalék összegével. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát, illetve adóévenként az 500 millió forintot. Ennek következtében kizárólag azok a vállalkozások vehetik figyelembe az adóalap kedvezményt, akik az adóévet pozitív adózás előtti eredménnyel zárják.
Fejlesztési tartalékként azt az összeget lehet figyelembe venni, amelyet az adózó az adóévben az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezet, feltéve, hogy az átvezetett összeg az adóév utolsó napján is lekötött tartalékként kerül kimutatásra. Ennek megfelelően a fejlesztési tartalék képzésére év közben és év végén záráskor is lehetőség van, de a társasági adó alapja kizárólag az adóév utolsó napján lekötött összeggel csökkenthető. 
Ebben a vonatkozásban fontos kitérni arra, hogy a társasági adó alapjának fejlesztési tartalék jogcímén történő csökkentésére vonatkozó döntést a gazdasági társaság társasági szerződésének figyelembevételével a legfőbb szervnek (taggyűlés, közgyűlés, tagok gyűlése) kell meghoznia. Erre vonatkozóan ugyan nincs jogszabályi előírás, de tekintettel arra, hogy a fejlesztési tartaléknak nem beruházási célokra történő feloldása vagy az előírt határidőn belül történő fel nem használása jelentős szankcióval jár, az ezzel járó anyagi következményekért kizárólag a döntésre jogosult szerv vagy személy felelhet.
Ugyanakkor a fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó döntést azért is a tulajdonosnak kell meghoznia, mivel a lekötött tartalék képzése osztalékfizetési korlátnak minősül, és így az eredménytartalékból is kisebb összeg vonható be az adózott eredmény kiegészítésére.
Kiemelten fontos felhívni a figyelmet az adóalap csökkentő kedvezmény érvényesítésének feltételére, mely szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összegnek az adóév utolsó napján is lekötött tartalékként kell kimutatásra kerülnie. Tekintettel arra, hogy az átvezetésről tulajdonosi döntést kell hozni, így annak még az adóév utolsó napját megelőzően kell megtörténnie. Ezt a döntést az adóhatóság kiemelten ellenőrzi egy esetleges adóhatósági ellenőrzés keretében. Ha a tulajdonosi döntés hiányzik, illetve a döntés az átvezetést, tehát legkésőbb az adóév utolsó napját követően történik, akkor jogtalan a fejlesztési tartalék címén az adóalap csökkentésként elszámolt összeg.
Amennyiben előfordul, hogy utóbb változik az adózó adózás előtti nyeresége, melynek folytán a társasági adóról szóló bevallás önellenőrzésére kerül sor, akkor sor kerülhet a fejlesztési tartalék címén figyelembe vett összeg módosítására is.
Amennyiben az adózó az önellenőrzéssel érintett adóévben nem különített el fejlesztési tartalékot, akkor annak érvényesítésére utólag nincs lehetőség.
Amennyiben az adózó fejlesztési tartalék címen az adózás előtti nyereség maximális összegét (az adózás előtti eredmény 50 százalékát) az adóévre vonatkozó bevallásában érvényesítette, akkor az adózás előtti eredmény – ezen adóévre vonatkozó önellenőrzés miatti – utólagos csökkenése azt jelenti, hogy az igénybe vehető adóalap-kedvezmény is csökken, vagyis az önellenőrzés során a beállított kedvezmény korrigálására is szükség van, függetlenül attól, hogy a számviteli elszámolásban ez nem alapozza meg az önellenőrzést. Ilyen esetben az adózás előtti eredményt csökkentő fejlesztési tartalékon felül lekötött összeg „adómentesen” feloldható (ez a rész megkötés nélkül felhasználható).
Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az érintett üzleti év beszámolójában kimutatott fejlesztési tartalék összegét, illetve az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg azzal együtt sem haladja meg.


 

2018-10-08

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.