Mire figyeljünk a cafeteria rendszer bevezetésekor?

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2018.05.06

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 2545 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A munkáltatók időről-időre több figyelmet fordítanak arra, hogy a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások minél kevesebb adó- és járulékterhet eredményezzenek, és a munkavállalók a juttatás bruttó értékéhez viszonyítva minél nagyobb jövedelemben részesüljenek. Ma már egyre kisebb számban találunk olyan juttatásokat, amelyek adó- és járulékmentesen, illetve kedvezményes közteherrel juttathatóak a munkavállalók részére. Nézzen szét folyamatosan frissülő, 2018-as szabályzataink között!

Egy biztos. Amennyiben a munkáltató béren kívüli juttatásokat kíván a munkavállalóknak biztosítani, akkor ezt oly módon teheti meg a leghatékonyabban, ha az ún. cafeteria rendszer keretében biztosítja.
 
A cafeteria-rendszerek kialakításakor ugyanakkor érdemes néhány fontos szempontot szem előtt tartanunk
 
– A cafeteria rendszer kialakításáról előzetes gazdaságossági számítások alapján döntsünk.
– A cafeteria rendszer bevezetése előtt alaposan tájékozódjunk minden olyan juttatás adójogi szabályozásáról, amelyet a cafeteria rendszerbe be kívánunk építeni.
– A cafeteria rendszerbe beépítendő juttatási elemek körének meghatározása előtt egyeztessünk a munkavállalókkal. Sikeresebb és elfogadottabb lesz a cafeteria rendszer, ha a munkavállalók is részesei a rendszer kialakításának.
– A cafeteria rendszer működésének szabályairól ún. cafeteria szabályzatot kell készíteni, amely  az adott munkáltatóra vonatkozóan tartalmazza a rendszer működésének alapelveit és szabályait, a jogosultságokat, a munkavállalókat megillető keretösszeget, a cafeteria elemeket, az elemek választásának szabályait, az adminisztrációs kötelezettségeket.
– A jogosultságok rögzítése során szabályozzuk a munkaviszony létesítésekor és megszüntetésekor alkalmazandó speciális szabályokat, térjünk ki azoknak a munkavállalóknak a jogaira is, akik év közben passzív állományba kerülnek, vagy onnan visszatérve ismét munkába állnak.
– A munkavállalóra irányadó éves juttatási keretösszeget többféle módon állapíthatjuk meg:
- minden munkavállalóra azonos mértékben, 
- munkavállalói csoportonként különböző mértékben,
- az alapbér százalékában kifejezve egységesen vagy pl. munkakörtől függően eltérően.
 
 
– A cafeteria szabályzatban rögzíteni kell, hogy a munkavállalók mikor jogosultak a keretösszegük terhére a juttatásokról dönteni. Ha a munkáltató nem kíván túl sok adminisztrációt felvállalni, akkor előírhatja, hogy a keretösszeg elköltésére kizárólag az adóévet megelőzően van lehetőség, és év közbeni változtatásra csak kivételes esetben biztosít lehetőséget. Ha a munkáltató vállalja, akkor célszerű a rendszer rugalmasságának megfelelően az adóéven belül legalább egyszer lehetővé tenni a változtatást. Erre azért is szükség lehet, mert év közben változhat a munkavállaló élethelyzete, amelynek következtében már más juttatásokat preferál, mint korábban.
 
– A cafeteria rendszer beindításának ütemezése során gondoljunk arra, hogy a munkavállalókkal meg kell ismertetni a rendszer működését, és megfelelő idő szükséges, hogy a munkavállalók nyilatkozzanak az általuk választott juttatásokról. A rendszer beindításakor kellő idő szükséges továbbá az egyéb adminisztrációs kötelezettségek teljesítéséhez, pl. az önkéntes biztosító pénztárakkal történő szerződéskötésekhez, a belépések ügyintézéséhez, az utalványok megrendeléséhez.
 
– A rendszer gördülékeny működtetéséhez – főként a munkavállalók létszáma, a rendszerbe bevont elemek, a rendszer rugalmassága alapján – érdemes felmérni, hogy mennyi többletköltséggel jár egy olyan szoftver beszerzése, amelyben adminisztrálhatóak a juttatások.
 
– A rendszer működésének sikere nagymértékben múlik a munkavállalók megfelelő tájékoztatásán. Szükséges tájékoztató anyagokat készíteni, melyeket akár írásban, akár a belső számítógépes hálózat útján el kell juttatni a munkavállalókhoz. Célszerű lehet előadásokat tartani, illetve személyes konzultációs lehetőséget biztosítani.
 
A kommunikációnak fontos része, hogy kialakítsuk a munkavállalók pozitív hozzáállását. Amennyiben a munkavállalók elfogadják, hogy a cafeteria rendszer bevezetésével olyan juttatásokban részesülhetnek, amelyek az igényeiknek a leginkább megfelelnek, és tudatosul bennük, hogy a cafeteria rendszer keretein belül történő juttatással nagyobb értékű juttatásban részesülhetnek, mintha ugyanazt a juttatási összeget pénzbeli formában kapnák meg, akkor biztosan sikeres lesz a cafeteria rendszerünk.