Mikor számít biztosítottnak a „kisadózó”
Olvasási idő:
Kisadózói minőség vagy tételes adó szerinti adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozás a bejelentkezéssel egyidejűleg legalább egy természetes személyt kisadózóként bejelent. A biztosítotti jogviszony szempontjából ott van lényeges különbség, hogy a bejelentett kisadózó főállásúnak minősül, vagy sem, illetve a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel egyidejűleg jön létre, vagy nem.
A Katv. a kisadózók két csoportját különbözteti meg: a főállású kisadózókét és a főállásúnak nem minősülő kisadózókét. A megkülönböztetésnek egyrészt a tételes adó alanya által fizetett adó megállapításánál van jelentősége, mivel az adóalany a nem főállású kisadózók után csak a legalacsonyabb mértékű (25 ezer forint) tételes adó fizetésére kötelezett. Másrészt a megkülönböztetés a kisadózó magánszemély társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásokra való jogosultsága szempontjából is relevanciával bír.
Hogyan lesz valaki kisadózó?
A tételes adó szerinti adóalanyiság csak akkor jöhet létre – az egyéb törvényi feltételek megléte mellett –, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozás a bejelentkezéssel egyidejűleg legalább egy természetes személyt kisadózóként bejelent [Katv. 7. § (4) bek].
Ez a szabály az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó esetén és a Katv. alapján egyéni vállalkozónak minősülő, de az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő magánszemély (például egyéni ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó vagy egyéni szabadalmi ügyvivő) esetén azt jelenti, hogy a természetes személynek az adóalanyiság választásakor saját magát kell kisadózóként bejelentenie.
Egy gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat kell kisadózóként bejelentenie. Ez azt jelenti, hogy a kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, és e szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
A bejelentkezést követően a vállalkozás köteles továbbá minden olyan változást is bejelenteni – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon –, amely a kisadózó már bejelentett minősítését (főállású vagy nem főállású) érinti. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő természetes személyek ezt a bejelentést a ’T101E nyomtatványon, a Katv. alapján egyéni vállalkozónak minősülő, de az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő természetes személyek pedig (például az egyéni ügyvéd, egyéni közjegyző, az egyéni önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni állatorvos) a ’T101 jelű nyomtatványon tehetik meg. Az ügyvédi irodának a ’T201 adatlapon, az egyéni cégnek, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságnak és betéti társaságnak a ’T201T adatlapon kell a bejelentést megtenniük.
A főállású kisadózó a Katv. szerint biztosítottnak minősül.
A nem főállású kisadózó ugyanakkor e jogállása alapján nem tekinthető biztosítottnak a Tbj. alkalmazásakor.
