Bejelentkezés

Leltárfelelősség: amikor nincs kibúvó

A leltárfelelősség sajátossága, hogy objektív természetű, vagyis a munkavállalót attól függetlenül terheli megtérítési kötelezettség, hogy a hiány neki felróható okból keletkezett-e vagy sem. Kis túlzással: a leltárfelelősség a munkáltató kockázatviselésének áthárítására szolgáló jogi eszköz, amely biztosítja, hogy az árukezelés és forgalmazás során keletkezett kárért biztosan a munkavállaló feleljen.

"Csoportos leltárfelelősségi megállapodás" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A leltárfelelősség – amely egy sajátos kártérítési felelősségi jogintézmény a munkavállalóra vonatkozóan – objektív természetű, vagyis a munkavállalót attól függetlenül terheli megtérítési kötelezettség, hogy a hiány neki felróható okból keletkezett-e vagy sem. A munkavállaló leltárfelelősségének megállapításához nem szükséges, hogy a munkavállaló magatartása és a fennálló leltárhiány között ok-okozati összefüggés álljon fenn, sőt az ilyen kapcsolat egyenesen kizárja a munkavállaló e jogcímen való felelősségre vonását. Praktikus oldalról a leltárfelelősség a munkáltató kockázatviselése áthárításának eszköze: biztosítja, hogy az árukezelés és forgalmazás során keletkezett kárért a munkavállaló legyen felelős. De mikor és milyen esetekben érvényesíthető? 

A munkavállaló leltárfelelősségének előfeltétele, hogy valós befolyása legyen a leltárkészlet kezelésével kapcsolatban, felelősség rá csak úgy telepíthető, ha ellenőrzése alatt tudja tartani a készleteket. A tény, hogy a munkavállalónak hozzáférése van a leltárkészlethez, önmagában nem elég, a kockázatviselés áthárításához mindenképp szükséges, hogy a felek leltárfelelősségi megállapodást is kössenek. A munkavállaló leltárfelelősségének megállapításához ezeken felül szükséges a leltárkészletnek a munkavállaló számára történő szabályos átadása, majd a leltáridőszak végén annak meghatározott eljárás után történő visszavétele. 
Ahhoz, hogy a keletkezett hiány megtérítését a munkáltató követelhesse, az is elengedhetetlen, hogy azt a leltározási rendnek megfelelő, a teljes leltárkészletet érintő leltárfelvétel alapján állapítsák meg, vagyis a hiány megfelelő eljárást követően bizonyítást nyerjen. Ezen túl a munkavállaló nem kötelezhető olyan leltárhiánynak a megtérítésére sem, amely olyan leltáridőszakban keletkezett, melynek legalább a felében nem végzett az adott munkahelyen munkát. Következésképpen, ha a munkavállaló a leltáridőszak elején megállapodást köt a munkáltatóval, azonban őt a munkavállaló a leltáridőszak legalább felében a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatja, a munkavállaló nem vonható felelősségre a keletkezett hiányért akkor sem, ha azt szabályszerű leltározás során állapították meg. E példa is szemlélteti, hogy a leltárfelelősség megállapításának feltételei, melyeket a jogalkotó a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 182. § (1) bekezdésébe foglalt, kumulatívak. Amennyiben tehát a feltételek közül legalább egy nem teljesül, a munkáltató maga viseli a leltárkészletben keletkezett hiányt.

A megállapodás tartalma
A leltárfelelősségi megállapodás köthető határozott (egy vagy több meghatározott leltáridőszak) vagy határozatlan (a megállapodás megszűnéséig elkövetkező leltáridőszakok) időre. Jogszabály nem zárja ki, hogy a leltárfelelősségi megállapodást a felek egy adott leltáridőszak egy részére kössék meg, azonban a gyakorlatban nehézséget okozna a leltárkészlet pontos meghatározása és megfelelő átadása egy ilyen megállapodás esetén, ezért megkötése ilyen hatállyal nem javasolt. 
A leltárfelelősség egyik legfontosabb eleme, hogy a munkavállaló csupán az ismeretlen okból bekövetkezett leltárhiányért felel. Annak a leltárhiánynak a megtérítésére, melynek oka, illetve okozója megállapítható, tehát nem kötelezhető a leltárfelelős. Amennyiben ismertté válik, hogy a kárt a leltárfelelős okozta, őt nem az objektív leltárfelelősség, hanem a konkrét károkozásnak megfelelő jogcím alapján kell felelősségre vonni.
Leltárfelelősségi megállapodás pontosan meghatározott leltárkészletre köthető. A BH2004. 78. bírósági határozat alapján nem köthető leltárfelelősségi megállapodás olyan eszközökre, berendezésekre nézve, melyek a munkáltató tevékenységének végzéséhez, szükségesek. Amennyiben ilyen tárgyakban keletkezik kár, a munkavállaló felelősségre vonására a megőrzési felelősség körében vagy vétkessége alapján kerülhet sor.
Érdemes megemlíteni, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának közlését követő napon kezdődik.

A megállapodás egyéni vagy csoportos jellege
Leltárfelelősségi megállapodást a munkáltató köthet egyetlen munkavállalójával (egyéni leltárfelelősségi megállapodás) vagy munkavállalói egy csoportjával (csoportos leltárfelelősségi megállapodás). Attól függetlenül, hogy a munkavállaló nem egyedül kezeli a leltárkészletet, még köthető vele egyéni megállapodás, azonban az ilyen esetekben be kell szerezni a felelős munkavállaló írásbeli hozzájárulását a készletet kezelő többi munkavállaló személyét illetően. A hozzájárulás a törvény rendelkezése miatt nem elhanyagolható [Mt. 182. § (3) bekezdés], a leltárkészletet csupán az egyikük felelőssége mellett közösen kezelő munkavállalók közti viszonyban a bizalmi elem kiemelkedő jelentőségű, ezért a munkavállaló beleegyezését a munkáltató döntése nem pótolhatja. 

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás kötése esetén az Mt. 184. § (3) bekezdése alapján a feleknek az egyébként kötelező tartalmi elemeken túl rendelkezniük kell azokról a munkakörökről is, amelyekben ha személyi változás történik, leltárt kell felvenni. Ezek jellemzően azok a munkakörök, melyek olyan szorosan kapcsolódnak a leltárkészlet kezeléséhez, hogy a csoportban történő személyi változás esetén nem várható, hogy a leltárkészlet kezelése a leltárhiány és ezzel együtt az azért felelősök megállapítása nélkül folytatódjon. Amennyiben a munkáltató csoportos leltárfelelősségi megállapodást köt munkavállalóival, azok felelőssége a leltárhiányért az Mt. 186. § (3) bekezdése alapján korlátozott lesz, a megállapodás alapján az általuk fizetett kártérítés mértéke a munkavállalók hathavi távolléti díjának együttes összegét nem haladhatja meg. A felek megegyezhetnek a felelősség munkavállalók közti megosztásának arányait illetően is, azonban egyetemes felelősségük nem köthető ki. Ha a megállapodás nem tér ki a kárfelelősség megosztásának kérdésére, a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek a keletkezett leltárhiányért.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási Szemle januári számában olvashatják)

Dr. Pintér Miriam (2020-01-28)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.