Bejelentkezés
Kamerás megfigyelés a munkahelyen - nem valóságshow
A munkáltató érthető módon igényt tart arra, hogy beosztottjai munkavégzését figyelemmel tudja követni, a munka hatékonyságának növelése érdekében. A munkahelyi kamerák ugyanakkor nem sérthetik a dolgozók személyiségi jogait és csak a szükséges és arányos mértékben alkalmazhatóak. Az alábbiakban – az érthető elvek mellett – néhány tanulságosabb részletszabályt is megpróbálunk tisztázni a munkahelyi megfigyeléssel összefüggésben.

"Kamera szabályzat (2017)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A munkavállaló személyiségi jogai, mint az ellenőrzés korlátja
A munkavállaló ellenőrizhetőségének egyik legjelentősebb korlátját a munkavállaló személyiségi jogai jelentik. 
Egy elektronikus megfigyelőrendszer működtetése szükségszerűen együtt jár a munkavállalók személyes adatainak kezelésével. A Munka Törvénykönyve és a Ptk. rendelkezései mellett a munkáltatónak kamerás megfigyelés esetén figyelemmel kell lennie az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2010. évi CXII. törvényre (a továbbiakban Info tv.) és a vonatkozó NAV állásfoglalásra is (Nemzeti Adatvédelmi-és Információszabadság Hatóság NAIH-4001-6/2012/V számú állásfoglalása - a továbbiakban NAIH állásfoglalás).
A NAIH utal a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényre (a továbbiakban Szvtv.) is, mely tartalmazza a kamerás megfigyelés alapvető garanciális szabályait. Ugyan az Szvtv. hatálya a munkaviszony alanyaira nem terjed ki, a NAIH úgy foglalt állást, hogy az Mt. vonatkozó szabályainak hiányában ezen ágazati törvény rendelkezései is relevánsak a munkáltató által működtetett elektronikus megfigyelőrendszer tekintetében. A törvényben foglaltak tehát támpontként szolgálhatnak a keletkezett felvételek megőrzési idejét vagy azok továbbításának feltételeit illetően. 
A Ptk. 2:43. § a személyiségi jogokat illetően csupán példálózó felsorolást tartalmaz, az abban szereplő személyiségi jogokon kívül a munkavállalót tehát további, a törvény által nem nevesített jogok is megilletik. A munkavállaló kamerákkal történő ellenőrzése megengedhetőségének szempontjából kiemelkedő jelentőségű a munkavállaló magánélethez, emberi méltósághoz, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő joga. A munkáltató ellenőrzése körében e jogokat csupán a törvényben meghatározott esetekben és mértékben, a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból, feltétlenül szükséges esetben és az elérni kívánt céllal arányos mértékben korlátozhatja [Mt. 9. § (2) bekezdés]. 

Az ellenőrzés oka, célja
A munkáltató döntését, a munkahely „bekamerázásában” motiválhatja a vagyonvédelem, a munkavállalók munkaköri kötelezettségeinek ellenőrzése, a munkavállalók által egymás sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése, felderítése stb. Az ellenőrzés céljának előzetes meghatározása különösen fontos, hiszen a munkavállalók személyes adatai csupán jogszerű cél érdekében kezelhetők (Infotv. 4. § (1) bekezdés). 
Az ellenőrzés célját minden egyes elhelyezett kamera tekintetében egyedileg kell meghatározni. A kamerás ellenőrzés céljának a munkaviszonnyal feltétlenül össze kell függnie. Figyelemmel arra, hogy a kamera egyidejűleg több munkavállaló személyhez fűződő jogait is korlátozza, az elérni kívánt célnak mindenki vonatkozásában érvényesülnie kell. A kamerás ellenőrzés nem irányulhat csupán egy konkrét munkavállaló folyamatos ellenőrzésére, ha csupán egy adott munkavállaló munkavégzését szeretné a munkáltató ellenőrizni, más módot kell erre találnia. A NAIH állásfoglalása szerint tiltott az olyan kamera elhelyezése is, amelynek célja kizárólag a munkavállalók munkahelyi viselkedésének befolyásolása.

A kamerás ellenőrzés másodlagossága
A szükségesség és arányosság követelménye [Mt. 9. § (2) bekezdés] miatt kamerás megfigyelés a munkahelyen akkor alkalmazható, ha a munkáltatónak nincs más olyan eszköz a kezében, amellyel az elérni kívánt cél megvalósulását biztosítani tudná. A vagyonvédelem körében ilyen eszköz lehet egy vagyonőr alkalmazása vagy biztonsági rendszerek működtetése, a munkavállaló munkavégzésének ellenőrzését a munkáltató egyes esetekben teljesítményértékelési rendszer kidolgozásával vagy időkimutatás alkalmazásával is megoldhatja. A munkáltatónak tehát az elektronikus megfigyelőrendszer bevezetése előtt szükséges végiggondolnia az összes lehetséges megoldást, mellyel célját elérheti, és azok közül kiválasztania azt, amely a munkavállalók személyhez fűződő jogait a lehető legkisebb mértékben sérti.

Az ellenőrzés tárgya
A munkáltató a munkavállalót csupán a munkaviszonnyal összefüggő magatartása keretében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete semmiképp sem ellenőrizhető. [Mt. 11. § (1) bekezdés].  Habár a munkavállalót egyes munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségek, például mely szerint a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyezteti, munkaidején túl is terhelik, a munkavállaló munkaidején kívül nem ellenőrizhető. Kamerás megfigyelés szempontjából a munkavállalónak személyes használatra is átengedett céges gépkocsiban található fedélzeti kamera lehet releváns, mely kikapcsolásának lehetőségét a munkavállaló számára munkaidőn túl biztosítani kell. 

A munkavállaló emberi méltóságának védelme
A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazandó eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság sérelmével [Mt. 11. § (1) bekezdés]. Ebből a szempontból a megfigyelőrendszer elemeinek lehelyezése döntő jelentőségű. A NAIH állásfoglalása alapján nem helyezhető el kamera olyan helyiségben, amely a munkavállalók pihenését szolgálja (társalgó, alvás céljából kialakított helyiségek stb.), öltözőben, mellékhelyiségben, zuhanyzóban, orvosi szobában vagy az ahhoz tartozó váróban. Habár az öltözőkben indokoltnak tűnhet kamera felszerelése például az esetleges lopáskárok megelőzése okán, e cél nem írja felül a törvény rendelkezését, mely szerint a munkavállalók emberi méltósága az ellenőrzés következtében semmiképp sem sérülhet. Ugyan nem a munkavállalók személyiségi jogait érintő kérdés, de a teljesség igénye miatt fontos megjegyezni, hogy a munkáltató a felszerelt megfigyelőrendszerrel csupán saját tulajdonában álló épületrészt, illetve egyéb területet tarthat ellenőrzés alatt, más tulajdonában álló ingatlant, illetve köztulajdont részben sem figyelhet meg. 

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
A személyiségi jogok korlátozásának, így a kamerás ellenőrzésnek tényéről, módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell [Mt. 9. § (2) bekezdés].  Az elektronikus megfigyelőrendszer bevezetését illetően a munkáltató köteles kikérni az üzemi tanács véleményét is [Mt. 264. § (2) bekezdés c) pont]. Ahogy az Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) AB határozatában is rámutatott, a munkavállalónak mindenképpen tudnia kell az felvétel készítésének lehetőségéről, hogy magatartását ehhez mérten tudja alakítani. Rejtett kamerás felvétel munkahelyi ellenőrzés keretében jogszerűen nem készíthető. Olyan ellenőrzés eredménye, amelynek lehetőségéről a munkavállaló előzetes tudomással nem bírt, később munkáltatói intézkedés – fegyelmi szankció, felmondás, azonnali hatályú felmondás stb. – alapjául nem szolgálhat. Fontos kiemelni, hogy a törvény tájékoztatási kötelezettséget és nem engedélyeztetést említ, a megfigyelés keretében történő adatkezelés nem a munkavállaló hozzájárulásán, hanem jogszabály engedélyén alapul. A későbbi vitás kérdések elkerülése végett célszerű, ha a munkavállaló a tájékoztatás megtörténtét aláírásával igazolja. Amennyiben erre a munkavállaló nem hajlandó, a tájékoztatás megtörténtéről jegyzőkönyv felvételére is lehetőség van. A tájékoztatás az alább taglalt belső szabályzat átadásával is megtörténhet. 
A munkáltató által előzetesen nyújtott tájékoztatásban ki kell térni az ellenőrzés során alkalmazott valamennyi technikai eszköz pontos megjelölésére is [Mt. 11. § (1) bekezdés]. Az előzetes tájékoztatáson túl a NAIH állásfoglalása szerint a kamerával megfigyelt területek jelzésére megfelelő feliratokat, illetve táblákat is szükséges kihelyezni, hogy a munkavállaló tisztában legyen a megfigyelt területek elhelyezkedésével. Ezen jelzéseket minden kamera tekintetében egyedileg kell kihelyezni, nem elegendő a főbejáratnál általánosságban jelezni, hogy a területet kamerák figyelik.

A kamerás megfigyelésre vonatkozó belső szabályzat
A NAIH állásfoglalása alapján a munkáltatónak a kamerás ellenőrzésre vonatkozó belső szabályzatot kell elfogadnia, hogy a megfigyelés jogszerű lehessen. Csupán az Mt.-ben foglalt szabályok alapján álláspontjuk szerint aggályos kamerás ellenőrzést folytatni. A belső szabályzatba a munkáltató belefoglalja az idevágó részletszabályokat, az ellenőrzés eljárási és gyakorlati kérdéseit. A belső szabályzatot a munkáltatónak a hatályos jogszabályokkal összhangban kell kialakítania és következetesen be kell betartania. Az abban foglalt szabályoknak a munkavállaló számára egyértelműnek, érthetőnek és követhetőnek kell lenniük. A NAIH szerint a belső szabályzatban legalább az Szvtv. részletességének megfelelően kell a kamerás megfigyelés folyamatát és garanciáit szabályoznia, máskülönben a hatóság a törvény rendelkezéseit veszi alapul az ellenőrzés során. Az elfogadott belső szabályzatnak ki kell térnie a munkavállaló jogainak megsértése esetén igénybe vehető jogérvényesítési eszközökre, az ellenőrzés jogalapjára, az elkészült felvételek tárolásának feltételeire és időtartamára stb. A szabályzat megismerését a munkavállalók számára biztosítani kell.  

2018-01-09

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

OK
Kattintson ide és nézze meg most! Fizessen elő a Jogkövető Prémiumra most! Érdekel