Bejelentkezés
Gyorshírek az általános forgalmi adózást érintő 2019. évi változásokról
2019. január 1-jétől ismét számos ponton változnak az adó- és járuléktörvények. Az úgynevezett „őszi adócsomag” kihirdetését követően lássuk most az általános forgalmi adózás területét érintő legfontosabb újdonságokat.

12 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára

A 2018. november 23-án kihirdetett adócsomag 2019. január 1-jétől 12 millió forintra emeli az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt. Ennek megfelelően – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentesség a 2019. naptári évre abban az esetben választható, ha az adóalanynál az összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. 

A 2019-es adóévben történő áttérés esetében figyelmen kívül hagyható az a szabály, hogy amennyiben az alanyi adómentesség korábban az értékhatár átlépése miatt megszűnt, úgy az áttérés a megszűnést követő 2 naptári évben nem lehetséges. Az adócsomag alapján a fentiekből adódóan abban az esetben is alkalmazható az alanyi adómentesség 2019-ben, amennyiben az adózó 2018-ban a 8 milliós értékhatárt átlépte, de a 12 millió forintot nem.

Az Áfa tv. rendelkezése alapján az alanyi adómentesség választásáról az állami adóhatóság felé nyilatkozni kell. Fontos, hogy a nyilatkozat legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig, vagyis 2018. december 31. napjáig tehető meg.

2023-ig marad a kedvezményes lakás áfa

2020. január 1-jétől ismételten a normál 27 százalékos áfa kulcsot kellett volna alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnt volna az a lehetőség, hogy kedvezményes 5 százalékos adómértékkel adózzon az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Varga Mihály november elején az őszi adócsomagnak az Országgyűlés elé történő benyújtásakor már bejelentette az új lakások kedvezményes áfakulcsának meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy azt az építőipari szakértők kérésére fogalmazták meg. A kedvezményes áfakulcs alkalmazásának határidejére vonatkozó módosítást az Országgyűlés elfogadta, melynek megfelelően a kedvezményes adómérték továbbra is alkalmazható, amennyiben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik. A kedvezményes áfakulcs alkalmazásának további feltétele, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

Egyszerűsödik a személygépkocsi bérleti díját terhelő áfa levonása

Az Áfa tv. jelenleg hatályos szabálya alapján a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka nem helyezhető levonásba. Nem vonatkozik ugyanakkor ez a korlátozás a személygépkocsi bérleti díját, illetve lízingdíját terhelő előzetesen felszámított adóra, ha az adóalany a személygépkocsit nyílt végű lízing, operatív lízing vagy bérlet keretében használja. Ettől függetlenül a lízingelt, illetve bérelt személygépkocsi bérleti díját, illetve lízingdíját terhelő előzetesen felszámított adó olyan mértékben helyezhető levonásba, amilyen mértékben az adóalany a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használja, hasznosítja. Amennyiben jelenleg az adóalany élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor megfelelően dokumentált útnyilvántartás szükséges, amelyből megállapítható, hogy a személygépkocsi használat mennyiben szolgálja az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet, vagyis mennyi az üzleti célú, illetve a magáncélú használat aránya.

A 2018. november 23-án kihirdetett adócsomag módosítása alapján 2019. január 1-jétől már nem kizárólag a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka nem helyezhető levonásba, hanem ugyanez a szabály lesz érvényes a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékára is. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy amennyiben az adóalany a jövőben nem kívánja részletesen vezetett útnyilvántartással a bérelt, illetve lízingelt személygépkocsi üzleti és magáncélú használatának mértékét alátámasztani, akkor útnyilvántartás vezetése nélkül levonásba helyezheti a személygépkocsi bérleti díját, illetve lízingdíját terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékát.

Fontos kiemelni, hogy 2019. január 1-jétől – saját döntés alapján – továbbra is lehetősége van az adóalanynak arra, hogy részletes útnyilvántartást vezessen, kimutassa a személygépkocsi üzleti célú és magáncélú használatának arányát, és ennek figyelembevételével levonásba helyezze a személygépkocsi bérleti díját, illetve lízingdíját terhelő előzetesen felszámított adót.

Az új szabály – az átmeneti rendelkezés alapján – arra az esetre alkalmazható először, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.

Megszűnik az önálló pozíciószámonként történő adómegállapítás lehetősége

A 2018. november 23-án kihirdetett adócsomag az Európai Unió Bíróságának vonatkozó jogértelmezése alapján 2020. január 1-jével megszünteti, hogy önálló pozíciószámonként lehessen meghatározni az adóalapot az utazásszervezési szolgáltatások esetében. Ehhez kapcsolódóan az átmeneti rendelkezés előírja, hogy amennyiben az utazásszervező a 2019. év vonatkozásában élt az adóalap önálló pozíciószámonként történő megállapításának lehetőségével, úgy az önálló pozíciószámot, önálló pozíciószámokat legkésőbb a 2019. december 31-ét megában foglaló adó-megállapítási időszakában le kell zárni.

Adómérték változás

2019. január 1-jétől a kedvezményes 5 százalékos áfa kulcs terheli az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tejet és az ESL tejet.
Az Áfa tv. átmeneti szabálya szerint az 5 százalékos adókulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés időpontja 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Fordított adózás

A nyári adócsomag hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek a gabonatermékek, illetve az acélipari termékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezték volna. Ennek értelmében a gabonatermékek (Áfa tv. 6/A. melléklet) és az acélipari termékek (Áfa tv. 6/B. melléklet) esetében a fordított adózást 2018. december 31. napját követően is alkalmazni kell.

Év közben is választható a pénzforgalmi elszámolás 

Az Áfa tv. hatályos rendelkezései szerint az adóalany a pénzforgalmi elszámolást kizárólag a naptári év kezdetével választhatja, év közben kizárólag a belföldi nyilvántartásba vétellel egyidejűleg választható. A nyári adócsomag lehetővé tette az adóalany számára, hogy év közben térjen át a pénzforgalmi elszámolásra, amennyiben alanyi adómentessége azért szűnik meg, mert a választhatóságára jogosító értékhatárt év közben átlépi.A

Adólevonási jog gyakorlása 

A tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, illetve az áfa regisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Esetükben az Áfa törvénynek az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó 153/A. § alkalmazása bizonyos esetekben az adólevonási jog elenyészéséhez vezethet (például a bejelentkezés időpontját megelőző több mint két évvel korábbi teljesítési időpontú beszerzés esetén). Ennek elkerülése érdekében a módosított Áfa tv. kimondja, hogy az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.

Bővül a kijavítási kérelem benyújthatóságának esetköre

Az Áfa tv. hatályos szabálya alapján az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az Áfa tv-ben meghatározott választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét. A módosított Áfa tv. lehetővé teszi, hogy kijavítási kérelemmel áttérjen
–    az utazásszervező az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerről az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszerre,
–    a viszonteladó az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerről a globális nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, és műalkotásnak annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében az árrés adózásra.

Sorozatjellegű ingatlan értékesítés bejelentésének határideje

A nyári adócsomag a sorozatjellegű ingatlan értékesítéshez kapcsolódóan rendezte az állami adó- és vámhatóság felé történő bejelentési kötelezettség határidejét. Ennek értelmében a sorozatjellegű ingatlan-értékesítés miatt adóalannyá váló személynek, szervezetnek az adóalanyiságot eredményező termékértékesítéséről a 2018. naptári évben teljesített termékértékesítés esetén 2019. január 31-ig, a 2018. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés esetében a teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell bejelentést tennie.

Adópraxis (2018-12-14)

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.