Bejelentkezés
Fuvarozási szerződés – még egyszer az újdonságokról
A fuvarozási szerződés szabályozása egyrészt a tevékenység jellegéhez igazodik (belföldi, nemzetközi ill. különböző fuvarozási módok szerinti szerződés), másrészt egy többszintű szabályozást jelent. A Ptk. egyfelől szubszidiárius, tehát mögöttesen hatályos a nemzetközi egyezményekhez képest, másfelől keretszabályokat rögzít, melyeket a gyakorlatban a belföldi ágazati kormányrendeletek töltik ki tartalommal. Az alábbiakban a hazai Ptk. újdonságnak számító szabályait emeljük ki.

"Fuvarozási szerződés (nemzetközi, közút)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Vannak olyan esetek – itt elsősorban a nemzetközi árufuvarozási szerződésekre kell gondolni –, amelyeket annak ellenére a Ptk. szabályai alapján kell elbírálnunk, hogy CMR fuvarlevelet, vagy tengeri, légi fuvarlevelet állítottak ki. Ez a szituáció gyakori a multi-modális fuvarozás körében. Ha a feladó és a címzett között több fuvarozási mód segítségével jut el a küldemény, sokszor előfordul, hogy árukár, áruhiány jön létre. A főszabály az volna, hogy a fuvarozó felelősségét mindig az adott fuvarozási módra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Mivel az esetek zömében nem lehet megállapítani, hogy mikor történt a kár, így nem az adott ágazati egyezményt kell alkalmazni, hanem a Ptk. szabályait, ha a magyar jog az alkalmazandó.  
A Ptk. szabályait célszerű a fuvarozás dinamikájához, a tevékenység tényleges megvalósulásának a kronológiájához kapcsolni. Az első a szerződéskötési fázis. A második az előkészítő szakasz, ahol a küldemény csomagolása, kísérő okmányok kiállítása, a fuvareszköz kiállítása, a berakodás, rögzítés történik. Ebben a szakaszban válik az áru küldeménnyé. A tényleges árutovábbítás során a fuvarozási akadály, a rendelkezési jog kérdése és a kiszolgáltatás merül fel – szerződésszegés, mentesülés a felelősség alól (kimentés), illetve a kártérítés terjedelme, korlátozása. Pl. ha nem történik meg a fuvarozás kifizetése, élni lehet a biztosítékokkal, például a zálogjoggal. Végül lehetőség van igényérvényesítésre is. 

A küldemény felett a feladó rendelkezik a küldemény kiszolgáltatásáig. A címzett rendelkezési joga a megérkezésről való értesítés vételétől él. Az utólagos rendelkezés egy egyoldalú szerződésmódosítási jog, aminek a teljesítését a fuvarozó megfelelő biztosíték adásához kötheti, ha az a fuvarozás teljesítését terhesebbé tenné, illetve ha a feladó nem ad megfelelő biztosítékot. Ilyen esetben a fuvarozó a küldemény értékesítésére is jogosult. Megdönthető vélelem esetén a küldemény értékesítése a kereskedelmi észszerűség követelményei szerint történik, ha az értékesítésre tőzsdén, az értékesítés időpontjában érvényes áron; vagy a küldemény kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor. A fuvarozó rendelkezési jogának kiterjesztésére akkor került sor, ha a fuvarozó a fuvarozás megkezdését követően a fuvarozás teljesítéséhez utasítást vagy megfelelő biztosítékot kér, és a feladó ennek nem tesz eleget, a fuvarozó a küldemény értékesítésére is jogosult.

Szerződésszegéssel okozott kár esetében a fuvarozót szigorú, úgynevezett custodia-felelősség terheli. Ilyen tipikus szerződésszegések például a fuvarozási határidő túllépése, illetve az árukár. A Ptk. szerződésszegési kimentési szabálya szigorodott (6:142. §). Valamennyi, a korábbi Ptk. alapján jelen levő mentesülési körülményt involválja, ha az ellenőrzési körön kívüli, szerződéskötés pillanatában előre nem látható körülmény vezetett a szerződésszegéshez. 

Az új Ptk.-ban további újdonság a szerződéses felelősség-korlátozás kérdése. Csak a szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal okozott károkért való felelősséget nem lehet érvényesen kizárni, korlátozni. Szállítmányozási szerződés esetében ez a szabály nem működik. A reciprocitási szabály lényege, hogy ha a feladó külföldi, akkor a feladót illető kártérítés soha nem lehet magasabb, mint a feladó államának a joga szerint fizethető kártérítési összeg. A külföldi feladó államának a joga nem egyértelmű, mert minden állam másképp határozza meg. 
A CMR egyezményből vette át a Polgári Törvénykönyv az elveszési vélelmet – megadott kiszolgáltatási határidő lejártától számított harmincadik napon túl a küldemény elveszettnek tekinthető. Így a késedelem átfordítható árukárba.  
Megkerült küldemény esetében a kártérítés megfizetése után a fuvarozó köteles a feladót értesíteni, és a feladó jogosult a küldeménnyel rendelkezni. Amennyiben rendelkezik vele, a kártérítést vissza kell fizetnie (Ez nincs a Ptk.-ban, viszont a bírói gyakorlat ezt mutatja).
A fuvaroztatói oldalon felmerült probléma esetén, ha például a feladó nem fizet, a fuvarozó zálogjoga lesz a biztosíték. Az áru-visszatartási jog alkalmazásával a kiszolgáltatást tartják vissza, mely csak előrefizetés esetében tartható fent, csak a jelenlegi szerződés alapján lehet vele élni. Az inkonnex zálogjog van érvényben akkor is, ha a fuvarozó a feladóval szemben fennálló, más fuvarozási szerződésből származó lejárt és nem vitatott követelését is biztosítja.  

Az igényérvényesítéssel kapcsolatos két újdonság, hogy
a) egyrészt eddig is egy év volt az elévülési idő, de ebből az új Ptk. kivonja a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk elévülését, ami 5 év;
b) másrészt a multi-modális fuvarozás esetén a megelőző fuvarozási szakaszhoz kapcsolódó igények elévülése is a címzettnek való kiszolgáltatáskor kezdődik. 
 

2018-01-21

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

OK
Kattintson ide és nézze meg most! Fizessen elő a Jogkövető Prémiumra most! Érdekel
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.