Bejelentkezés
Betegség betegszabadság nélkül - Ki fizeti a távollétet
Ha a munkavállaló megbetegszik, rajta kívül álló okból kerül olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem képes megfelelően helyt állni a munkájában. A jogszabályoknak ugyanakkor egyensúlyt kell találniuk a munkavállaló védelme és a munkáltatónak a munka hatékony elvégzéséhez fűződő érdekei között. Ilyen „kompromisszumos” intézmény a munkavállaló rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülése, amikor a munkáltató nem fizet munkabért. Tekintse meg valamennyi, folyamatosan frissülő munkaügyi iratmintánkat!

"Munkaszerződés alap rendelkezésekkel (határozatlan időtartamra, ált. teljes munkaidőre, munkavégzési hellyel, 6 hónapos próbaidővel)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Ha a munkavállaló keresőképtelen, de nem jogosult betegszabadságra, az Mt. vonatkozó szabálya szerint mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettsége alól (Mt. 55. § (1) bek. a) pont). 
A munkavállaló ilyenkor azért nem jogosult betegszabadságra, mert az évi 15 munkanap – vagy év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan kevesebb – keretét kimerítette, vagy azért, mert a keresőképtelenség olyan okból áll fenn, amely alapján betegszabadságra nem jogosult, de nem kötelezhető arra, hogy dolgozzon. 
A mentesülésre való jogosultsághoz nincs szükség előzetes bejelentésre – hiszen a betegség gyakran hirtelen lép fel –, különösen nincs szükség a munkáltató engedélyére, hanem ez keresőképtelenség esetén a törvény alapján megilleti a munkavállalót. 
Azonban itt is irányadó, hogy a munkavállalónak együttműködési kötelezettsége keretében kötelező a lehető leghamarabb tájékoztatni távollétéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját (vö. Mt. 6. § (2), (4) bek.). 
 
A munkavállaló járandóságai
 
Ha a munkavállaló keresőképtelensége okán mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól, akkor a munkáltatójától főszabály szerint munkabér-jellegű juttatásra nem jogosult. 
Ilyen esetben a munkavállaló jellemzően táppénzre, baleseti táppénzre tarthat igényt (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény – a továbbiakban: Ebtv. – 43-49. §, 55-56. §), amennyiben e társadalombiztosítási juttatások egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak (pl. ld. Ebtv. 46. §, 47. § (2)-(3) bek.). 
Fontos azonban tudni, hogy ha a munkavállalónak nem is járna semmiféle társadalombiztosítási juttatás, ez a munkajogi helyzetét nem érinti: tehát a keresőképtelenség teljes időtartama alatt, időbeli korlátozás nélkül jogosult a távollétre
Ebből a szempontból is sajátos a beteg gyermeküket ápoló szülők helyzete. A beteg gyermek ápolásáért kapott táppénz jogosultsági ideje a gyermek életkorának előrehaladásával egyre kevesebb. A hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása vagy a kórházban mellette való tartózkodás esetén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári nap (Ebtv. 46. § (1) bek. e) pont). Ha ez lejár, és a gyermek egy évben ennél többet beteg, táppénz már ugyan nem jár, de a szülő továbbra is a beteg gyermeke mellett maradhat. 
A munkavállalók betegségből eredő keresőképtelenségéért tehát a munkáltató és a társadalombiztosítási kassza megosztva viselik a felelősséget: évenként tizenöt munkanap erejéig a munkáltató köteles csökkentett összegű munkabért fizetni a betegség miatt a munkavégzésben akadályozott munkavállalónak, ennél hosszabb betegségért azonban már nem köteles anyagilag is helytállni, csak a távollétében a helyettesítését megoldani. Mindez azzal a megszorítással igaz, hogy a munkavállalónak kifizetett táppénz egyharmadát hozzájárulásként meg kell fizetnie, ez azonban általában jelentősen kisebb összeg, mint a betegszabadság alatt fizetendő távolléti díj 70 %-a (ld. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, 19. § (5) bek.). 
Kivételképpen egy esetben áll fenn munkabér-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak akkor, ha a keresőképtelen munkavállaló nem jogosult betegszabadságra, hanem csupán mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, de részére bármilyen okból nem jár táppénz vagy baleseti táppénz (pl. mert a táppénz folyósítási ideje lejárt), a munkáltatótól a távolléti díja hetven százalékára jogosult (Mt. 146. § (4) bek.). Ez azonban csak az óra- illetve a teljesítménybérrel foglalkoztatott munkavállalót illeti meg, a havibéres foglalkoztatottat nem.
Figyelni kell arra is, hogy ilyenkor a kifizetés összege megegyezik azzal az összeggel, amelyet betegszabadság esetén kellene folyósítani, ez mégsem valamiféle extra betegszabadság, illetve ez az idő nem is számolható el a betegszabadság-keret terhére, hanem egy önálló díjazási jogcím. 
 
2017-06-30

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.