Bejelentkezés
Bedolgozói munkaviszony: otthon, édes otthon
Az otthonról végezhető munka egyik lehetősége a bedolgozás, amelyet lehet vállalkozási jogviszonyban és munkaviszonyban is végezni. A munkavégzés feltételei határozzák meg, melyik típusú jogviszony szerint kell szerződnie a feleknek. Az új Munka Törvénykönyve már tartalmazza a foglalkoztatásnak ezt a formáját. Cikkünkben felfrissítjük a legfontosabb tudnivalókat.

Az „új” munka törvénykönyve hatályba lépése előtt (2012. 07. 01.) a bedolgozói jogviszony egy olyan speciális foglalkoztatási forma volt, amelyre nem az Mt. szabályai voltak irányadóak, hanem külön jogszabály rendezte ennek a jogviszonynak a foglalkoztatási szabályait (24/1994. (II.25.) Korm. rend) és csak abban az esetben keletkeztetett társadalombiztosítási jogviszonyt is, ha olyan rendszeres munkavégzésben állapodtak meg a felek, amelynek teljesítése esetén a bedolgozó díjazása legalább a kötelező legkisebb munkabér 30%-át elérte.

A bedolgozói munkaviszony főbb ismérvei

A bedolgozás olyan önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végezhető munkánál jöhet szóba, ahol meghatározott fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot köteles előállítani a bedolgozó és kizárólag a teljesítménye határozza meg a bedolgozónak járó díjat. A jogviszony ezen jellemzőjéből, az úgynevezett eredménykötelemből ered, hogy az ellenérték kizárólag a teljesítmény, azaz az eredmény alapján kerül meghatározásra. Ez vállalkozói jogviszony esetén a vállalkozói díj, munkaviszony esetén pedig a teljesítménybér.
A bedolgozó akár munkaviszony, akár vállalkozói jogviszonyban végzi a tevékenységét, főszabály szerint a saját munkaeszközeit használja. A feldolgozandó alapanyagot, amelyből a meghatározott fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot köteles előállítani a bedolgozó, a megrendelő foglalkoztató biztosítja, míg vállalkozói jogviszony esetén általánosan a bedolgozó vállalkozó gondoskodik az eredmény előállításához szükséges anyag beszerzéséről.
Az önálló munkavégzésből fakad, hogy a munkáltató utasítási jogköre korlátozott, amely eltérő megállapodás hiányában csak az alkalmazandó technikára és a munkavégzés módjára terjed ki. Vállalkozói jogviszony esetén hasonló a helyzet. A Ptk. csak annyit szabályoz, hogy az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Munkaviszony esetén a munkáltató ellenőrzési jogát és annak kereteit az Mt. a távmunka szabályaival azonos módon teszi lehetővé az Mt., azaz a munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
Munkaviszony esetén a munkavégzés helye jellemzően a bedolgozó lakóhelye, de a felek megállapodhatnak meghatározott másik helyben is. Azonban ha azért állapodnak meg pl. a munkáltató székhelyében/telephelyében, mert a bedolgozónak másik munkavállalóval együtt kell ahhoz működnie, hogy ellássa feladatát, már nem teljesül az önállóság feltétele, amely ennek a jogviszony fajtának a jellemzője. Tehát ott nem alkalmazhatóak már a bedolgozói munkaviszony rendelkezései, hanem a klasszikus munkaviszony szabályai szerint kell eljárni.
Vállalkozói jogviszony esetén az éppen ellátandó feladat és a felek megállapodása határozza meg, hogy a megrendelő vagy a vállalkozó által jelölt hely a munkaterület.

Díjazás a bedolgozói munkaviszonyban

Munkaviszony esetén csak teljesítménybért lehet alkalmazni - kiegészítve a költségtérítéssel - azonban kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén kötelező legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is, amelyet a teljesítménytől függetlenül meg kell fizetni a munkavállaló részére. Azaz például amikor a teljesítménykövetelmény kialakításakor figyelembe vett, munkáltató által biztosítandó munkakörülmények nem állnak rendelkezésre (pl. feldolgozandó anyag), vagy egyéb okból a norma nem teljesíthető, akkor is a garantált bért meg kell fizetni a bedolgozó munkavállaló részére.
Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak teljesítménykövetelményt kell megállapítania. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt - a teljesítménykövetelmény mennyiségi vagy minőségi mutatóit - alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Ha rendszeresen más és más tevékenységet kell a bedolgozónak végeznie, akkor minden egyes típusú feladathoz külön-külön meg kell állapítani a teljesítménykövetelményt.
A teljesítménykövetelményeket objektív mérésen és számításon alapuló eljárással kell meghatározni, amely a követelménynek rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára is kiterjed, valamint arra, hogy a követelmény teljesítése esetén legalább a minimálbért elérje az alapbér.

A bedolgozó munkavállalónak biztosított költségtérítés módja lehet tételes, vagy költségátalány. A költségtérítés módjáról és mértékéről a munkaszerződésben meg kell állapodni. Amennyiben a munkavégzés során ténylegesen felmerült költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.
A munkaviszonnyal, mint nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés (az átalány költségtérítés mértéig, vagy tételes költségelszámolás esetén a lentebb ismertetett elismert költségek mértékig) nem számít bele a munkavállaló jövedelmébe.
A munkaszerződésben foglaltak szerint a bedolgozói munkát végző munkavállaló az otthoni munkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségei megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben tételes költségelszámolás esetén különösen a következő, igazolt költségeket számolhatja el, ami egyben önadózóként történő adóbevallási kötelezettséggel is jár:
- a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a bedolgozó lakása és a munkavégzési helye műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat az otthoni munkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni;
- a szállításra fordított kiadás;
- a kizárólag üzemi célt szolgáló, az otthoni munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás 100 000,- Ft értékig;
- tárgyi eszközre fordított, 100 ezer forintot meghaladó kiadás esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott 33 százalékos leírási kulcs, a használat alapján várható élettartam és a forgalmi érték alkalmazásával megállapított összeg;
- a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, 
– a munkaruha költsége abban az esetben, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár.

Igazolás nélkül, költségátalányként számolható el a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Ekkor az adóév végén alkalmazható a munkáltatói adó-megállapítás.

Vállalkozói jogviszony esetén a vállalkozói díj lehet (jellemzően egyösszegű) átalánydíj, vagy utólagos tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj. A vállalkozó a szerződésben előre meghatározott átalány díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek, függetlenül attól, hogy munkaeredmény eléréséhez milyen költségek merültek fel és azt fedezi-e a felek által meghatározott vállalkozási díj. Tételes elszámolású vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult és tételes listával kell tudnia bizonyítani, hogy melyek voltak az elvégzett munkák és mik voltak az ehhez felhasznált anyagok.
A vállalkozó az elkészült munkát átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, de ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai, így a vállalkozói díjfizetés a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Mivel a vállalkozási szerződés alapján a megrendelő a munka készre jelentésekor, a vállalás megvalósításakor köteles annak átvételére, ezért a készre jelentéstől már követelheti a vállalkozó a vállalkozói díj megfizetését.

Speciális munkajogi felelősségi szabály, hogy nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg és csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a nem megfelelő minőségű munka eredményét részben vagy egészben a bedolgozó felhasználhatja. Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni kíván a munkáltató, a munkaszerződésben ennek feltételeiről szintén meg kell állapodjon a munkavállalóval.
Fentiektől függetlenül fennáll a munkavállaló kártérítési felelőssége, ha a neki felróható magatartásával (nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható) kárt is okozott a munkáltatónak. Ebben az esetben a károkozás idején előreláthatóan bekövetkező károk vonatkozásában a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegéig, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén pedig a teljes kár erejéig anyagi felelősséggel tartozik. 

Munkaidő bedolgozói munkaviszonyban

Bedolgozói munkaviszony önállóan végezhető munkára létesíthető, ebből is adódik, hogy a bedolgozó munkaviszonya – eltérő megállapodás hiányában - kötetlen munkarendben valósul meg. Ilyenkor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi és a rendes, valamint a rendkívüli munkaidőt, továbbá a készenlétet sem kell a munkáltatónak nyilvántartania.
Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és nyilvántartani. Túlmunka és pihenőnapi munka után pedig külön díjazás csak akkor merülhet fel, ha a megrendelő által kiadott munka mennyisége és határideje rendszeresen olyan mértékű, hogy az általános munkarend alkalmazása esetén nem lenne teljesíthető.

2018-08-02

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.