Bejelentkezés
Az érdekeltségi hozzájárulás behajtása
Az ún. vízgazdálkodási közfeladatok vízgazdálkodási társulatok – vízitársulat, vagy víziközmű – útján is elláthatóak. A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlanhasználó természetes személyek, jogi személyek, szervezetek. A társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni, ami egy adók módjára behajtható köztartozás.

A víziközműtársulat tagjának kötelessége az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizetni (160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet 12. § (2)-(4) bek.).
Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, (például az ingatlant értékesíti), azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, (pl. az adásvételi szerződést vagy a tulajdonjog változását igazoló tulajdoni lapot) illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).
A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a fenti változásról szóló bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell.
A fentiek szerint tehát a törvény erejénél fogva tagi státusszal rendelkező tulajdonosnak, használónak meg kell fizetnie a társulat közgyűlési határozatával megállapított érdekeltségi hozzájárulást. Nyilvánvaló, hogy erről a határozatról a tagot a közgyűlésnek értesítenie kell, mely határozat ellen a bírósághoz fordulhat a tag 30 napon belül. Amennyiben megszűnik a tag érdekeltsége, mert eladta az ingatlanát, erről a változásról az intézőbizottságot írásban kell értesíteni. Az adott rendelkezés nem ír elő a bejelentési kötelezettség teljesítésére határidőt, csak azt, hogy a bejelentés megtételének hónapja utolsó napjáig köteles megfizetnie a vele szemben előírt érdekeltségi hozzájárulás teljes összegét. A tag-cseréről mind a régi, mind az új tagot 60 napon belül értesíteni kell. 

Az érdekeltségi hozzájárulás meg nem fizetésének jogkövetkezménye

A szabályosan közölt érdekeltségi hozzájárulás határidőre be nem fizetése esetén az intézőbizottság elnöke megkeresi  az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt annak behajtása érdekében. Ismert, hogy az adók módjára behajtandó köztartozást a megkeresés kiállításával, amely egy speciális végrehajtható okirat kezdeményezi a jogosult, jelen esetben a víziközműtársulat. Mivel differenciálás nélkül akként rendelkezik a jogszabály, hogy a jegyzőt kell megkeresni, ez azt jelenti, hogy nemcsak a természetes személyek, hanem valamennyi személy (jogi személy stb.) adós ellen a jegyző folytatja le az adók módjára behajtandó végrehajtási eljárást. A befolyt összeget a behajtási költségek levonása után negyedévenkénti a társulat számlájára kell átutalni. 

A víziközmű társulatok megszűnése (1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 44/A. §)

A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha elhatározza jogutód nélküli megszűnését, az alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte, vagy a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. A víziközmű társulat jogutódlással szűnik meg, ha másik víziközmű társulattá átalakul. A víziközmű társula az elkészült víziközművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat (önkormányzati társulás) részére átadja.

Ha a víziközmű-társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közművet - szolgáltatásra alkalmas állapotban - a külön törvény szerinti tulajdonos állam vagy települési önkormányzat részére átadta, elszámolási eljárást kell lefolytatnia (160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet 17-22. §).

Az elszámolási eljárás megindításáról a közmű átadástól számított 30 napon belül a taggyűlés határoz, és tagjai közül háromtagú elszámoló bizottságot választ. Az elszámolási eljárás során az elszámoló bizottság az intézőbizottság hatáskörét gyakorolja, az ellenőrző bizottság pedig működését tovább folytatja. A társulat az eljárás megindításáról szóló taggyűlési határozatot legkésőbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles megküldeni mindazon szerveknek, amelyek a működésükkel kapcsolatban voltak, illetve lehettek. (Például a cégbíróságnak, a települési önkormányzatnak, az állami adóhatóságnak, a társadalombiztosítási igazgatási szervnek, a vízügyi igazgatóságnak stb.)  
Az elszámolási eljárás megindításáról értesíteni kell továbbá a társulat hitelezőit is, melynek – többek között - tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket - az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos bankhitel kivételével - a közzétételtől számított 30 napon belül az elszámoló bizottságnak jelentsék be. Az elszámolás megindításának napjával a társulat valamennyi tartozása - a bankhitelt és járulékait kivéve - lejárttá válik.
Az elszámoló bizottság ellátja a társulat megszűnésével összefüggő feladatokat, így többek között elkészíti a tagok által az elszámolási eljárás megindításáig, illetőleg az annak során befizetett, valamint a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások, érdekeltenkénti és összesített jegyzékét. Emellett érvényesíti a társulat követeléseit és rendezi tartozásait, kivéve az érdekeltségi hozzájárulásokat és a bankhiteleket és intézkedik a társulat számlájának lezárásáról, annak egyenlegösszegét átutalja a létrehozott víziközmű helye szerint illetékes települési önkormányzat újonnan nyitott víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára (víziközmű-számla).

A társulat követeléseinek érvényesítése és tartozásainak kiegyenlítése után az elszámoló bizottság elszámolási zárómérleget készít. A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások nyilvántartásával és beszedésével, valamint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ügyvitel költségeinek éves összegére – a közmű helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével egyetértésben – számítást kell készíteni.

Az elszámoló bizottság a taggyűlési határozatot és a zárómérleget a cégbíróságnak megküldi, amely a társulatot törli a cégnyilvántartásból. A megszűnt társulat vagyonát – ideértve a társulati úton létrehozott közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos vagyoni jogot és kötelezettséget, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követelést és tartozást – a közfeladatokat ellátó víziközmű-tulajdonos részére kell átadni. Amennyiben az érdekeltségi hozzájárulás meghatározott részének megfizetését a kötelezettől harmadik személy polgári jogi szerződés alapján átvállalta, úgy a társulat által felvett hitel ezen része visszafizetésének kötelezettsége a harmadik személyt terheli.
Láttuk, hogy az érdekeltség megszűnésekor a korábbi érdekelt (tulajdonos) be kellett, hogy jelentse a változást az intézőbizottsághoz, és egyidejűleg – a bejelentés hónapjának utolsó napjáig – meg kellett fizetnie a vele szemben a közgyűlés által előírt érdekeltségi hozzájárulás teljes összegét.

A fenti rendelkezésből az tűnik ki, hogy mód van arra is, hogy az eredeti érdekelt helyett valaki más fizesse meg az érdekeltségi hozzájárulást. Ennek módja az, hogy ha valaki – egy harmadik személy – polgári jogi szerződés alapján átvállalja az eredeti kötelezettől a hozzájárulás megfizetését. Értelmezésem szerint – kizáró rendelkezés hiányában - ez bekövetkezhet akkor is, ha az érdekeltség megszűnésekor – magyarul az érintett ingatlan tulajdonjogának átruházásakor – az új tulajdonos – akár az adásvételi szerződésben, akár egy külön íven megszövegezett szerződésben – átvállalja azt. A jogszabály nem írja elő, hogy erre csak akkor van mód, ha az átvállaláshoz hozzájárul a társulat. 
A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a létrehozott víziközmű tulajdonosa részére kell teljesíteni, annak víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszűnt víziközmű-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

A kérdés: Követelhető-e az eredeti érdekelttől – az érdekeltség megváltozása esetén – az általa be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás? 

Mi van akkor, ha az érdekeltség megváltozásakor nem a fent leírtak szerint jár el az érdekelt, vagyis az ingatlan tulajdonosa nem jelenti be az ingatlan értékesítését, ezzel megszűnik a tagsági jogviszonya, és értelemszerűen az új tulajdonost (tagot) sem jelenti be, a vele szemben előírt érdekeltségi hozzájárulást sem fizette meg a társulatnak, és azt az új vevő sem vállalta át szerződésben.

Válasz 1.0.: Igen
A gyakorlat – ismereteink szerint – az, hogy ilyenkor automatikusan előírja a társulat az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonossal szemben fennálló érdekeltségi hozzájárulás megfizetését. A fentiekben részletezett szabályok nem vitatottan hézagosak, de azokból mégis kikövetkeztethető a jogszerűen követendő eljárást. Abban az esetben, ha az előírások közül valamelyik hiányzik, álláspontunk szerint nincs mód arra, hogy a fentiekben ismertetett szabályok bármelyikének hiánya esetén érvényesítsék az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonost terhelő követelés behajtását. 
Amennyiben kötöttek polgári jogi megállapodást a fennmaradó érdekeltségi hozzájárulás átvállalására, és ezt bejelentették a társulatnak, az új tulajdonos (tag) felel annak megfizetéséért. Ha bármilyen más jogcímen vállalja át harmadik személy az eredeti kötelezettel szemben fennálló érdekeltségi hozzájárulás megfizetését – ha ezt a szerződést a társulat tudomására hozzák -, vele szemben lehet a végrehajtási eljárást lefolytatni. 
Abban az esetben, ha a víziközműtársulat megszűnésekor még a tag(ok) nem fizették meg teljes egészében az érdekeltségi hozzájárulást, a megszűnést követően az „új tulajdonos” részére kell megfizetni, ennek elmaradása esetén pedig a behajtásról az illetékes jegyző gondoskodik.

Azon persze el lehet gondolkodni, hogy mit takar az a terminus technikus, hogy a jegyző „gondoskodik”. Az általános szabályokkal összevetve ez alatt az érthető, hogy saját maga kezdeményezi a kint lévőség adók módjára történő behajtását (160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet 13. § (3) és 22. § (3)). 

Válasz 2.0.: Nem 
Abban az esetben azonban, ha nem fizette meg önként a volt tulajdonos (tag) a vele szemben még fennálló érdekeltségi hozzájárulását, és át sem vállalta azt tőle senki, az új tulajdonossal (taggal) szemben nem lehet érvényesíteni. Főként nincs jogalapja egy ilyen végrehajtási (behajtási) eljárásnak, hogy ha az új tulajdonossal (taggal) szemben nem is közölték a tartozás fennállását, és hogy vele szemben kívánják azt érvényesíteni. 

Summázat
A fentiekből tehát az a következtetés vonható le, hogy ha nem követte a víziközműtársulat vagy annak megszűnését követően az önkormányzat a jogszabályban előírt protokollt, eleshet a meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás érvényesítésétől. 
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ennek ellenére mégis végrehajtási eljárást indítanak az új érdekelttel (taggal) szemben, és ő ez ellen végrehajtási kifogást vagy fellebbezést nyújt be, az alapján meg kell semmisíteni a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárást, és ha ilyen történt, a beszedett tartozást is vissza kell neki utalni. Ebben az esetben ugyanis eleve hiányzik a fizetési kötelezettséget előíró közgyűlési határozat vagy polgári jogi szerződés, tehát a végrehajtás alapjául szolgáló, szabályszerű megkeresés egyik elengedhetetlen tartalmi eleme, amely nélkül nincs mód a megkeresés foganatosításának, végrehajtásának.  

2019-06-03

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.