Bejelentkezés
A munkaviszony megszüntetésével járó kötelezettségek
A munkaviszony megszüntetésével (megszűnésével) kapcsolatos kötelezettségek a munkáltatót és a munkavállalót attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése milyen jogcímen történt. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles a munkavállaló járandóságait kifizetni, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott igazolásokat kiadni. Az alábbiakban ez utóbbi kötelezettséget részletezzük.

A munkáltató nem tagadhatja meg az igazolások kiadását és a munkavállaló járandóságával való elszámolást arra hivatkozva, hogy a munkavállaló jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, vagy a munkakör átadása, az átvett eszközök visszaszolgáltatása nem történt meg. A munkáltató erre vonatkozó igényét a munkavállalóval szemben a kártérítési igény szabályai szerint jogosult érvényesíteni, ugyanezen szabályok alapján jogosult az őt megillető pénzbeli követelést a munkavállaló munkabéréből, egyéb járandóságából levonni. 

Ami az igazolások kiadásának és az elszámolás teljesítési határidejét illeti: 
- felmondás esetén (függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt a munkáltató vagy a munkavállaló szüntette meg felmondással) legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon, 
- egyéb esetben (pl. közös megegyezés, határozott idő lejárta) legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat,
- az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkáltató a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.

A munkáltató az alábbi, fontosabb igazolásokat köteles kiadni:
- az álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolás [Flt. 36/A. §; 34/2009. (XII.30.) SZMM rendelet], 
- a személyi jövedelemadó igazolás, adó- és adóelőleg levonásról, 
- társadalombiztosítási igazolás, 
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. §-a alapján a munkabért terhelő tartozás,
- a szakmai gyakorlat igazolása, 
- letiltásról szóló fizetési meghagyás, fizetési felszólítás, letiltó végzés, 
- igazolás a tárgyévben fennállt biztosítási idő tartalmáról, a levont járulékokról és tagdíjról, 
- a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról, 
- adatlap a bírósági határozattal meghatározott tartási kötelezettségről.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a megszűnő munkaviszonyra vonatkozó legfontosabb adatokat (a munkáltató adatait, a munkaviszony kezdetére és végére vonatkozó adatokat, kiadott szabadság, betegszabadság, betöltött munkakör). 

Ellenőrzési hatáskör 

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a munkaügyi ellenőrzés során vizsgálható, hogy a munkáltató teljesítette-e az igazolások kiadására és az elszámolásra vonatkozó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) által előírt kötelezettségét. Az Mt. 80. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a munkáltatónak legkésőbb mely időpontig kell a munkavállalóval elszámolnia, illetve az igazolások kiadásáról gondoskodnia. 
A munkaügyi ellenőrzés során a hatóság azt vizsgálja, hogy 
a) a munkáltató a munkavállaló részére az igazolásokat határidőben és hiánytalanul kiadta, illetve 
b) az elszámolási kötelezettségének határidőben eleget tett. 

Az elszámolási kötelezettség teljesítésével összefüggésben a munkaügyi ellenőrzés hatásköre az elszámolás körében az elszámolás számszaki megfelelőségére nem, csupán az elszámolás helyessége, a kifizetés időpontja és a kifizetés összege teljesítésnek vizsgálatára terjedhet ki. Ez utóbbin belül:
- jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének teljesítése 
- a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 
- a kollektív szerződés szerinti munkabér 
- pótlékok 
- szabadság pénzbeli megváltása. 

Az igazolások kiadásának és az elszámolásnak (kifizetésnek) az időpontja tekintetében az ellenőrzési hatáskör annak vizsgálatára terjed ki, hogy a munkáltató az előírt határidőben eleget tett-e kötelezettségének. A kiadás és elszámolás történhet a munkavállaló részére személyesen, de nem zárja ki annak jogszerűségét az sem, ha a munkáltató kötelezettségét postai vagy egyéb úton (pl. kézbesítő) teljesíti. A teljesítésnek azonban, amennyiben nem személyesen történik, ugyancsak az előírt határidőben kell megtörténnie (pl. a munkáltató a teljesítési határidő utolsó napján postára adja az igazolásokat, illetve postai úton vagy bankszámlára történő átutalással teljesíti a munkavállalót megillető járandóság kifizetését). 
Az igazolások vonatkozásában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló részére mely igazolásokat adta ki, ezért azokról kimutatást kell készítenie. Nem csupán az igazolások kiadásának elmulasztása, hanem a teljesség hiánya esetén is meg kell állapítani a munkáltató jogsértését.

2018-09-15

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.