Bejelentkezés
A munkáltató egészségkárosodásért fennálló felelőssége
A kártérítési felelősség, különösen a munkáltató munkaviszonnyal összefüggő kártérítési felelőssége kiemelten fontos területe a munkajoggal összefüggő ítélkezési gyakorlatnak. A Kúria a közelmúltban külön joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre az ezzel kapcsolatos joggyakorlat megvizsgálására és értékelésére.

A munkáltató kártérítési felelősségének első eleme, a kár munkaviszonnyal való összefüggése keletkezzen, amelyet a munkavállalónak kell bizonyítania. A perben a munkáltató kártérítési felelősségének megállapításához emellett vizsgálni kell a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggést, tehát elsődleges a munkaviszonnyal összefüggés bizonyítottsága, ezt követheti a károkozó körülmény és a kár közötti okozati összefüggés értékelése.

Munkaviszonnyal összefüggés

Ahogy említettük, a munkáltató kártérítési felelősségének első feltétele, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezzen, amelyet a munkavállalónak kell bizonyítania. Munkaviszony hiányában a munkáltató kártérítési felelőssége nem állapítható meg (BH2009.87.).
A Csoport álláspontja szerint irányadónak tekinthető az MK. 29. számú állásfoglalásnak a „munkaviszonnyal összefüggésben” feltételről kialakított része. Ennek lényege szerint a felek között munkaviszonynak kell fennállnia, és a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia e jogviszonnyal Az ítélkezési gyakorlat értelmében nemcsak a munkavállalónak valamely tevékenysége (a munkakörébe tartozó munkavégzése), hanem a munkáltató tevékenysége (hibás munkaeszközt biztosít), illetve a felek bármelyikének mulasztása (nem hajtja végre az utasítást; nem ad utasítást) is kapcsolatban lehet a munkaviszonnyal. A törvénynek a „munkaviszonnyal összefüggésben” szóhasználatát a régi Mt. 174. § (1) bekezdésén alapuló bírói gyakorlattal egybevetve megállapítható, hogy a munkaviszonnyal összefüggés különösen az alábbi esetekben állhat fenn: a felek között hatályos munkaszerződésben meghatározott munkaköri feladatok ellátása (ideértve az üzemzavar elhárítását), amelyhez hozzátartozik a munkavégzéshez szükséges előkészület, a munkavégzéstől elválaszthatatlan tevékenység, személyes szükségletek kielégítése, közlekedés a munkahelyen (BH2007.166.).
Vita esetén a munkaviszony fennállását, illetve a kárnak a munkaviszonnyal összefüggését valamennyi lényeges bizonyíték együttes értékelése alapján kell megállapítani (BH2006.228., BH2001.87.II. pont). Nem kizáró ok, ha a felek között az írásba foglalt munkaszerződés nem jött létre, azonban a körülmények a tényleges munkavégzésre, a szerződés fennállására utalnak (BH2003.264., EBH2010.2256.).
Vizsgálandó, hogy a munkavállaló tevékenysége a munkáltató érdekében végzett munkának minősül-e (Mfv.I.10.975/1995/3.), munkaviszonyból folyó tevékenységgel össze nem függő magánmunka nem alapozza meg a munkáltató kártérítési felelősségét (BH2002.331.), kizáró ok lehet az utasításellenes munkavégzés (BH2007.201.).
A munkaviszonnyal összefüggés kérdése felmerült a munkáltató által nyújtott egyes szolgáltatások alapján is. A munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybevételével összefüggésben keletkezett kár tényállástól függően – különösen akkor, ha a munkavállaló jogszabály, vagy utasítás alapján köteles igénybe venni a munkáltató által biztosított szállást – megalapozhatja a munkaviszonnyal való összefüggést. Ha ez a munkáltató bizonyítási indítványa alapján megállapítható, az ellenőrzési kör vizsgálatát kell elvégezni.

Foglalkozási betegség

A foglalkozási betegség kérdéskörére vonatkozó ítélkezési gyakorlat a munkaviszonnyal összefüggés tekintetében egyedi sajátosságokat mutat. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. §-a szerint a rendelet alkalmazásában foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,
aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 

Korábban tételesen került felsorolásra, hogy mely foglalkozásokban elszenvedett mely megbetegedések tekinthetőek foglalkozási megbetegedésnek, ennek a rendszernek a hatályon kívül helyezését követően elvileg bármilyen foglalkozás gyakorlása közben előforduló tényezőkre visszavezethető megbetegedés lehet foglalkozási megbetegedés. Annak megítélése, hogy az adott megbetegedés ilyen tényezőre vezethető-e vissza, minden esetben szakkérdés. Ezekben az ügyekben a károsult jellemzően hosszabb időn, sokszor évtizedeken keresztül dolgozik egészséget veszélyeztető munkakörökben, pl. vájár, csillés, csatlós stb.
A munkakörével összefüggő betegséget számos esetben jóval később állapítják meg, mint amikor a munkaviszonya megszűnt. További közös sajátosság, hogy a munkáltatók a munkaviszony fennállása, a betöltött munkakör és a társadalombiztosítási szervek határozata miatt nem vitatják a munkaviszonnyal összefüggést, ennélfogva a mentesülés vizsgálata, ideértve az ellenőrzési kört, ritkábban merül fel a perben, noha látens módon (a jogalap elismerése indokaként) nyilvánvalóan „jelen van”. Az is megállapítható, hogy a károsultak igen nagy számban csupán nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) iránti követelést támasztanak. 
A régi Mt. hatályban léte alatt tehát a jogalkalmazás kialakította az ún. foglalkozási betegség fogalmát, amelynek segítségével – amennyiben a társadalombiztosítási szervek a társadalombiztosítási jog alapján ezt megállapították – általában nem okozott bizonyítási nehézséget a munkáltató munkajogi alapú kártérítési felelősségének megállapítása.

Az új Mt. hatályba lépésével szakítani kell a „foglalkozási betegség” fogalommal, ezt a munkajogban az alábbiak miatt már nem lehet alkalmazni. 
A munkáltató kártérítési felelőssége megállapításához az Mt. hatályos szabályai szerint a munkahelyi körülmények feltárására, majd orvos-szakértői vélemény beszerzésére van szükség a károsodás (betegség) munkaviszonnyal összefüggése aggálytalan kimondásához. Ettől különbözik a társadalombiztosítási jog alapján indult per, amely – eltérően a munkaügyi pertől, amelyben a peres felek a munkáltató és a munkavállaló – a társadalombiztosítási szerv és az ellátást igénylő biztosított között folyik. Munkaügyi perben az új Mt. alapján alkalmazott fogalom megnevezésére a Csoport ezért a munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodásért fennálló felelősség szakkifejezések használatát látja szükségesnek. A régi Mt. 174. § (4) bekezdésétől eltérően az új Mt. 166. §-a nem rendelkezik a munkavállaló bizonyítási kötelezettségéről.
Egybevetve az új Mt. 166. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat, a joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint – figyelemmel a Pp. 164. §-ára is – az állapítható meg, hogy a munkavállalónak bizonyítania kell a munkaviszonnyal összefüggést, a kárt, ideértve a károkozó magatartást, az okozati összefüggést, és a kár mértékét. 

Okozati összefüggés

A perben a munkáltató kártérítési felelősségének megállapításához – amennyiben a munkaviszonnyal összefüggés fennáll – károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggést kell vizsgálni, tehát elsődleges a munkaviszonnyal összefüggés bizonyítottsága, ezt követheti a károkozó körülmény és a kár közötti okozati összefüggés értékelése. A munkáltató kártérítési felelőssége a megőrzendő ítélkezési gyakorlat alapján okozati összefüggés hiányában nem állhat fenn (BH2009.160.). Egységes továbbá a gyakorlat abban, hogy az igazságügyi szakértői vélemény, különösen amelyet a felek nem vitatnak, meghatározó szerepet játszik az okozati összefüggés bizonyításánál. Természetes kórokú és ezzel együtt munkahelyi eredetű egészségkárosodás esetén a részleges okozati összefüggés fennállása is megállapítható. Ez esetben tehát a bíróságnak a jogalapot érintően kell állást foglalnia arról, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége a teljes kár helyett, annak hányad részére áll fenn (részleges okozatosság). 
Ezért a Csoport álláspontja szerint fenntartandó az az ítélkezési gyakorlat, amely a kárviselés aránya megállapításáról alakult ki olyan esetekre, amikor a kár részben a munkavállaló érdekkörébe tartozó (természetes kórokú megbetegedés), részben a munkáltató felelősségi körébe eső okból keletkezik. A munkaviszonnyal összefüggés és az okozati összefüggés fogalma nem azonos. Az előbbi hiánya esetén nem kell értékelni az utóbbi összefüggés fennállását. Ugyanígy rögzíthető, hogy okozati összefüggés hiánya esetén nem kell vizsgálni a mentesülésre alapot adó körülményeket, pl. ellenőrzési körön kívüliség.

2018-12-14

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.