Bejelentkezés
Régi intézmény fontos újdonságokkal - A letéti szerződés
Az új Polgári Törvénykönyv alapvetően nem változtatott a letéti szerződés megítélésén és rendszertani helyén. A jogintézmény szabályaiban azonban több változás is történt, különösen a szerződésszegésért való felelősség és visszterhesség körében. Írásunkban röviden összefoglaljuk az említett változásokat és a mellékelt szerződésmintával is segítjük a tájékozódást. A csatolt dokumentum mellett tekintsen bele a többi iratmintánkba is!

"Letéti szerződés (általános)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A letéti szerződés lényege valamely ingó dolog megőrzése. A megőrzési szolgáltatás, mint jellegadó tevékenység különbözteti meg a letéti szerződést más kötelmektől. Valamely ingó dolog időleges átadása, sőt, állagának megóvása több más szerződésnek is szükségszerű eleme, ezek mégsem minősülhetnek letétnek. Többek között a bérleti, fuvarozási, vagy egyes vállalkozási jellegű szerződésekben is fellelhető az idegen tulajdonba tartozó dolog átvétele és megőrzésének kötelezettsége, e jogviszonyok domináns eleme, legjellemzőbb szolgáltatása mégsem a megőrzés.

A letéti szerződés létrejöttének feltétele, hogy a kötelezett kifejezetten a dolog megőrzésére, épségben tartására vállaljon kötelezettséget az átadó irányába, így például nem minősülhet letétnek az a kötelem, amelynek keretében a felek bizonyos ingóságok időleges elhelyezésében állapodnak meg a kötelezettnél, azonban az elhelyezés lehetővé tételén túl a felek megállapodása nem terjed ki kifejezetten az ingóságok megőrzésére is. Az őrzési kötelezettség tehát nem merül ki abban, hogy a letéteményes a dolognak saját vagyontárgyai között teret enged, viszont nem is terjed odáig (erre irányuló kifejezett megállapodás hiányában), hogy az őrzés érdekében folyamatos pozitív cselekvést volna köteles kifejteni, ehelyett általában olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel a dolgot az elveszésnek, rongálódásnak, sérülésnek a körülmények szerint számításba veendő veszélyeitől megóvja.   

Az új Ptk. a szerződésszegés tekintetében a korábbi törvényben meghatározott felróhatósági alapú felelősséghez képest objektív felelősségi rendszert honosít meg, ebből következően a letéteményes felelőssége az új kódex alapján immáron meg fog felelni a római jogi custodia-felelősségnek: nem mentheti ki magát a felelősség alól önmagában annak bizonyításával, hogy a letett dolog őrzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felelősség alóli mentesüléséhez az ellenőrzési körén kívül eső, a letéti szerződés megkötésének időpontjában előre nem látható körülmény, továbbá annak bizonyítása szükséges, hogy a kár elhárítása, elkerülése nem volt tőle elvárható.

A Ptk. a letéti szerződést a korábbi törvényhez hasonlóan nem reálszerződésként, hanem konszenzuál-szerződésként szabályozza, a letevő és a letéteményes megállapodása tehát minden további aktus nélkül létrehozza a letéti szerződést. Újdonság azonban, hogy a Ptk. főszabály szerint visszterhes ügyletként definiálja a letéti szerződést, tehát eltérő megállapodás hiányában a letéteményes díjfizetésre jogosult szolgáltatásáért.

A felek főbb kötelezettségeinek elemzése körében is szükséges rögzíteni, hogy a Ptk. e szabályai diszpozitívak, tehát a letevő és a letéteményes kötelezettségeire elsősorban a felek megállapodása irányadó. Az őrzési kötelezettség kereteit a fentiekben tárgyaltuk, ehelyütt csak utalunk arra, hogy a felek megállapodása a Ptk.-tól eltérően szabályozhatja nemcsak az őrzés feltételeit, hanem a Ptk. által meghatározott további kötelezettségeket is (pl. a dolog használatának feltételei).

A Ptk. a régi Ptk.-hoz képest kifejezetten nevesíti a letéteményes azon kötelezettségét, hogy a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és nyilvántartani. A letéteményes tehát köteles a letéteményesi szolgáltatásokat oly módon nyújtani, hogy a letevő dolga semmilyen módon ne vegyüljön a letéteményes, vagy más személyek vagyonával és azoktól megkülönböztethető maradjon, továbbá olyan nyilvántartást vezetni a letett dolgokról, amely ezt a letevő számára ellenőrizhetővé teszi.

A Ptk. a régi Ptk.-hoz hasonlóan elkülöníti a letett dolog kezelésének és használatának kérdését. A két fogalom nem azonos: a dolog kezelése a dologgal kapcsolatos, jellemzően a dolog állagának megőrzéséhez szükséges tevékenységet jelenti, amely önmagában nem jelenti a dolog használatát. Ez utóbbi rendszerint a dolog rendeltetése szerinti működtetése, üzembe helyezése. A Ptk. a kezelésre nézve előírja, hogy az a letémenyes kötelezettsége, amennyiben ez a dolog természete miatt, vagyis a letéti szerződés fő céljának (a dolog épségben történő megőrzéséhez, a letevő részére állagromlás nélküli visszaadásának) elérése végett szükséges. E tevékenységre a Ptk. utaló szabállyal a megbízás szabályait rendeli alkamazni. A használat, hasznosítás, más birtokába adás vonatkozásában azonban a törvény főszabály szerint tilalmat ír elő, mely alól kivételt csak a letevő károsodástól való megóvása jelent.

A tilalmak megszegése esetén a letéteményes csak akkor mentesül a teljes felelősség alól, ha bizonyítja azt, hogy a jogtalan használat nincs okozati összefüggésben a kárral. Megjegyzendő, hogy jogos használat és harmadik személynek való átadás esetén a letéteményes a használattal, illetve a harmadik személy kiválasztásával, annak cselekményeivel összefüggésben szerződésszegésre irányadó általános szabályok szerint felel (ellentétben a régi Ptk. ilyen esetekre előírt enyébb, felróhatósági alapú kimentési szabályaival).

A hasznok szedésére a letéteményes csak akkor köteles, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. Tipikusan ilyen eset lehet az állatok letétbe helyezése. A beszedett gyümölcsöket a letevő őrizni köteles, tehát a letét a gyümölcsökre is kiterjed (ideértve pl. az elkülönített őrzés és nyilvántartás kötelezettségét), a szerződés megszűntekor pedig a letett dologgal együtt köteles a gyümölcsöket kiadni a letevőnek. A letéteményes hasznokkal való elszámolási kötelezettsége mellett a törvény, amikor kimondja, hogy a letéteményes a beszedett hasznokat a letéttel kapcsolatban felmerülő költségeire fordíthatja, lényegében  lehetővé teszi, hogy a letéteményes a költségeinek összege erejéig tulajdonjogot szerezzen a gyümölcsökön.

(Dr. Kelemen Dániel kommentár részlete alapján)

 

2016-06-06

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.