Nem minden vendég akar ünnepelni
Olvasási idő: 5 perc
Az ünnepek nemcsak az örömtől válhatnak emlékezetessé – és nemcsak a megajándékozottak számára. A vendéglátó-ipari egységekben az év vége közeledtével a vendégek és az ellenőrzések is megszaporodnak. A revizorok vizsgálódásának fő területei a jövedéki szabályok betartása, a számla- és nyugtaadás elmaradása, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatottak "lefülelése". A mellékelt dokumentum mellett válogasson a vendéglátőipar számára fontos további iratmintákat is!
Fontos tudnunk, hogy a vendéglátóipari egységekben nem „csak” a NAV, de egyéb ellenőrző hatóságok (önkormányzat, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) is rendszeresen tartanak ellenőrzéseket. Az ellenőrök a vizsgálatok során próbavásárlást végezhetnek, leltározhatnak, de azt is firtathatják, hogy a termékeken az előírásoknak megfelelően feltüntették-e a fogyasztói árakat.
A jövedéki törvény szabályainak megsértése (koncesszióval nem rendelkező kereskedő árul cigarettát, nem magyar adójeggyel ellátott termék forgalmazása) esetén jövedéki bírság szabható ki, bizonyos esetekben a hatóság az üzlet bezárása mellett is dönthet. A jövedéki szabályok ellenőrzése mellett kiemelt figyelmet kapnak azok a kereskedők, vendéglősök, akik „elfelejtenek” nyugtát adni a vásárlóknak, vendégeknek, vagy az Áfa-tv. által előírt számlaadási kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
A számla- és nyugtaadási kötelezettség terén fontos tudnunk, hogy az online pénztárgépek bevezetésével érvényét veszti a vállalkozók azon – eddig is kockázatos – okoskodása, hogy „ami nincs a gépben, arról nem tud a hatóság”. A NAV szerverei félóránként lehívhatják az adatokat a működésben lévő pénztárgépekről. Ezeket első lépésben szűrés nélkül rögzítik, majd hozzárendelik a megfelelő vállalkozóhoz a kapott információt.
Az ellenőrök az online rendszernek köszönhetően már az adatbázisból követni tudják a vállalkozások forgalmát (korábban csak a helyszínen tudták kiíratni a pénztárgépből az adómemória-adatokat). Folyamatosan látják, ha pl. a júliusi hőségben sem változik egy fagylaltozó „beütött” bevétele, de akár a környékbeli hasonló üzletekkel is össze tudják hasonlítani az adatokat. Végezhetnek forgalomszámlálást is a bevétel-eltitkolással gyanúsítható üzletben, vendéglőben.
A revizori jelenlét hatására általában jelentősen megnő a beütött napi bevétel a korábbi, pénztárgép által küldött adatokhoz viszonyítva. Ilyenkor az ellenőrök a közelben működő, azonos tevékenységű vállalkozások üzleti forgalmát alapul véve becsléssel állapítják meg az adóhiányt.
A számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség alól természetesen még a fesztiválokra, szabadtéri rendezvényekre alkalmi elárusító helyekre – mint például a karácsonyi vásár – kitelepülő vállalkozások sem mentesülhetnek.
A szabályok megsértését az adóhatóság akár 1 millió forint mulasztási bírsággal (Art. 172.§. (2) bekezdése) is „díjazhatja”. Fontos, hogy az adóhatóság nem csupán a bűnös vállalkozást, de a szabályszegésben közvetlenül vétkes eladót is megbírságolhatja (ez esetükben 10 és 50 ezer forint közötti összeg lehet, az Art. 172.§. (3) bekezdése szerint).
Az ellenőrzések örökzöld témája a foglalkoztatottakkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése. A bejelentési kötelezettség teljesítése címszó alatt a revizorok nemcsak a bejelentés tényét vizsgálják, hanem az Mt. szabályainak megfelelő munkaszerződés meglétét is (munkavállaló és munkáltató közötti szerződés esetében annak írásba foglalása kötelező, tehát a felek nem hivatkozhatnak szóbeli megállapodásra).
